Könyvelés a lengyel telephelyen

Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a lengyel telephely minden gazdasági eseményének a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére gyakorolt hatását – hiteles bizonylatok alapján – a magyar vállalkozás (központ) nyilvántartásaiban a számviteli törvény előírásai szerint rögzíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Felszámolási eljárás befejezése a társaság megszűnése nélkül

Kérdés: A társaság a felszámolási eljárás alatt is folytatja tevékenységét, amit a jövőben is folytatni szeretne. A hitelezőkkel egyezséget kívánnak kötni, és ennek eredményeként a felszámolási eljárás a társaság megszűnése nélkül fog befejeződni. A felszámolási zárómérlegben milyen tételekből áll össze az eszközök könyv szerinti értéke, az adózás előtti eredményt csökkentő tételként az értékcsökkenési leírást hogyan kell megállapítani, mikor kell elszámolni, milyen módon érvényesíthető az az adózás előtti eredményt korrigáló tételként?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíteni kell a Korm. rendelet 5. §-ának (2)-(3) bekezdése szerint végrehajtott követelés-kötelezettség módosításokat, továbbá a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek teljesítésére felhasználható – a felszámolási nyitómérlegben nem szereplő – vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Szövetkezet végelszámolása

Kérdés: Jogszerűen megszűnhet-e a szövetkezet végelszámolással, ha külső adósság nincs, csak a tagokkal kell elszámolni? Jegyzett tőke 4750 E Ft, eredménytartalék -1248 E Ft, saját tőke 3502 E Ft, tag által adott kölcsön 400 E Ft, befektetett eszköz 500 E Ft (nincs remény a megtérülésre), készleten lévő göngyöleg 3400 E Ft. A tagok közgyűlési határozattal elfogadják a göngyöleget teljes kielégítésül. (A göngyöleget korábban a tagoktól vásárolták.) Hogyan kell elvégezni a könyvelést a végelszámolás teljesüléséig?
Részlet a válaszából: […] ...közzétesz. A közleménynek a szövetkezetre, a végelszámolásra vonatkozó adatokon túlmenően – többek között – tartalmaznia kell a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított 40 napon belül a végelszámolónak jelentsék be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Kényszertörlési eljárás, a cég törlése nélkül

Kérdés: Patikát üzemeltető bt. egy elhúzódó hagyatéki eljárás miatt néhány napot késett a társasági szerződés módosításának beadásával. Fellebbezések elutasítása után 2014. május 20. napjával a cégbíróság kényszertörlésről hozott határozatot, amelyről a cég úgy értesült, hogy az online-kassza nyugtáján megjelent a "KT" felirat. A határozatot jóval később kapták meg. Ezek után a cég beadta a helyzetnek megfelelő bevallásokat, arra való hivatkozással, hogy "közfeladatokat ellátó gyógyszertárról" van szó, a cég a mai napig működik. Vásárolnak, eladnak, használják az online-kasszát, folyamatosan adják be az áfabevallásokat, dolgozókat léptetnek ki és be. A NAV reakciója csak annyi, hogy a társaságiadó-előleg bevallását nem írták elő. Ennek alapján 2014. 12. 31-i beszámoló sem lett közzétéve, társaságiadó-bevallás sem, mivel a cég kikerült a számviteli törvény hatálya alól. A cég minden lehetséges fórumon kérvényezte a kényszertörlés visszavonását, de semminemű továbblépés, tájékoztatás nem történt. A könyvelő mit tehet ilyenkor? Milyen jogszabályok alapján kell könyvelnie?
Részlet a válaszából: […] ...-– a társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet;– a cég képviselője a Cégtörvény előírásaival összhangban a hitelezői érdekek figyelembevételével járhat el, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a cég vagyonával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Tagi kölcsön érdekében felvett hitel kamata

