Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a tagsági viszony megszűnésének időpontjában milyen forgalmi értéket képviselt a társaság vagyona, és abból a tag vagyoni hozzájárulásával arányos részt kell pénzben kifizetni a volt tagnak, a tagsági viszony megszűnésétől számított három hónapon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Osztalékelőleg 2016-ban

Kérdés: Az osztalékelőleggel kapcsolatban értelmezési problémáim vannak. 2015. december 31-ig a sorrend fontos volt, először a tárgyévi osztalékot kellett kivenni, amelyet ki lehetett egészíteni az eredménytartalékkal. Osztalékelőleg-kivételről beszéltünk, ha 2015. évben vettünk ki osztalékot. Véglegessé vált az osztalék, amikor a 2015. évről mérleget készítettünk. 2016. évben az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Itt már nem beszélhetünk osztalékelőlegről? Szeptemberben a tulajdonosok felvesznek osztalékot, közbenső mérleget készítek, nyereséges a cég, tehát felvehetnek osztalékot. Ez a felvett osztalék már nem a 2016. évi adózott eredményt fogja terhelni, hanem az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalékot? Megszűnik az osztalék felvételének a sorrendje? Egy kivás vállalkozás ezután mondhatja, hogy nem a tárgyévi adózott nyereségből vett ki osztalékot, hanem a kivaidőszak előtti eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...Az osztalékelőleg nem tekinthető véglegesen megkapott osztaléknak. Erre utal az is, hogy az osztalékelőleget terhelő egészségügyi hozzájárulást akkor kell megfizetni, amikor az osztalékelőlegként kapott összeg az éves beszámoló elfogadásával, a legfőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Kiváló tagnál osztalékelőleg

Kérdés: Az ügyvédi iroda egyik tagja kiválik az ügyvédi irodából. A belső kimutatások alapján jogosult a 2014. év 01-09. hónapok során termelt "eredményre", amelyet az ügyvédi iroda ki szeretne fizetni, de a kilépő tag nem tudja azt felvenni osztalékelőlegként. Ez vállalkozásból kivont jövedelem lesz? A probléma az, hogy az idén már vett fel osztalékelőleget, amelyet a 08-as bevallásban is szerepeltettünk. Hogyan kell korrigálni a kifizetést? Fizettessük vissza az előleget? Önellenőrizni kell a 08-as bevallásait?
Részlet a válaszából: […] ...tagot megillető "vállalkozásból kivont jövedelem", amelyből 16 százalék személyi jövedelemadót és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell levonni. (A belső kimutatás tehát a számviteli törvény szerint elkészített közbenső mérleg!)Az új Ptk.-nak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...és levont adóról;– osztalék esetén= az adó alapjáról, a megállapított és levont adóról;= a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjáról és összegéről.Lényeges, hogy az adót a kifizetőnek a kifizetés időpontjában kell megállapítania, és azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Kilépett ügyvéd osztalékelőlege

Kérdés: Az evás ügyvédi iroda két tagja év közben osztalékelőleget vett fel. Előzetesen mérleget készítettem, az alapján történt a kifizetés. Júniusban az egyik tag kilépett. Mi legyen a sorsa az előírt osztalékelőlegnek? Hogyan kell kezelni számvitelileg és adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...hogy jogszabályellenes,nyilvánvalóan a magánszemélynek olyan jövedelme keletkezhet, amelyet személyijövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Osztalékelőleg havonta

Kérdés: Vállalkozásunk 2010-re bejelentkezik az evaalanyok közé. Az evaalanyiság egyik jelentős előnye, hogy a költségek elszámolása után fennmaradó eredmény adófizetési kötelezettség nélkül a vállalkozásból osztalék, illetve osztalékelőleg formájában kivehető. Kérdés az, hogy mikor? Mivel a napi átlagos pénztári pénzkészlet limitjére vonatkozó szabály az evaalanyokra is érvényes, a havi osztalékelőleg-elszámolás lenne a célszerű. Van-e ennek valamilyen akadálya? Elegendő ezt a társasági szerződésben rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...veszik az osztalékelőleg meghatározása során,akkor az így számításba vett osztalékelőleget személyi jövedelemadó ésegészségügyi hozzájárulás terheli.) A Gt. és az Szt. előírása szerint közbenső mérleget kellkészíteni. Az Szt. 21. §-a szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Alaptőke leszállítása

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet a válaszából: […] ...25 százalékos személyijövedelemadó terhel, továbbá az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontjaszerint 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terhelheti ahozzájárulás-fizetési felső határ (450 ezer forint) eléréséig.Az alaptőke leszállításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...– a bekerülési érték részét nem képező, illetve a költségek között elnem számolható – adók, illetékek, díjak, hozzájárulások tárgyévre bevallott,fizetett, illetve fizetendő összege is egyéb ráfordítás, és nem véglegespénzátadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...kell átvezetni az eredménytartalék negatív összegét csökkentő tételként, illetve a jegyzett tőkét növelő tételként.Nem pénzbeli hozzájárulásVáltozott a Gt.-nek a nem pénzbeli hozzájárulás tartalmára vonatkozó definíciója, továbbá rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.