Bérbe vett személygépkocsival kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A belföldi gazdasági társaság bérleti szerződést kötött a németországi székhelyű, német adószámú GmbH-val egy BMV X 5-ös személygépkocsi bérletére. A szerződésben rögzítésre került, hogy a jármű a bérbeadó tulajdonát képezi, a bérbevevő nem jogosult magát a forgalmi engedélybe sem üzemben tartóként, sem használóként bejegyeztetni. A bérleti jogviszony 2007. 10. 25-től határozatlan ideig tart. A gépkocsi használata során felmerült költségek a bérbevevőt terhelik. Kérdéseink: 1. A szerződés alapján bérletnek minősül-e, vagy valamilyen lízingszerződés? 2. A német bérbeadó a számlát nettó + MwSt, összesen bruttó összegről állította ki. Mi a bruttó összeget könyveltük bérleti díjként. Az áthárított adó visszatérítését külön eljárás keretében kértük az adóhatóságtól. Helyesen jártunk el? 3. Az első, emelt összegű bérleti díjat el lehet-e számolni teljes egészében 2007. évi költségként, vagy meg kell osztani? Hány évre? 4. A bérelt személygépkocsi által megtett utakról útnyilvántartást vezetünk. Ha esetenként a cég alkalmazottai vagy tulajdonosai saját célra használják, a megtett km-ekre eső, az APEH által közzétett üzemanyagárral + km-ként 9 Ft-tal számolva áfás számlát állítunk ki részükre. A társaság székhelyén senki nem lakik, ott csak az iroda van. Ezzel mentesülünk a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...bérleti díjat – véleményünk szerint legalább 5évre – időbelileg el kell határolni. Ha a bérleti jogviszony előbb megszűnne,akkor az időbeli elhatárolás még meg nem szüntetett hányadát a bérletijogviszony megszűnésekor kell költségként véglegesen elszámolni. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Fejlesztésre átadott pénzeszközök tőketartalékba helyezése

Kérdés: A 100 százalékban önkormányzati tulajdonú kft.-t azért hozták létre, hogy a piacot felépítse, majd üzemeltesse. A beruházást egyrészt a piacon lévő üzlethelyiségek 50 éves bérleti jogának értékesítéséből befolyt, másrészt az önkormányzat által átadott pénzeszközökből finanszírozták. A bérleti jog címen befolyt bevételt halasztott bevételként számolták el, amelyből 2 százalék kerül évenként feloldásra, összhangban az építményekre elszámolt amortizációval. A képviselő-testület olyan határozatot hozott, mely szerint a kft. az önkormányzattól kapott pénzt a pénzmozgással egyidejűleg köteles a tőketartalékba helyezni. A tulajdonos önkormányzat – ezt követően – módosította az alapító okiratot, a jegyzett tőkét megemelte a tőketartalékkal szemben. Helyes volt-e a képviselő-testület döntése, illetve az önkormányzat tőkeemelése? Elhatárolható-e az üzlethelyiségek 50 éves bérleti jogának értékesítéséből befolyó bevétel?
Részlet a válaszából: […] A képviselő-testület határozata alapján az önkormányzatáltal a kft.-nek átadott pénzeszközt az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontjaalapján, mint fejlesztési célra -visszafizetendő kötelezettség nélkül – kapott,pénzügyileg rendezett támogatást a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Személygépkocsi bérlete

Kérdés: Kérem ismertessék, hogy a személygépkocsi bérletével kapcsolatosan a nettó bérleti díj miként és milyen módon határolandó el?
Részlet a válaszából: […] ...A másik, igen gyakran előforduló eset, hogy a bérleti díj jelentős hányadát előre meg kell fizetni. Ez esetben valóban indokolt az időbeli elhatárolás szabályait alkalmazni.Az előre megfizetett bérleti díjat (T 522 – K 384) időbelileg el kell határolni (T 3923 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.