Göngyölegdíjak devizában

Kérdés: Belföldi partnerünkkel kötött szerződésben a göngyölegdíjak devizában kerültek meghatározásra, a számla devizában kerül kiállításra. Szerződésünk alapján göngyölegek visszavételéről jóváíró számlát állít ki a partner. A visszaszállított göngyölegek esetén a jóváírásnál milyen árfolyamot kell alkalmaznia (a számlán feltüntetnie) a partnernek? Befogadható-e a jóváíró számla akkor is, ha nem az eredeti számlát helyesbíti? Amennyiben nem köteles a partner az eredeti, kiszámlázott árfolyam alkalmazására, abban az esetben az árfolyam-különbözetet árfolyam-különbözetként kell kimutatni? Év végén a készletet át kell értékelni? Tudomásom szerint a betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron kell nyilvántartani, vagy esetleg mérlegelt átlagár alkalmazható? Például egy új partner ugyanazon göngyölegtípusokra (pl. szabvány méretű EUR raklap) más összegű betétdíjat számol fel.
Részlet a válaszából: […] ...sem az eladónál, sem a vevőnél az oda-, illetve visszaküldésnél eredményt realizálni. Ezért a göngyölegek visszavételekor kiállított helyesbítő számlában ugyanazon betétdíjas göngyölegdíjat kell szerepeltetni, mint az eredeti számlában a göngyöleg küldésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Bizományosi értékesítés számlázása

Kérdés: Az eladási bizományi szerződés alapján a bizományos a saját nevében értékesíti a megbízó által átadott termékeket. A bizományos bizományosi jutalékra jogosult az eladott termékek után. A számlázás kétféleképpen történik:
Az egyik: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a szerződésben rögzített árakon elkészíti a bizományos felé a számláját, a bizományos pedig a bizományosi jutalékról az ő számláját a megbízó felé. Mindkét esetben az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdésében leírtakat alkalmazzák a számla teljesítésére.
A második: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a számláját úgy készíti el, hogy a szerződésben rögzített árakat (termékek értékét) csökkenti az ehhez kapcsolódó bizományosi jutalék értékével. A teljesítés az előbbiek szerint.
A két számlázási gyakorlat közül melyik a helyes? Hogyan kell bizonylatolni, elszámolni a megbízó által átadott azon termékeket, amelyeket a bizományos nem tud a szerződés megszűnésekor visszaszállítani, mert hiányzik, visszaszállításra alkalmatlanná vált (értékesítés vagy kártérítés)?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak esetében viszont a "bizományos" a felé már leszámlázott terméket nem tudja visszaszállítani, a megbízó nem tudja helyesbítő számlával visszavenni. Ez esetben a "bizományosnak" kell azt hiányzó készletként az egyéb ráfordítások között elszámolnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Visszavásárolt hibridkukorica-vetőmag elszámolása

Kérdés: A társaság hibridkukorica-vetőmag értékesítésével foglalkozik. 2005-ben egy kht. által kiírt pályázaton államilag minősített hibridkukoricavetőmag-értékesítést végzett. Adásvételi szerződés alapján az értékesítés visszavásárlási kötelezettség mellett történt. Az áru a kht. központi raktárába betárolásra került, annak áfával növelt ellenértékét társaságunk számlája alapján a kht. 2005-ben kiegyenlítette. Az adásvételi szerződés mellékletét képezi a szerződéses értéknek a 150 százalékával megegyező saját, nem forgatható fedezeti váltó. A vetőmag 2006-ban visszavásárlásra került. A kht. számlázta felénk a vetőmag ellenértékét, plusz felárat, plusz áfát. 2005-ben ki kell-e mutatni a vetőmag ellenértékét árbevételként? A visszavásárlási kötelezettség miatt el kell-e határolni? Adóalapot képez-e a bevétel 2005-ben? Hogyan kell könyvelni, és hol kell kimutatni a 150 százalékos váltókötelezettséget? Hogyan kell könyvelni a visszavásárlást?
Részlet a válaszából: […] ...visszaszállították, akkor a visszavásárlásraa visszavétel számviteli szabályait kellett volna alkalmazni, azaz atársaságnak kellett volna helyesbítő számlát kiállítania 2006-ban avisszavételi értékről (ami nyilvánvalóan nem lehet több, mint amennyi azeladási ár volt),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Nyílt végű pénzügyi lízing elszámolása

Kérdés: Kérem, írjanak részletesen a nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásáról!
Részlet a válaszából: […] ...van szó, vagy a zárt végű pénzügyilízing-szerződést a lízingbeadó felmondja), akkor a számviteli elszámoláshoz a lízingbeadónak helyesbítő számlát kell a visszavétel időpontjával kiállítania. A helyesbítő számla a visszatérített értéket az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

