Saját tőke hiánya

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőke 2,5 millió forint. Milyen lépéseket kell tenni a saját tőke pénzbefizetéssel történő rendezésére? Szabad pénzeszköz a pénztárban rendelkezésre áll.
Részlet a válaszából: […] ...a pénztárban rendelkezésre álló pénzeszközök nem alkalmasak, azok a 2,5 millió forint összegű saját tőke pénzeszközei, vagy a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek.A pótbefizetés intézményét a Ptk. 3:183. §-a szabályozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Kölcsöntartozás átminősítése pótbefizetéssé

Kérdés: Az új Ptk. alapján van-e lehetőség arra, hogy a negatív összegű saját tőke rendezését a kft. úgy oldja meg, hogy a tulajdonossal szemben fennálló jelentős összegű kölcsöntartozást a felek a következő évben átminősítsék pótbefizetéssé? A könyvelés pénzmozgás nélkül történne.
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően teljesítsen pótbefizetést. Persze ehhez az szükséges, hogy a kft.-nek tényleges pénzbevétele legyen és maradjon a hitelezőkkel szembeni kötelezettségek rendezése után.A saját tőke hiányának rendezésére megoldás lehet az is, ha a tulajdonos elengedi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Saját tőke a jegyzett tőke alatt

Kérdés: A 10 M Ft jegyzett tőkéjű társaság saját tőkéje két egymást követő évben a jegyzett tőke alatt van (8-9 M Ft), de nem fizetésképtelen a társaság. A tulajdonosoknak van-e valami teendőjük a saját tőke rendezésével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmaz. Ez a veszély kft. esetében 3 M Ft alatti saját tőke, zrt. esetében 5 M Ft alatti saját tőke esetén fenyegeti a társaságot. A hitelezői érdekek védelme szempontjából azonban tartósan a jegyzett tőke alatti saját tőke nem kívánatos állapot, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Pótbefizetés felső határa

Kérdés: A tulajdonos pótbefizetést eszközölt. A befizetett összeget a lekötött tartalékban tartják. A jegyzett tőkéhez viszonyítva mekkora lehet a maximális pótbefizetés összege? A lekötött tartalékban keletkezett forrás mire használható?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytartalék negatív értékével egyezik meg. Ennél nagyobb összegű pótbefizetés olyan sajáttőke-torzulást eredményez, amely a hitelezőket félrevezeti, mivel tartós saját növekedésként mutat ki olyan összeget, amelyet a tulajdonosok – mint feleslegessé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Nonprofit zrt. tőkevesztése

Kérdés: A kórház nonprofit zrt. saját tőkéje tartósan a jegyzett tőke kétharmada alá csökkent. A 2006. évi IV. törvény (Gt.) 51. §-a (1) bekezdése előírásának milyen módon tud a tulajdonos, a megyei önkormányzat eleget tenni? A tulajdonos 2011 júliusában tőkeemelésről hozott határozatot, további részletezés nélkül. Könyv­vizsgálatnál milyen megoldás fogadható el?
Részlet a válaszából: […] ...azt, hogy a saját tőke legalább annyilegyen, mint a jegyzett tőke összege (a határozat csak ígéret és nem megfelelőbiztosíték!), a hitelezői érdekek védelme csorbát szenved, a nonprofit zrt. akötelezettségeit harmadik személy részére teljesíteni képtelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Üzletrész eladási ára

Kérdés: Három magánszemély 2001-ben 3,1 millió Ft törzstőkével kft.-t alapított. 14 millió Ft hitel igénybevételével 21 millió Ft-ért üzlethelyiséget vásároltak. 2003-ban az egyik tulajdonos eladja a részét 3,5 millió Ft-ért egy másik tulajdonosnak. Az eladási ár reális-e, ha: 2001-ben 002-ben befektetett eszközök 22 800 E Ft 24 100 E Ft forgó- eszközök 5900 E Ft 7300 E Ft aktív időbeli elhatárolás - 100 E Ft saját tőke 1500 E Ft -600 E Ft kötelezett- ségek 27 200 E Ft 32 100 E Ft (A veszteség a hitel kamataiból adódott.)
Részlet a válaszából: […] ...adatok alapján az eladási ár reális voltát egyértelműen nem lehet megítélni. A veszteséget akkor is számításba kell venni, ha az a hitel kamataiból adódott.Ha a saját tőke alapján ítéljük meg az eladási árat, akkor az ármeghatározás irreális, hiszen a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Negatív saját tőke rendezése részvénytársaságnál

Kérdés: Rt.-nk a várható adatok alapján – egy vissza nem térő rossz ügylet miatt – várhatóan oly mértékben veszteséges lesz, hogy a saját tőke negatív lesz. Ügyvédünk szerint az rt.-kre nem érvényes a pótbefizetés, de ha ezt el is fogadná, a két év türelmi idő – szerinte – végképp nem értelmezhető a tőkepótlásra semmilyen módon. Könyvvizsgálónk a kétéves időtartamot és akár a pótbefizetést is el tudja fogadni, de a vállalkozás folytatásának elve – szerinte – sérül, és korlátozó záradékkal riogat. Miként kell értelmezni a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásait?
Részlet a válaszából: […] ...köteles az rt.-nek más társasági formába történő átalakulásáról vagy az rt. jogutód nélküli megszűnéséről határozni.A hitelezői érdekek védelme szempontjából a Gt. szigorú szabályokat fogalmazott meg.A Gt. 61. §-a (1) bekezdésének rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.