Tőkekivonás számviteli kezelése

Kérdés: Társaságunk úgy véli, hogy a 2006. évi IV. törvény 160. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésével a tőkekivonás megfelelő számviteli kezelése körül bizonytalanság alakult ki, ezzel kapcsolatosan kérjük a segítségüket. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az új Ptk. 3:202-3:203. §-ai szerinti tőkekivonás esetén a Ptk. nem írja elő az Szt. 21. §-ában meghatározott közbensőmérleg-készítési kötelezettséget. Ugyanakkor – tapasztalatunk szerint – közbenső mérleg elkészítésével a tőkeleszállítás körülményeit célszerű alátámasztani. A gyakorlati problémát abban látjuk, hogy amennyiben a tag a közbenső mérleg alapján kívánja meghatározni a kivonható tőke nagyságát, a törtidőszak adózott eredménye felosztásra kerülhet-e vagy sem? Amennyiben a közbenső mérlegben szereplő adózott eredmény is felosztásra kerülhet a tőkekivonás során, akkor ennek számviteli kezelése pontosan hogyan történik a saját tőkét és a taggal szemben fennálló kötelezettségét illetően a társaság könyveiben? Kérdésünk másrészt arra vonatkozik, hogy ha a fenti jogszabályok alapján a társaság a tőkekivonás mellett dönt, akkor hogyan kell eljárni a jegyzett tőkén felüli egyéb tőkeelemek vonatkozásában: pontosabban az Szt. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában, 37. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat úgy kell-e értelmezni, hogy a jegyzett tőke kivonásának arányában kötelező a tagnak kiadni az egyéb tőkeelemeket, vagy a tag ettől az aránytól eltérhet? Amennyiben a tőkekivonásra vonatkozó határozatban a tulajdonosok kizárólag a jegyzett-tőke-csökkentés mértékéről, módjáról és annak végrehajtásáról rendelkeznek, abban az esetben a saját tőke további elemeinek arányos csökkentésétől eltekinthet-e a társaság, vagy ezzel megsérti az érvényben lévő jogszabályokat? Az utóbbi esettel kapcsolatban, a jogellenes magatartás utólagos megállapításánál pontosan mely jogszabályra hivatkozhat a hatóság, illetve milyen következményekre, szankciókra számíthat a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...előírásokat elsősorban a Ptk. 3:202-3:203. §-ai tartalmazzák, de nem lehet eltekinteni a Ptk. 3:204-3:206. §-aitól (biztosíték a hitelezők számára) és egyéb előírásaitól, valamint a számviteli törvényben rögzített szabályoktól sem.A kft. törzstőkéje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...arányában csökkenti.A törzstőke leszállításáról hozott határozatot kétszer közzé kell tenni, a törvényben előírtak szerint a hitelezők számára biztosítékot kell nyújtani.A törzstőke tőkekivonással történő leszállításakor a tagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Kft. által adható kölcsön

Kérdés: A kft. milyen feltételekkel és milyen határidővel adhat kölcsönt tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerint pénzügyi szolgáltatás hitel és pénzkölcsön nyújtása, amelyet üzletszerűen csak engedéllyel lehet végezni. Ez azonban nem zárja ki annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Tőkekivonás személyi jövedelemadója

Kérdés: A 100 százalékban külföldi tulajdonos 1993-ban megemelte a törzstőkét az eredménytartalékból 20 millió forintról 80 millió forintra, akkor nem kellett adóznia. Ez kizárólag a cégbírósági adatokból következtethető. 2007-ben két magánszemély megvette a céget, majd a társasági szerződés módosításával leszállítja a törzstőkét 60 millió Ft-tal 20 millió Ft-ra. A cég rendelkezik ezzel a pénzösszeggel. Kell-e a tőkekivonáskor a 60 millió Ft után adót fizetni, kinek és milyen adót?
Részlet a válaszából: […] ...kell dönteni.A tőke leszállításáról hozott döntést a Cégközlönybenkétszer közzé kell tenni, és fel kell hívni a társaság hitelezőit, hogy ahirdetmény első alkalommal történt közzétételét megelőzően keletkezett és ezenidőpontig esedékessé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.