Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...módszer a rendezésre bonyolultabb, és nagyobb körültekintést igényel.A Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése szerint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

MRP-nek átadott vagyon

Kérdés:

A zrt. az MRP Alapszabálya szerint 100.000 Ft pénzbeli alapítói vagyoni hozzájárulást köteles fizetni az MRP részére, illetve köteles még átadni 5000 db 1000 Ft/db névértékű törzsrészvényt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként. Hogyan kell könyvelni? A zrt. részesedést szerez-e az MRP-ben, és ha igen, milyen értékben?

Részlet a válaszából: […] ...meghatározott, az alapító, a résztvevő által alapítói vagyon címén rendelkezésre bocsátott pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, valamint az alapítói vagyonon felüli pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét. Az induló tőkén belül külön-külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Tőketartalék nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból

Kérdés: Újonnan alakuló egyszemélyes kft.-nek külföldi cég a tulajdonosa. Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) áll. A törzsbetét összetétele: az apport megnevezése és értéke az XY kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tulajdonos) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 chf tőke, 29 500 000 Ft tőke, 11 470 485 Ft tőke + 1 733 077 Ft kamat), amelynek értéke 119 960 000 Ft – (mínusz) 3 000 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. A tőketartalék összegét növelő apport az előbb bemutatott kölcsönkövetelés 3 000 000 forinttal csökkentett összege, azaz a 116 960 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. Kérem Önöket, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Mivel csak említésre került az euróban és a CHF-ben meglévő tőketartalék, azt át kell értékelni év végén?
Részlet a válaszából: […] ...összege megközelítően 40-szerese a törzstőkének. Ez nem lehetséges.A Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése alapján nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Tagi kölcsön tőketartalékba helyezése

Kérdés: A devizában fennálló tagi kölcsönt a társaság szeretné a tőketartalékba helyezni úgy, hogy egy időben a jegyzett tőkét is megemeli forintösszeg befizetésével. A tőketartalékba helyezés a devizaösszeg meghatározásával a határozathozatal napján történik. Ekkor át kell értékelni a devizás kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...(de a forintban fennállót sem) nem lehet közvetlenül a tőketartalékba helyezni.Az új Ptk. 3:99. §-a alapján nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Tőkeemelés tagi kölcsönből

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
Részlet a válaszából: […] ...is hivatkozni fogunk.A 2014. március 14-ig hatályban lévő Gt. 13. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból, illetve a tagok (részvényesek) által a társaság javára szolgáltatott nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Szállítói tartozás, alárendelt kölcsöntőke

Kérdés: Anyag- és áruvásárláshoz kapcsolódó – éven túli – szállítói tartozás átalakítható-e alárendelt kölcsöntőkévé a szállító beleegyezése és a számviteli törvényben előírt szerződés megkötéséhez való hozzájárulása alapján? Az elmúlt két évben a vevő forgalma jelentősen visszaesett, nagyon komoly fizetési gondjai vannak, fizetni csak hosszabb távon, a piacok visszaszerzését követően tudna. A szállító 23 százalékos tulajdoni részesedést szerzett a cégben az elmúlt évben.
Részlet a válaszából: […] ...lényegében azonosak az alárendelt kölcsöntőkénél leírtakkal). AGt. 13. §-a alapján a tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása nem pénzbelihozzájárulásból is állhat. Nem pénzbeli hozzájárulás pedig lehet az adós általelismert vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Veszteség rendezése tagi kölcsönnel

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] ...nincs pénz, akkor viszont élni kell a Gt. 13. §-ábanfelkínált lehetőséggel. A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbelihozzájárulás lehet az adós (jelen esetben a társaság) által elismert vagyjogerős bírósági határozaton alapuló követelés (jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.