Növénytermesztő, állattenyésztő egyéni vállalkozó átalakulása

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző, általános szabályok szerinti áfabesorolású egyéni vállalkozó kft.-vé kíván átalakulni. Tevékenységét tekintve növénytermesztést és állattenyésztést is folytat. A kft.-be csak a növénytermesztési tevékenységet szeretné bevinni az átalakulás során. Az eszközeinek (ingatlanok és növendék-állat-készlet) az állattenyésztéshez kapcsolódó részét nem kívánja bevinni a kft.-be, az állattenyésztési tevékenységét őstermelőként kívánja folytatni.
Kérdéseim:
- Megtehető-e, hogy csak a növénytermesztési tevékenységet és az ahhoz kapcsolódó eszközöket (tárgyi eszközök, készletek) visszük be az átalakulás során létrejövő társaságba?
- A nem bevitt tárgyi eszközök (nem kis értékűek és 3 évnél korábban beszerzettek) és készleten lévő állatállomány után keletkezik-e szja- és áfafizetési kötelezettség, figyelembe véve, hogy a kimaradó tevékenységét őstermelőként tovább kívánja folytatni?
- Az őstermelői tevékenység megkezdése tekintetében milyen időpont a kívánatos? Az átalakulást követő nap, vagy lehet azt megelőző is?
- Milyen adózási következménnyel jár, ha az őstermelés nem jön létre az egyéni vállalkozás átalakulását követő napon?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását, és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az alapítandó korlátolt felelősségű társaságnak,– el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Vagyontárgyak átadása egyéni cég tulajdonába

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2021. november 1. napon egyéni cég alapítását határozta el. Az egyéni cég alapítását készítő ügyvéd vagyonmérleg-tervezetet kért az átalakuláshoz, amelyet meg is kapott, ezeket megküldte a Cégbíróságnak. Az egyéni céget 2021. november 30. nappal jegyezték be. Az egyéni cég alapító okiratában a társaság jegyzett tőkéjeként 3.000.000 Ft lett megállapítva, mely teljes egészében pénzbeli hozzájárulás. A vagyonmérlegben meghatározott eszközökre vonatkozóan az alapító okirat semmilyen információval nem rendelkezik, annak értékét nem tartalmazza. Az egyéni vállalkozó az eszközöket – tárgyi eszköz, készlet, követelés, pénzeszköz – az egyéni cég tulajdonába szándékozta adni, ahogyan azt a vagyonmérlegben kimutatta, de az alapító okirat erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.
1. Ha módosításra kerülhet az alapítói okirat a bejegyzést követően azzal, hogy az egyéni vállalkozó az eszközöket az egyéni cég tulajdonába adja, elfogadható-e az?
2. Jól tudjuk-e, hogy a tárgyi eszközök után illetékfizetési kötelezettség áll fenn, illetve amennyiben az egyéni cég alapító okirata módosítható, abban az esetben nem terheli áfafizetési kötelezettség az egyéni cégbe adott eszközöket?
3. Amennyiben nem fogadható el az alapító okirat módosítása, abban az esetben az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint kell, hogy eljárjon?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni cég alapítására vonatkozó adózási szabályok szerint lehet eljárni. Az új alapító okiratban szerepeltethetők nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cégnek átadott eszközök, illetőleg meg kell határozni a cég jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Konditerem kialakítása beruházásként

Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül 2020-ban fitneszhelyiség kialakításába kezdett az irodaépületünk egy üres részében. A helyiséget és az edzéshez szükséges eszközöket a társaság munkavállalói és a társaság vendégei munkaidőn kívül, térítésmentesen tudják használni. Ezt a helyiséget a járványveszély megszűnése után kívánjuk megnyitni. A konditerem kialakítása megfelel a pótlólagos beruházásnak. Kérdés, hogy ezt az épületre ráaktiválhatjuk-e, vagy új eszközként kell nyilvántartásba venni? Utóbbi esetben hogyan határozható meg a hasznos élettartam? A Számviteli Levelek 2017. évi 359. számában a 7198. számú kérdés hasonló problémával foglalkozott. Az ott leírtak szerinti adófizetési kötelezettségek és átkönyvelések megfelelnek a 2021. évi törvényeknek?
Részlet a válaszából: […] ...kell adóalapnak tekinteni, és az így meghatározott adóalap alapján kell negyed­évenként a személyi jövedelemadót (15%), a szociális hozzájárulási adót (15,5%) megállapítani, bevallani és megfizetni a negyedévet követő hónap 12. napjáig.Megjegyzés: a konditerem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozói adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását, és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az alapítandó kft.-nek;– elkészíti a kft. – az Szt. 2/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó része pedig egyes meghatározott juttatásnak minősül, tekintettel a 70. § (4) bekezdésében foglaltakra. Üdülési hozzájárulás esetében is a jövedelemnek minősülő juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott szolgáltatásnál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó része az egyes meghatározott juttatások közé sorolandó, tekintettel a 70. § (4) bekezdésében foglaltakra.Étkezési hozzájárulás esetében a jövedelemnek minősülő juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott szolgáltatásnál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll, vagy– ha a tagok, az alapító a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették.Az átalakulás során létrejövő gazdasági társaság – főszabályként – az átalakuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Egyéni vállalkozó osztaléka

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységéről egy teljes gazdasági évben az alábbi adatok állnak rendelkezésre. Jól határoztuk-e meg az egyéni vállalkozónak a tárgyévi eredménye után kifizethető osztalékát, melyet a kivétel során véleményünk szerint egyéb be nem számító kiadásként kell könyvelni? Az osztalék utáni százalékos egészségügyi hozzájárulás kifizetését külön kell rendezzük, mely az egyéni vállalkozás költsége.
Megnevezés
1. Adóalapba beszámító bevétel 795 000
2. Kisvállalkozói kedvezmény 30 000
3. Bevétel a növelő-csökkenő tételek után 765 000
4. Felmerült összes elismert költség 747 255
5. Jövedelem 17 745
6. Vállalkozói személyi jövedelemadó (10%) 1775
7. Adózás utáni vállalkozói jövedelem (2+5) 47 745
8. Kizárólagos üzleti célt szolgáló tárgyévben beszerzett eszközök értéke 25 720
9. Vállalkozói osztalékalap 22 025
10. Vállalkozói osztalékalap adója 16% 3524
11. Vállalkozói szja (6+10) 5299
12. Kifizethető osztalék (be nem számító kiadás) (1-4-11) 42 447
Részlet a válaszából: […] ...plafont még nem érte el, ennek alapja a vállalkozói osztalékalap, a 20 250 forint. Ha van az osztalék után 14 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, úgy annak fizetését külön kell rendezni, amely az egyéni vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújításához – a későbbi viták megelőzése érdekében – szükséges a bérbeadó előzetes hozzájárulása. A törvény szerinti felújítás mindenképpen azzal kell, hogy járjon, hogy az adott épület élettartama megnövekszik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Lakás üdülés céljára

Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt összes költség 1,19-szeresét adóalapnak tekintve 16 százalék személyi jövedelemadót, 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell bevallani, elszámolni és megfizetni, az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján. (Egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.
1
2