4 talált cikk az egyeztetés , teljesítés , időbeli elhatárolás kifejezésre

Kérdés:

Egy kft. a 2021. év zárása során a befejezetlen munkái értékelésére a projektelszámolás módszerét alkalmazta. A projekt 2021–2023-as üzleti éveket érinti, a zárás során az ügyvezetés nyilatkozott a várható költségekről (380 millió Ft) és a költségek évenkénti megoszlásáról. A szerződés szerint az összes bevétel 535 millió Ft, amely a következő megosztásban kerül kiszámlázásra: 2021-ben 120 millió Ft, 2022-ben 288 millió Ft, 2023-ban 127 millió Ft. Számítási alapunk az volt, hogy az ügyvezetés által megadott adatok alapján a 2021. évben a projekt 14%-a, a 2022. évben a projekt 43%-a (halmozott), 2023-ban 100%-a készül el. A 2022. évi zárási munkák egyeztetései során kiderült, hogy a külső gazdálkodási körülmények változása, valamint a megváltozott beszerzési feltételek miatt (új beszállító) 100 millió Ft-tal kevesebb lesz a projekt összköltsége, ami 2023-ban realizálódik. Mi a teendő ebben az esetben, hogyan módosítsuk a számítást? A változás miatt a 2021. évet is módosítani szükséges? Milyen árfolyamon kell megállapítani a bevételt, ha a szerződésben euróban határozták meg az árat?

Kérdés: A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél a számla 2018. évi vevői követelés, a partnernél pedig 2019. évi szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. A követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor kell elhatárolásként könyvelni? Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi meg a felhasználónak, hogy az előző időszakra rögzítse a számlát. A számviteli törvény értelmezése sem egyértelmű.

Kérdés: Folyamatos szolgáltatás miatt az év végén hogyan kell könyvelni a beérkező számlákat? Cégünknél az a szokás, hogy a december hónapra szóló teljesítés után még december hónapban rögzítjük a szállítói folyószámlával szemben a költséget, az áfát, utána időbeli elhatárolásként a folyamatos szolgáltatás áfatartalmát. Helyesen tesszük? Vagy úgy kell könyvelni, mint a partnervállalkozásnál, ahol ha január hónapban állítják ki a számlát, akkor könyvelik a vevőfolyószámlára, és csak az árbevételüket határolják el decemberre? Ebben az esetben mindig eltérés van a folyószámláink között.

Kérdés: A mérlegfordulónapot követően kiállított, illetve érkezett számlákat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben? A vevői és szállítói leltárak egyeztetésénél eltérés szokott mutatkozni az elszámolások különbözősége miatt. A tárgyévet érintő, de évet követően kiállított vevői és szállítói számlákat a vevői, illetve szállítói folyószámlákra kell nyilvántartásba venni. Az áfát az Áfa-tv.-nek megfelelően fizetendő adó esetén önellenőrzéssel, levonandó adó esetén követelésként kell előírni, majd a számla megérkezésekor visszaigénylésbe helyezni. Ebben az esetben a vevői-szállítói folyószámla-egyeztetéseken természetesen szerepelnek az adott tételek, és a mérlegben a vevői és a szállítói soron jelennek meg az összegek. Az utólag érkezett számlák nettó összegeit aktív és passzív elhatárolásként kell nyilvántartásba venni, a mérleg hasonló elnevezésű sorában szerepeltetni, ebben az esetben nem jelennek meg az egyenlegközlőn az adott tételek. Az utólag kiállított számláknál sokszor nem ismerik el az egyenlegközlőn az utólagos tételeket, mondván, a vevők ezt már a következő évben kapták, tehát a következő évben könyvelték. Mi a helyes megoldás az utólagos számlák nyilvántartásánál?