Másodfokú határozat könyvelése

Kérdés: Az adóhatóság másodfokú határozatában milliárdos nagyságrendű áfahiányt állapított meg. Az adózó bizományosi konstrukcióban vásárolt különféle árukat, amelyeket adómentes közösségi értékesítésként adott el. Az adóhatóság a beszerzési számlákat nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető dokumentumként, az ügylet egészét fiktívnek minősítette. A felszámolás alatt álló adózó bírósági felülvizsgálatot kér. Jelen kérdésünk a következményekre vonatkozik: a jogerős határozat birtokában hogyan kell kezelni a határozat megállapításait? A bejövő, a kimenő számlákat sztornírozni kell? Ha igen, akkor fontos, hogy az érintett partner megkapja a sztornószámlát? A könyvelés során változik az adózás előtti eredmény és így az adófizetési kötelezettség is? Ha lényeges a saját tőkére gyakorolt hatása, akkor a beszámolót ismételten közzé kell tenni? Mi lesz majd a számviteli teendő, ha a bíróság – részben vagy egészében – helyt ad az adózó keresetének? Az adóhatóság az áfavizsgálatok után átfogó vizsgálatot is indított. Kötelező-e figyelembe vennie az átfogó vizsgálat során az áfavizsgálatok fent említett jogerős megállapításainak a következményeit?
Részlet a válaszából: […] ...meg, amely cég az eredeti számlát is kiállította. A beszerzésiszámlákat az adóhatóság nem fogadta el adólevonási jogot keletkeztető hitelesdokumentumként, mert azokat fiktívnek tekintette. Így a jogerős határozatbirtokában a beszerzést sztornírozni kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Ajándékozási illeték végelszámolás esetén

Kérdés: A 100%-ban külföldi tulajdonban lévő kft. jelentős vevője 2006 óta felszámolási eljárás alatt áll. A felszámoló nyilatkozata alapján a 16 millió forintot meghaladó követelés megtérülése nem várható. Ezért a külföldi tulajdonos 2009 januárjában bejelentette a kft. végelszámolással való megszüntetését. A kft.-nek nincs az állammal és más belföldi szállítóval szemben tartozása. Külföldi kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kölcsöntartása 80 ezer euró, szállítói tartozása 160 ezer euró, míg kapcsolt vállalkozásoktól 2006 előtti áruszállításból származó követelése 140 ezer euró. A tartozások és a követelések beszámítására nincs lehetőség. Pénzügyi rendezésre a végelszámolás alatt álló kft. forráshiány miatt nem képes. A végelszámoláshoz kapcsolódóan várhatóan mindenki lemond az egymással szembeni tartozásáról, követeléséről. A kft. saját tőkéje negatív, és várhatóan a végelszámolást követően sem lesz több a 3 millió Ft összegű jegyzett tőkénél. Kell-e ajándékozási illetéket fizetnie az elengedett kötelezettségek miatt a végelszámolás alatt álló, megszűnő belföldi kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli feladatait pedig a 72/2006.(IV. 3.) Korm. rendelet tartalmazza. A kérdésben leírtak szerint a végelszámoláshoz kapcsolódóana hitelezők, a szállítók lemondanak követelésükről (azaz elengedik a kft.kötelezettségét), amelyet a kft.-nél rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!
Részlet a válaszából: […] ...ha a váltó kibocsátójának – mint adósnak – aminősítésekor az indokolt.A váltókövetelést a váltóbirtokos az esedékesség előtthitelintézetnél leszámítolhatja, átruházhatja (eladhatja). Ez esetben a váltónfeltüntetett kamatból a leszámítolás napjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...cég belföldi illetőségű adózó, külföldi személy (de nem ellenőrzött külföldi társaság) vagy magánszemély. (Természetesen, ez hitelt érdemlően dokumentált.)Ha a szóróajándékot magánszemélynek adják, akkor az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamata, adója

Kérdés: A külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamatának kiszámlázására negyedévenként kerül sor. Haszonhúzói nyilatkozat, illetékességi igazolás, APEH-engedély az alacsonyabb adómérték alkalmazásához rendelkezésre áll. Hogyan kell könyvelni a kamatadót, ha azt a kft. fizeti meg? Be kell-e fizetni, ha adóalap-korrekció után is negatív a kft. adóalapja?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, a számviteli előírások szerint a fizetendő kamatot nem kell számlázni. A kamatfizetés bizonylata a kölcsönszerződés és a kölcsönt nyújtó kamatmegállapításra vonatkozó számítási anyaga (kamatközlő levele). A fizetett (fizetendő) kamatot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...nem minősülő elengedett követeléssel növelni kell [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének h) pontja] az adózás előtti eredményt (a hitelintézetnek és a befektetési vállalkozásnak is). Ugyanakkor az, akinek a kötelezettségét a hitelező elengedte, az elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.