Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor

Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?
Részlet a válaszából: […] ...jegyzett tőkéje során figyelembe nem vehető részesedések,– az egymással szemben fennálló követelések, kötelezettségek, kapcsolódó időbeli elhatárolások, céltartalékok stb.A jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéje során figyelembe nem vehető részesedések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Átalakulás kiválással

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
Részlet a válaszából: […] ...vezeti. Akiválással létrejött gazdasági társaság részére az eszközöket és akötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és időbeli elhatárolásokat is) asaját tőke elemeivel szemben adja át és könyveli az átadás időpontjával.A kérdésből nem derül ki, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Üzleti vagy cégérték elszámolása beolvadás esetén

Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?
Részlet a válaszából: […] ...vállaljon arra, hogy a jogelődtől átvett eszközöket éskötelezettségeket (ideértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolástis) figyelembe véve, adóalapját úgy határozza meg, mintha az átalakulás nemtörtént volna meg;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Tőkeemelés, átalakulás, üzleti vagy cégérték

Kérdés: Két részvénytársaság A) és B) rt., valamint C) kft. között a következő gazdasági eseményekre kerül sor.A) rt. B) rt. pénzbeli hozzájárulásával megemeli a jegyzett tőkéjét 700 millió forinttal.B) rt. kedvezményezett részesedéscsere keretében elcseréli az A) rt.-ben szerzett, 700 millió forint részvényét C) kft. 100 százalék üzletrészéért, amelynek a tagoknál kimutatott könyv szerinti értéke 20 millió forint.A) rt. 700 millió forintért (készpénzben) megvásárolja B) rt.-től C) kft. üzletrészét. A C) kft. üzletrészére jutó saját tőke 200 millió forint.C) kft. beolvad A) rt.-be.Kérdés, hogy A) rt. nyilvántartásba veheti-e üzleti vagy cégértékként a fizetett ellenértéknek (700 millió forint) a C) kft. üzletrészére jutó saját tőke értékét (200 millió forint) meghaladó részét (500 millió forint)? Hogyan rendeződnek az egyesített vagyonmérleg eszközei, forrásai?
Részlet a válaszából: […] ...beolvadását követően A) rt. eszközei közé kerülnek C) kft. eszközei, továbbá állományba veszi kötelezettségeit (ideértve az időbeli elhatárolások, céltartalékok összegeit is) a C) kft. végleges vagyonmérlege szerint. Az eszközök és kötelezettségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Tőkeemelés, vagyonértékelés, beolvadás

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a lehetőséggel, és az üzleti értékeléssel megállapított vagyonérték és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és a passzív időbeli elhatárolásokat is) együttes összege meghaladja az egyes eszközök piaci értékének és az aktív időbeli elhatárolásoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Elengedett kötelezettség elszámolása

Kérdés: Társaságunk külföldi tulajdonos társasága 2000-ben jelentős összegű hitelt nyújtott üzletrészvásárlásra. Az üzletrészt társaságunk megvásárolta. A külföldi tulajdonos a kft.-ből 2001-ben kilépett, az általa nyújtott hitel miatti követelése nagy részéről lemondott a kft. javára. A hitelt az eredeti szerződés szerint 2003-tól kellett volna 5 éven keresztül törleszteni. Az elengedett hiteltartozást időbelileg elhatároltuk, a 2003-ra jutó törlesztőrészt viszont 2003-ban rendkívüli bevételként számoljuk el. Helyes-e a könyvelésünk? Az elengedett kötelezettség 2003-ra jutó összege csökkenti-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...megszüntetni, amikor azt a hitelező részére törleszteni kellene. (Könyvelésük így nem felel meg a törvényi előírásoknak.) A passzív időbeli elhatárolás megszüntetésének szabályait az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése tartalmazza.Az Szt. 45. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Elszámolás kilépőkkel szövetkezet átalakulásakor

Kérdés: Hogyan kell elvégezni szövetkezet átalakulása esetén a kft.-be be nem lépő üzletrész-tulajdonosok vagyonrészének értékelését? Lehet-e eltérően értékelni a belépő és a be nem lépő üzletrész-tulajdonosok vagyonát? A vagyonmérlegben mely sorokat érinti a be nem lépő tulajdonosokkal való elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...úgy lehet megállapítani, hogy az átalakuló szövetkezet vagyonmérleg-tervezetében lévő összes kötelezettséget (beleértve a passzív időbeli elhatárolások között kimutatott kötelezettség jellegű tételeket is) viszonyítják a kft.-be belépő és a be nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Beolvadáskor mit könyvel a beolvasztó?

Kérdés: Az rt. 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek, amelyik beolvadt az rt.-be. Az átalakulást a cégbíróság augusztus 31-ével bejegyezte. Mit kell könyvelnie a beolvasztó rt.-nek? Ha az rt.-nél nyilvántartott üzletrész nyilvántartási értéke magasabb,mint a megszűnt kft. végleges vagyonmérleg szerinti saját tőkéje, a veszteség csökkenti-e a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő, egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek tételeit a követelések és a kötelezettségek, illetve az időbeli elhatárolások csökkentésével (amennyiben ezen követelések és kötelezettségek, illetve időbeli elhatárolások értékei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Tőkeemelés az eredménytartalék terhére

Kérdés: A Gt. által kötelezően előírt tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt. A részesedések között (a befektetőnél) milyen módon és jogcímen kell a megemelt részesedést nyilvántartásba venni? Osztaléknak minősül-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet csak a térítés nélküli átvétel szabályai szerint elszámolni (T 17 – K 9891), beleértve a halasztott bevételkénti időbeli elhatárolást is (T 9891 – K 4833).Az előbbi kft.-nél az egyik alapító tulajdonos közvetlenül a tőkeemelés előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása

Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
Részlet a válaszából: […] Ha jól értjük, az adott szövetkezet tevékenysége a tagok által megtermelt termékek felvásárlása és értékesítése. Nem törekszik nyereségre, s a felvásárlási ár részeként felárat fizet a tagoknak. A felvásárlási jegyet attól függetlenül ki kell állítani, hogy tud-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
1
2