Külföldre történő értékesítés helyesbítésekor az árfolyam

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?
Részlet a válaszából: […] ...számla kézhezvételekori devizaárfolyam használata nem felel meg a számviteli törvény követelményének, ezért helytelen. A számlahelyesbítés nem eredményezhet árfolyam-különbözetet!)Természetesen a nem használható, az összetört áru ellenértékét nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Engedmény után visszatérítés?

Kérdés: Köthető-e olyan szerződés a vevőkkel, amelyben rögzítjük, vásárlásaik során a bolti árnál kedvezőbb áron vásárolhatnak, amennyiben a tárgyév folyamán elérnek egy – általunk meghatározott – bizonyos értéket? Ha ezt nem teljesítik, a teljes nettó áruforgalom alapján kötelesek lesznek visszatéríteni a megelőlegezett engedményt. Minek minősül ez számviteli és adójogi szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...javasoljuk. Ezek egyike az, hogy a teljes értéket számlázzák le a vevőrészére azzal, ha a feltételek teljesülnek, utólag számlahelyesbítéssel aszámlázott értéket a kedvezőbb árra korrigálják. Ehhez kapcsolódóan aszerződésben rögzíthetik azt is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Utólag adott árengedmény

Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
Részlet a válaszából: […] ...engedmény összegével helyesbítő számla kiállításával tételesen helyesbítsék az eredeti számla szerinti értéket. Természetesen, a helyesbítés ez esetben az eredeti teljesítési időpontra vonatkozik, és érinti az áfaelszámolást is. (Ez esetben azonban már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Utólag adott árengedmény számlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek 1. számában a 9. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik a kérdés: egyoldalúan felkínált, forgalommal arányosan utólag adott árengedmény esetén lehet-e számlahelyesbítéssel élni, és ennek összege csökkenti-e az áfaalapot?
Részlet a válaszából: […] ...foglaló adómegállapítási időszakban kell figyelembe venni, az adminisztráció egyszerűsítése érdekében bizonyos esetekben a csoportos helyesbítés is elfogadható. Így, amennyiben a fent meghatározott eset áll fenn – tehát pl. minden egyes konkrét teljesítéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.