El nem ismert számla áfája

Kérdés: Mi a teendő az áfával akkor, ha a vevő a teljesített és átvett áruról kiállított számlát az árra, a fizetési határidőre hivatkozással nem fogadja el, visszaküldi? Az áfát befizettük, bevallottuk. Az ügy bíróságra került. Mi a teendő a befizetett és bevallott áfával akkor, ha a mérlegkészítés időpontjáig nem születik döntés?
Részlet a válaszából: […] ...akkor azt később (az adott esetben a számla visszaküldésekor), amikor nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítést nem ismerték el, helyesbítő számla kiállításával kell korrigálni. A helyesbítő számla ez esetben a számla szerinti értékadatokat (beleértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: A kft. saját előállítású termékét exportálta júliusban Szlovákiába. A vevő a terméket garanciális javításra augusztusban visszaküldte pro forma számlával. Határozat alapján az áfát meg kellett fizetni. A vevő a teljes vételárat szeptemberben megfizette, a kijavított termék visszaszállítására októberben került sor pro forma számlával. Helyes volt-e a leírt esetekben a pro forma számlák használata? Hogyan kell kontírozni a gazdasági eseményeket, ha a kft. készleteiről nem vezet folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást? Negyedéves áfabevalló a kft.
Részlet a válaszából: […] ...(a szerződés szerinti teljesítést nem igazolták), ha mégis kiállították, akkor az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján helyesbítő számlát kellett volna a kft.-nek kiállítania.A fentiekben leírt esetben a kft. által kiállított számla kíséri a terméket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Eladott számítógépes rendszer visszavétele

Kérdés: A kft. 2002 novemberében eladott egy számítógépes rendszert részletfizetéssel. A teljes eladási árat elszámolta egyéb bevételként, a számítógépes rendszert nyilvántartásából kivezette. A mérlegkészítés időpontja előtt, 2003 márciusában a kft. a szóban forgó eszközt visszaszállította, mert a vevő nem fizetett. Az eltelt időszakra jutó használat miatt csökkentett áron jóváíró számlát állított ki a visszavételről az eladó, amellyel a 2003. évi egyéb bevételt csökkentette. Helyesen járt-e el a kft.? A visszavett eszközt a kft. tárgyi eszközként kívánja hasznosítani. Milyen értéken történjen az állományba vétel? Van-e jelentősége számviteli, adózási szempontból annak, hogy a visszavétel a mérlegkészítés időpontja előtt vagy után történt?
Részlet a válaszából: […] ...a két időpont között használt – részletfizetéssel eladott – termék visszavételkori értékével, legfeljebb az eladási árával, a helyesbítő számlában rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Peresített követelés

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társaságnak a peressé vált vevőállomány könyvekben történő kimutatását illetően? Szerepelhet-e a mérlegben a peresített állomány? Ha nem, akkor mi a teendő a már kiszámlázott tételeknél? Van-e áfavonzata a peresítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...követelésként elszámolni. Ha már előbb számláztak, mint ahogyan a teljesítést elismerték, akkor a teljesítés el nem ismerésekor helyesbítő számlát kellett volna az eredeti teljesítési időpontra vonatkozóan kiállítani, és azzal az elszámolt árbevételt, áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Utólag adott árengedmény

Kérdés: Az általam könyvvizsgált nagykereskedelmi vállalatnál a bónusz szerződésekben meghatározott mértéke az éves forgalom 2-4 százaléka, tárgyévi eredményre gyakorolt hatása 35-40 százalék. Hogyan adhatok hitelesítő záradékot, ha az adózás előtti eredményt 35-40 százalékkal csökkentő, a tárgyévi árbevételből adott engedmény összegével az eredményt nem csökkentették? Élhet-e a társaság az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében biztosított lehetőséggel, a bónusznak megfelelő nagyságú egyéb ráfordítás passzív időbeli elhatárolásával? Ha igen, az adóhatóság kifogásolhatja-e ezt?
Részlet a válaszából: […] ...ahol a kérdésben megfogalmazott aggályokat lehet felhozni.) Nincsen azonban akadálya annak, hogy az így utólag adott engedmény összegével helyesbítő számla kiállításával tételesen helyesbítsék az eredeti számla szerinti értéket. Természetesen, a helyesbítés ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Devizaalapú ügyletek elszámolása

Kérdés: Szójadarát importálunk. A szója eladási árát az USD ár és a teljesítéskori árfolyam szorzataként állapítjuk meg és számlázzuk a vevőknek. Külön szerződésben abban állapodtunk meg, hogy a végleges ár a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyamon számított ár. Az utólag megállapított árfolyam-különbözetet hogyan kell terhelni, kell-e arról számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...árfolyam különbözetét számlázzák, akkor azt ne árfolyam-különbözetként, hanem felárként, illetve engedményként számlázzák helyesbítő számla alkalmazásával, természetesen a fizetendő áfa módosításával. (Ehhez azonban a szerződést, a megállapodást is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.