7 talált cikk a lízing , kiva , helyesbítő számla kifejezésre

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing opciós vételi jogával kapcsolatban kérdezem: a nyílt végű személygépkocsi-lízing lejáratakor a lízingbe vevő társaságnak joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság tulajdonosa, aki alkalmazottja a társaságnak, vásárolná meg a személyautót maradványértéken, ami jelen esetben lényegesen alacsonyabb a szokásos piaci árnál. Számszerűsítve, az autó szokásos piaci értéke bruttó 20.000.000 Ft, a maradványértéke bruttó 6.000.000 Ft. A társaság az opciós vételi jog értékét bruttó vagy nettó 14.000.000 Ft-ban kell, hogy megállapítsa ahhoz, hogy a tulajdonosnak (magánszemély) ne keletkezzen nem önálló tevékenységből származó jövedelme az autó megszerzése kapcsán?

Kérdés: Egyéni vállalkozó tulajdonát képezte a zárt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett tehergépkocsi. Az egyéni vállalkozó megállapodott egy kft.-vel, hogy a teherautóért fizet 480 ezer forint + áfát, és átvállalja a hátralévő lízingtartozást. Hogyan kell elszámolni az egyéni vállalkozónál, illetve a társaságnál?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében nyergesvontató "beszerzése", futamidő 48 hónap. A szerződés megkötésekor a lízingbe adó egy technikai számlát küldött a lízingelt jármű aktiválásához. A lízingbe vevő az induló lízingdíjat az eladónak fizette meg, amelyről a lízingbe adó küldött számlát, amely már pénzügyi teljesítést nem igényelt. A lízing-törlesztőrészletek maradványérték kikötésével kerültek meghatározásra. A lízing lejáratakor a pénzügyi kötelezettség számlán a maradványérték szerepelt. A futamidő végén a lízingbe vevő nyilatkozatot adott a lízingbe adónak, hogy élni kíván opciós jogával, de vevőként egy másik céget jelölt meg. Ez alapján a lízingbe adó a maradványértékről a számlát a megjelölt vevőnek állította ki, aki azt meg is fizette. Ezután a lízingbe adó nyilatkozatot adott ki a tulajdonjog átszállásáról. Kérdés, a lízingbe vevő tárgyi eszközei között szereplő jármű hogyan kerül ki a cég könyveiből?

Kérdés: A 2005. évi zárt végű pénzügyi lízingszerződést 2006. évben közös megegyezéssel megszüntettük. A lízingtárgyat helyesbítő számlával visszahoztuk. Hogyan kell a helyesbítő számlát ebben az esetben helyesen kiállítani? Hány százalékos áfával? Az Áfa-tv. 45. §-a szerint a helyesbítő számlán fel kell tüntetni az eredeti, a módosított tételeket és a különbözetet is.

Kérdés: Gépkocsi-márkakereskedés új autó megrendelésekor a vevőtől előleget vesz át, amelyről számlát helyettesítő okmányt állít ki a vevő nevére. Az autó átadásakor a vevő saját nevére megvásárolja az autót. A kereskedő a teljes eladási árról állítja ki a számlát, a számlán feltünteti negatív előjellel az előlegként befizetett összeget, a kettő különbözete még pénzügyileg rendezendő. Elegendő-e ez, vagy az előlegről külön negatív előjelű, helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani? Az is lehet, hogy a vevő lízingkonstrukciót kíván igénybe venni. Ez esetben az értékesítésről a számla a lízingcég nevére kerül kiállításra. A vevő pedig ezzel egyidejűleg negatív előjelű, helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kap a befizetett előlegről. Helyesen jár-e el a társaság?

Kérdés: Gépkocsi-márkakereskedés új autó megrendelésekor a vevőtől előleget vesz át, amelyről számlát helyettesítő okmányt állít ki a vevő nevére. Az autó átadásakor a vevő saját nevére megvásárolja az autót. A kereskedő a teljes eladási árról állítja ki a számlát, a számlán feltünteti negatív előjellel az előlegként befizetett összeget, a kettő különbözete még pénzügyileg rendezendő. Elegendő-e ez, vagy az előlegről külön negatív előjelű, helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani? Az is lehet, hogy a vevő lízingkonstrukciót kíván igénybe venni. Ez esetben az értékesítésről a számla a lízingcég nevére kerül kiállításra. A vevő pedig ezzel egyidejűleg negatív előjelű, helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kap a befizetett előlegről. Helyesen jár-e el a társaság?

Kérdés: Egy társaság tartós bérleti szerződést kötött konyhagépekre. A bérbeadó havonta számlázza a bérleti díjat. A bérleti szerződés lejártakor a társaság úgy dönt, bár ez a szerződésben nem szerepel, hogy megveszi a gépeket, amelyeket a bérbeadó le is számláz. Az utólagos vétel miatt át kell-e minősíteni a bérletet adásvételi ügyletnek? Ha igen, milyen jogszabály alapján? Ha visszamenőleg adásvételnek kell tekinteni az ügyletet, akkor milyen bizonylat alapján kell könyvelni?