14 talált cikk a bevétel , követelés , ellenőrzés , helyesbítő számla kifejezésre

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?

Kérdés: Ügyfelem úgy szerződött májusban a vevőjével, hogy egy terméket nettó 14 000 euró értéken ad el neki, 307 Ft előzetes árfolyamon, amit forintban is meghatároztak a szerződésben. A vevő 6 havi törlesztési lehetőséget is kapott, amelyben a forintban kifejezett összegek szerepelnek a fizetési határidővel. A szállítási szerződésben azonban kikötötték: árfolyam-emelkedés esetén a gép vétel­árát forintban az egyes pénzügyi teljesítések alapján érvényes kereskedelmi banki eladási devizaárfolyamon kell meghatározni. Minden egyes résztörlesztés jóváírásának napján érvényes irányadó árfolyammal számított, euróban meghatározandó résztörlesztésnek tekintendő. A fentiek alapján ügyfelem kiszámolta, hogy járna még neki 71 E Ft árfolyam-különbözet. Egyáltalán lehet ilyet számlázni? Mit javasolnak?

Kérdés: A betéti társaság 2008-ban tárgyi mentesen számlázta ki szolgáltatását, amelyről most megállapítást nyert, hogy áfaköteles. A társaság akkor a társasági adó és az áfa alanya volt, 2009. évtől eva hatálya alá tartozik. A kiállított számlákat most önellenőrizzük, amelynek kapcsán 675 E Ft fizetendő áfa és 110 E Ft önellenőrzési pótlék keletkezik. (A fenti összeget a bt. nem kapja meg a vevőtől, mert az eredeti számlán szereplő végösszeggel kell a helyes számlát kiállítani.) Kérdésem, a jelenleg bevételi nyilvántartást vezető társaság ráfordításait tekintve "elbukja-e" az áfát, vagy önellenőrizheti a 871-es evabevallását? Ha ez utóbbi, akkor a könyvelést és a mérleget hogyan és mely évben befolyásolja a tétel? (A hiba összege a mérlegfőösszeg 5%-a.)

Kérdés: A bt.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2009 májusában 3 millió forintra büntette meg, és 5 millió forint adóhiányt állapított meg, ami a 2008. évet érintette. A jogerős határozat 2009 decemberében érkezett meg. A bt. 2008. évi mérlegfőösszege 18 millió forint. Az adóhatóság 2010 márciusában (a mérlegkészítés előtt) 5 negyedéves részletfizetési lehetőséget engedélyezett. Kell-e önellenőrizni a 2008. évi beszámolót? Vagy a 2009. évi beszámolóban adóalap-növelő tételként mutatjuk ki az ellenőrzés eredményét? A részletfizetési lehetőség miatt passzív időbeli elhatárolással (bírság, pótlék) csökkenthető-e a 2009. évi veszteség? Ez esetben 2010-ben lesz társaságiadó-alapot növelő tétel?

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?

Kérdés: A társaság ipari tornyok telepítésével foglalkozik. A telepítés befejezését, átadását követően számláz, a számlában jóteljesítési garanciát ad 2 évre 5 százalékos mértékkel. A számlát a megrendelő a garanciával csökkentett összegben megtérítette. Lejárt a garanciális idő, és nem fizeti meg a jóteljesítési garancia miatti különbözetet. A garancia lejárata előtt írásbeli észrevételt tett arra vonatkozóan, hogy nincs megelégedve a szolgáltatással, más szolgáltatóval javíttatta ki a használat közben észlelt hibákat. A visszatartott összeg miatti vevőtartozást hogyan kell minősíteni? Lejárt, határidőn túli? Peres eljárást nem vállal a szolgáltató. Ha a cég a leírást választja, az a társaságiadó-alapot növeli?

Kérdés: A magyar kft. megrendelt egy összetett beruházást (amely alapozásból, felszíni műszaki berendezést befogadó alapépítményből, kiszolgáló műszaki berendezésből áll) a holland cégtől, mintegy 50 millió forintos összegben. Mivel a holland cég a szerződés szerinti időben nem kezdte el a beruházást megvalósítani, az alapozási, az alépítményi munkákat a magyar kft. más magyar vállalkozókkal végeztette el, az általuk számlázott ellenértéket beruházásként számolta el. Ezt követően a holland cég a műszaki berendezést leszállította, azt fel is szerelték. Bár a holland cég nem a teljes beruházást valósította meg, mégis az eredeti összeget számlázták, amit a magyar kft. megkifogásolt. A holland cég javaslatára a magyar kft. – áfa felszámítása nélkül – a holland cég felé kiszámlázta a magyar vállalkozók által elvégzett alapozási, alépítményi munkák értékét, és azt elszámolta árbevételként, de nem csökkentette annak összegével a beruházás ráfordításait, holott a holland cég által számlázott – bár megkifogásolt – összeggel is növelte a beruházás bekerülési értékét. Így mintegy 20 millió forinttal nagyobb összegű eredményt mutatott ki. Később – külső szakember javaslatára – a holland cég helyesbítette a számláját, a magyar kft. pedig sztornírozta saját számláját. A helyesbítést megelőzően az APEH áfaellenőrzést tartott, és szerinte a holland cég felé az ingatlanhoz kötődő szolgáltatást áfásan kellett volna számlázni. Az APEH-revizor nem a számlázás helytelen voltát kifogásolta, véleménye szerint a számla kiállítása tanúsítja, hogy a gazdasági esemény megtörtént. A revizor szerint az adózó a bruttó elszámolás alapelvét is megsérti, ha csökkenti az elszámolt beruházási ráfordítást. Mi a számviteli és adózási szempontból is helyes álláspont?

Kérdés: Építőipari szolgáltatás esetén a jóteljesítési garancia címén visszatartott összeg rendezése, ha a kivitelező helyesbítő számlával ad engedményt. Hogyan kell könyvelni és elszámolni a vevőnél és a kivitelezőnél? Az 1813. kérdésre adott válasz erre csak részben válaszolt. Áfavonzata lesz?

Kérdés: Az adóhatóság 2004-ben áfaellenőrzést végzett. Értékesítéseink egy részét nem ismerte el exportnak, azokat 25%-os értékesítésnek minősítette. A megállapított összeget lehet-e egyetlen könyvelési tételben export helyett belföldi értékesítésként könyvelni? A felszámítandó áfát nincs kire áthárítani? Azt az egyéb ráfordításokkal szemben könyvelhetjük? A határozat 2004-ben nem született meg, mert a jegyzőkönyvre észrevételt tettünk.

Kérdés: Ügyfelünk 1998 nyarán a szolgáltatási szerződés egyoldalú felmondását követően leszámlázta a szerződésben szereplő felmondási időre járó díjat. A vevő tagadta a díj jogosságát, de nem küldte vissza a számla eredeti példányát. Peres eljárás kezdődött. Emiatt ügyfelünk szándékosan nem állított ki sztornószámlát, mivel a gyakorlatban a bíróság ezt a kereset jogalapja visszavonásának véli. A másodfokú bíróság kimondta, nem történt teljesítés, a vevőnek nem kell fizetnie. Ügyfelünk az adóhatóságtól kérte a befizetett áfa visszautalását, amit az adóhatóság nem teljesített, mivel azt az időszakot ellenőrzéssel már lezárta. Valóban nem lehet már visszaszerezni a befizetett adót? Lehet még sztornószámlát kiállítani? Milyen más lehetőség van?