Eszközök értékesítésekor a teljesítés időpontja

Kérdés: Eszközök értékesítésekor a teljesítés időpontjára vonatkozóan egyes vélemények szerint az adásvétel a Ptk., az Szt., az Áfa-tv. összefüggésében akkor teljesül, amikor a vevő megszerzi a tulajdonjogot. Ezért, ha az adásvételi szerződésben a tulajdonjogot fenntartják a vételár teljes kifizetéséig, akkor a fizetés dátuma lesz a teljesítés időpontja? Hogyan kell eljárni ingatlanok, más eszközök értékesítésekor?
Részlet a válaszából: […] ...az ingó dologra (a más eszközökre) vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a fenntartás tényének és a vevő személyének a hitelbiztosítéki nyilvántartásba (megfelelő lajstromba) bejegyeztetni.A tulajdonjognak az ellenérték megfizetéséig való fenntartása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...§-aibanfoglaltakat kell megtartani. Ezen előírásokból ki kell emelni, hogy atartozásátvállalás alapvetően a jogosult (a szállító, a hitelt, a kölcsöntnyújtó, az adóhatóság stb.) hozzájárulásával történhet.Annál a társaságnál, amelynek a tartozásait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Adásvételi szerződéstől való elállás elszámolása

Kérdés: 2003. december 30-án adásvételi szerződés jött létre a társaság és a magánszemély vevők között a halastó és építményei tárgyában. A vevők foglalót fizettek, a vételárat pedig a szerződés szerint részletfizetéssel rendezik 2004-ben. A vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjog a társaságot illeti meg, az eladás tényét a földhivatalnál a tulajdonjog fenntartásával jegyezték be. Az értékesítésről az eladás napjával számla készült, a befektetett eszközök 2003. december 30-ával a könyvekből kivezetésre kerültek. A vevők a vételárat többszöri felszólítás ellenére sem rendezték, 2005. február 17-én elálltak az adásvételi szerződéstől, az ingatlanokat visszaadták a társaságnak, a foglaló a társaságnál maradt. 2005. februárban az eladásról kiállított számlát sztorníroztuk, az eszközöket kivezetéskori értéken vettük nyilvántartásba. Helyesen jártunk el? Önellenőrzést kellett volna végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] A tárgyi eszközök közvetlen értékesítéséből származóbevételt az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján az egyéb bevételekközött kell kimutatni, az értékesítésről kiállított, a vevők által elismert,elfogadott számlában rögzített – áfát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] ...egy lehetséges formáját mutatja be azSzt. 7. számú melléklete. (Ettől eltérő módon is elkészíthető a cashflow-kimutatás, például a hitelintézeteknél.) A cash flow-kimutatásban avállalkozó – választásának függvényében – a tervezett és a tényadatokat,illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...alatt. Az Szt. módosítása élt az EK rendelet átmeneti (halasztási)lehetőségével, és megengedi azoknak a vállalkozóknak, amelyeknek csak ahitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaikkal kereskednek az Európai Unióvalamely tagállamának elismert piacán (tőzsdéjén), hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Üzletrész eladási ára

Kérdés: Három magánszemély 2001-ben 3,1 millió Ft törzstőkével kft.-t alapított. 14 millió Ft hitel igénybevételével 21 millió Ft-ért üzlethelyiséget vásároltak. 2003-ban az egyik tulajdonos eladja a részét 3,5 millió Ft-ért egy másik tulajdonosnak. Az eladási ár reális-e, ha: 2001-ben 002-ben befektetett eszközök 22 800 E Ft 24 100 E Ft forgó- eszközök 5900 E Ft 7300 E Ft aktív időbeli elhatárolás - 100 E Ft saját tőke 1500 E Ft -600 E Ft kötelezett- ségek 27 200 E Ft 32 100 E Ft (A veszteség a hitel kamataiból adódott.)
Részlet a válaszából: […] ...adatok alapján az eladási ár reális voltát egyértelműen nem lehet megítélni. A veszteséget akkor is számításba kell venni, ha az a hitel kamataiból adódott.Ha a saját tőke alapján ítéljük meg az eladási árat, akkor az ármeghatározás irreális, hiszen a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.