Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...összeget köteles fizetni, vagy– a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Elhunyt szövetkezeti tagok részjegye

Kérdés: Cégünk szövetkezeti formában működik. A szövetkezeti tagok közül sokan elhaláloztak, és tagi részjegyük nem került a hagyatéki leltárba, emiatt az örökösök nem kérnek póthagyatéki eljárást. Más esetekben az örökösök sem ismertek. A törvényi előírások figyelembevételével hogyan tudnánk rendezni a fenti helyzetet? Hagyatéki végzés hiányában mi lesz az elhunyt tag részjegyével?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdés megválaszolásához nincs más támpontunk, mint a Ptk.A Ptk. 3:325. §-ának (1) bekezdése szerint a szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével (korábban ez volt a részjegytőke) alapított, a nyitott társaság és a változó tőke elvei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Osztalékfizetés időbeli korlátai

Kérdés: Társaságunk 1998-2001. években halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003. évben szeretnénk kifizetéseket eszközölni tagjaink részére, de az Szja-tv. nem ad részünkre egyértelmű választ a következő kérdéseinkre: - Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a jelen időbeli kifizetéskor? - Az egyes években keletkezett osztalékot ún. kifogyásos rendszerben kell-e kifizetni, vagy van mód arra, hogy csak a kedvező adósávba eső részek kerülnek kifizetésre? Tovább bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést eszközöltek. E kedvező adósávban felhasznált osztalék befolyással van-e a kedvező adósávra, vagy annak a terhére történt?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó részen felül fizetett osztalékjövedelem után az adó mértéke 35 százalék.A 11 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség első ízben az 1999. évre vonatkozóan megállapított vállalkozói osztalékalapra, illetőleg az 1999...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Kötelezettségek között kimutatott osztalék kifizetése

Kérdés: A kft. 1998-tól halmozza a kötelezettségek között nyilvántartott osztalékot. 2003-ban szeretnénk azt kifizetni. Az egyes éveket milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Milyen sorrendben kell az egyes évek osztalékát kifizetni? Van-e arra mód, hogy csak a kedvező adósávba kerülő részek kerüljenek kifizetésre? Bonyolítja problémánkat az, hogy az 1998. évi osztalék terhére (20 százalék szja mellett) tagjaink törzstőkeemelést hajtottak végre. Befolyással van-e ez a kedvező adósávra?
Részlet a válaszából: […] ...A 30 százalékot meghaladó részen felül fizetett osztalék után az adó mértéke 35 százalék.A 11 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség első ízben az 1999. évre megállapított vállalkozói osztalékalapra, illetőleg az 1999....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Milyen közterhet kell fizetni az üzleti partnerek részére reprezentáció címen adott termék és nyújtott szolgáltatás után?
Részlet a válaszából: […] ...2001-től nem része a kifizető által reprezentáció címén adott, személyijövedelemadó-köteles termék és szolgáltatás.Egészségügyi hozzájárulásUgyanakkor az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-ának bb) alpontja a százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.