5 talált cikk a bírság , áfa , hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.

Kérdés: Operatív lízingelt személygépkocsit haszonkölcsön-szerződéssel a cég kölcsönad 60 hónapon át. A számla gépkocsibérleti díjról szól. Lehet-e ez a megnevezés gépkocsiköltség továbbszámlázása? Továbbszámlázásra kerülnek a használat során felmerülő költségek is, mint például az autópálya-matrica, annak hiánya miatti pótdíj, parkolási, gyorshajtási és egyéb közlekedési bírság, mert a használat ideje alatt a kölcsönvevőt terheli. A kölcsönadó továbbszámlázza a gépjármű bérleti díját, cégautóadót, gépjárműadót, kötelező felelősségbiztosítást, casco díját, eseti egyéb költségeket (pótdíj, bírság, casco önrész, avulás). Mi a megfelelő mód az említett díjak továbbterhelésére?

Kérdés: "Z" kft. újságkihordással foglalkozik. "X" kft. elkészíti, előállítja az újságot. A "Z" kft. feladata, hogy minden egyes háztartásba – akik előfizetők – eljuttassa az aznapi vagy heti újságokat. A "Z" kft. az újságkihordásról számlát állít ki "X" kft. részére. "X" kft. és "Z" kft. megállapodtak, hogy azoknak, akik még nem előfizetők, hetente egy-egy újságot, ún. mintapéldányt bedobnak a postaládájukba. Az "X" kft. ezeket az ún. mintapéldányokat számlázza a "Z" kft.-nek. A "Z" kft.-nél ezek az ún. mintapéldányok üzleti partnernek adott ajándéknak minősülnek? Ha nem, akkor a kft. miként számolja el? Milyen adókat és járulékokat kell utána fizetni? A kft. ezen számla áfáját visszaigényelheti?

Kérdés: A kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tevékenységei között a város parkolásának az üzemeltetését végzi a polgármesteri hivatal által kötött szerződés alapján. A parkolóórák ürítéséből származó bevételt postára adással telepítik a cég bankszámlájára. A kivetett pótdíjakat a bankszámlára érkezés időpontjával könyvelik. Az előbbit árbevételként, az utóbbit egyéb bevételként, áfa nélkül. A pótdíjat az áfaarányosításnál sem veszik figyelembe. A pótdíjak befizetésére szóló fizetési felszólítást nem könyvelik, csak a befizetéskor. A be nem fizetett pótdíjakat pedig csak akkor, ha jogerős bírósági végzés születik. Helyes ez az eljárás?A tevékenység a tulajdonos önkormányzattal kötött szerződés keretében valósul meg. A társasági adó kiszámításánál alkalmazható-e erre a tevékenységre az adómentesség? A kiemelkedően közhasznú besorolású kft. alanya-e a szakképzési, illetve a rehabilitációs hozzájárulásnak? A rehabilitációs hozzájárulásnál a létszámot egész számra kell kerekíteni, vagy két tizedessel számolható?

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?