Értékesítés árverésen

Kérdés: A hitelintézet – zálogjogával élve – végrehajtási árverésen értékesíti az adós ingatlanát. Az adós is, a vevő is kft. A hitelintézetnél fennálló tartozás 20 millió forint, az árverési vételár 35 millió forint. Kinek kell a számlát kiállítania, milyen öszszegben, milyen áfatartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...könyveli a beruházást (azingatlanbeszerzést) és az előzetesen felszámított áfát a szállítóval szemben (T161, 466 – K 455). Mivel a hitelintézettel szembeni tartozás rendezése érdekébentörtént az ingatlan értékesítése árverés útján, a vevő kft. az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Árverési vétellel történő értékesítés

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető betéti társaság az évek során jelentős adótartozást halmozott fel. Az adóhatóság végrehajtási eljárás keretében, árverési vétel hatályával értékesítette a társaság pénztárgépét és árukészletét, a befolyó teljes összeget a tartozás kiegyenlítése céljából elvonta. Hogyan kell a fenti eseményt az egyszeres könyvvitellel könyvelni? Szükséges-e az értékesítésről áfás számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...hitelezői igények kielégítése árverési vétellel címmel feltett kérdésre a Számviteli Levelek 67. számában az 1400. kérdésnél válaszoltunk. A hivatkozott válasz adja meg a hátteret a jelen kérdésben megfogalmazottakhoz is, természetesen az egyszeres könyvvitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Részlet a válaszából: […] ...értelmezése érdemileg eltérhet egymástól, bár a végeredmény mindkét esetben az adósnál gyakorlatilag azonos, de érdemileg eltérő a hitelezőnél.Az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.