Kérdés: A 173/3620. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, ugyanezen adóelőírások vonatkoznak-e a magánszemélyre 2009. évben is? A kft. tulajdonosa 2008. év elején kölcsönt nyújtott a kft.-nek, amelyhez hitelt vett fel. A kft. a kölcsönből ingatlant vásárolt, amelyet 2009. II. félévében értékesített. Ezután fizette vissza a kölcsönt és a 2008-2009. évi kamatot. A tulajdonos folyamatosan fizette a kamatot. A 2009. évi szja-bevallásban a kft.-től kézhez vett kamatot az egyéb jövedelem soron elszámolta bevételként oly módon, hogy a bevétellel szemben elszámolta az általa a bank részére megfizetett kamatot, a különbözetet állapította meg jövedelemként. Helyesen jártunk el az adóbevallás elkészítésénél?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 173. számában a 3620. kérdésre adottválasz hasonló témájú. Az ottani válaszban leírtak 2009-ben is hatályosak voltak.E szerint a tulajdonos részére fizetett kamatösszeg egyéb bevételnek minősül,amelyből adóelőleget kell levonni (fizetni). A magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Végelszámolás szabályai

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?
Részlet a válaszából: […] ...előírások szerint. Új előírás, hogy a végelszámoló jogosult a végelszámolásinyitó mérleg (nyitó leltár) adatait felülvizsgálni a hitelezőkigénybejelentése, valamint a vagyoni helyzet felmérése során, és amegállapított eltérések, módosítások alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Közösségen belülre adott előleg áfája

Kérdés: Közösségen belülre adott előleg áfája milyen feltételek esetén helyezhető levonásba? Kell-e az EU-s partnertől számlát kérni az előlegről? Köteles-e a partner számlát adni vagy elegendő a pro forma számla is? Ha az adott előleg teljesítésbe megy, kell-e a teljesítésről kiállított számlán az előleget levonásba helyezni vagy sztornírozni?
Részlet a válaszából: […] ...öszszeg, az előleget kapótól számla ezen időponttalnem kérhető. Az adott esetben a gazdasági eseményt (az előlegátutalást) egyébhitelesen dokumentáló bizonylattal kell alátámasztani. Ilyen lehet a két félközötti szerződés, amely az előlegre vonatkozóan is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Felszámolási eljárás befejezése a cég megszűnése nélkül

Kérdés: A társaság ellen 2002. december 12-én megindult felszámolási eljárás 2004 januárjában a hitelezőkkel történt megegyezéssel úgy fejeződött be, hogy a társaság tovább folytatta a tevékenységét. A társaság könyvelését azonban azóta sem lehet elkezdeni, mert a felszámoló nem hajlandó kiadni a teljes zárómérlegét, a kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat, a felszámolás időszakában könyvelt bizonylatokat, a benyújtott bevallásokat stb. A felszámoló arra hivatkozik, hogy a vonatkozó jogszabály szerint a bizonylatokat neki kell megőriznie. Törvényesen jár-e el a felszámoló?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a felszámoló tévesenértelmezi a Csőd-tv. 53. §-ának (3) bekezdését, és ezzel a számviteli előírásokmegsértésére kényszeríti a tevékenységét tovább folytató társaságot.A Csőd-tv. 53. §-ának (3) bekezdése alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Német fióktelep könyvelése, adózása

Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?
Részlet a válaszából: […] ...míg Magyarországon azeredeti bizonylatokról készített és a bizonylati szabályzatban (a számlarendben)meghatározott kft.-vezető által hitelesített másolatok alapján kell könyvelni,az így hitelesített bizonylatmásolatokon az Szt. 166. §-ának (4) bekezdéseszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Termékbeszerzés a Közösségen belül

Kérdés: Operatőri tevékenységhez a kft. nagy értékű eszközt vásárolt (nem személygépkocsit) EU-tagállamból. A fizetés euróval történik, forintszámláról. Hogyan történik a könyvelése, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség keletkezésének időpontja:– a beszerzést igazoló számla, egyszerűsített számla vagyegyéb, a gazdasági eseményt hitelesen dokumentáló bizonylat kibocsátásánaknapja, de legkésőbb – a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hónap15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
1
2