Vitorlás kishajó beszerzése, üzemeltetése

Kérdés: Társaságunk vitorlás kishajó beszerzése mellett döntött. A beszerzés célja a partnerekkel, illetve a munkavállalókkal történő megbeszélések helyszínének biztosítása, valamint a munkavállalók, tulajdonosok üdültetéséhez való felhasználása. Társaságunk valamennyi felmerülő adót és járulékot meg kíván fizetni. A vitorlás beszerzésekor felmerülő áfa a beszerzés, így az aktivált összeg részét képezi, azaz nem helyezhető levonásba? A kishajó beszerzési értékét terheli-e más adó? (Itt az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adókra gondolok.) A kishajó használata során mikor és milyen költségeket terhel szja + szocho?
Részlet a válaszából: […] ...K 149. A kishajó üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő költségeket, ráfordításokat (dokkhasználati díj, anyag, bér, bérjárulékok, igénybe vett szolgáltatások stb.) elsődlegesen áfásan a felmerüléskor az 5. számlaosztály számláin kell – az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
Részlet a válaszából: […] ...csatornadíj, takarítás stb.), karbantartásának, javításának a költségei:= a felhasznált anyagok értéke az 51. számlacsoportban,= az igénybe vett szolgáltatások költsége az 52. számlacsoportban,= a felmerült munkabér és járulékai az 54. és 56. számlacsoportban,=...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...konkrétan nem szerepel, ha az ingyenesen kapott szolgáltatás eszköz beszerzéséhez, beruházáshoz kapcsolódik, akkor a térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás piaci értékét az eszköz, a beruházás bekerülési értékében kell számításba venni, és mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Bérleti szerződés vételi joggal

Kérdés: Vállalkozásunk határozott idejű bérleti szerződést köt ingatlan bérbevételére, melyben a bérbeadó vételi jogot biztosít a bérlet megszűnését követően. Kinek a könyveiben kell nyilvántartani az eszközt a bérlet ideje alatt? Költségként szabad-e könyvelni, vagy az opció miatt eszközként kell a bérbevevőnek már kezdettől fogva nyilvántartania? Földterület esetén van áfa?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés lejártával. A bérleti szerződés alapján fizetendő bérleti díjat a bérbeadónak árbevételként, a bérbevevőnek pedig az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolnia.Annak megerősítése érdekében, hogy mind a két fél komolyan gondolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Fejlesztést és költséget ellentételező támogatás

Kérdés: A kft. vállalatirányítási rendszer bevezetésére nyert pályázatot (GOP). Az elnyert támogatás nincs nevesítve, hogy fejlesztési vagy működési költségekre kapott támogatás. A projekt elszámolható költségei között szerepel bér és járulékok, tanácsadás, ingatlanberuházás, hardver- és szoftvertechnológiai fejlesztés. A projekt 2012. 01. 23-án indult, 2013. 10. 31-én zárult le. A támogatást 2014. 10. 10-én utalták ki. A projekt során beszerzett eszközök folyamatosan aktiválásra kerültek, így az értékcsökkenés is elszámolásra került 2012., 2013. években. Hogyan, mi alapján kell megbontani a kapott támogatási összeget fejlesztési támogatásra és a működési költségek fedezetére kapott támogatásra? A működési költségekre jutó támogatás teljes összegében 2014. évi bevétel lesz, mivel a költségek 2012-2013-ban merültek fel?
Részlet a válaszából: […] ...a projekt keretében beszerzett eszközök bekerülési értékébe tartozó, a beszerzéshez kapcsolódóan felmerült munkabért és járulékait, igénybe vett szolgáltatások költségeit, a kapcsolódóan elszámolt anyagköltséget stb., amelyeket a beszerzett eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...is, ezen eszközök elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírását;– az üdülő üzemeltetése, fenntartása, karbantartása kapcsán igénybe vett szolgáltatások – áfát is magában foglaló – értékét;– az üdülőben foglalkoztatottak közterhekkel növelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Lízing vagy bérlet

Kérdés: A nyílt végű lízingelt (bérelt) személygépkocsi havi bérleti díját elszámolom a kötelezettséggel szemben, és év végén értékcsökkenést számolhatok el. Hosszabb bérlet esetén nincs probléma, de vannak olyan szerződések, amelyek 1-2 évig tartanak. Ebben az esetben a Tao-tv. szerinti értékcsökkenést (20%-ot) időarányosan elszámolom, de mi a teendő a megmaradt gépkocsiértékkel, mivel a szerződés lejárta után a gépkocsit vissza kell adni? Gondot okoz még, hogy az autó átvételekor egy nagyobb összeget kell fizetni. Ezt hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...nem veheti állományba, utána nem számolhat el értékcsökkenési leírást. A bérbevevő a bérbe vett személygépkocsi bérleti díját az igénybe vett szolgáltatások költségei között mutatja ki (T 522, 466 – K 454), az áfa – jellemzően – levonható. Más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: Az Szt. 2011. 01. 01-jétől kötelezővé teszi a devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi választott árfolyamon történő értékelését. Társaságunk devizaalapú zárt végű lízing keretében beszerzett eszközöket ad bérbe úgy, hogy a bérleti díjban valamennyi, a pénzintézet által közölt realizált árfolyamváltozásból eredő különbözetet tovább tudja hárítani a bérbevevőre. Eddig az év végi átértékelést – részben ezért – nem tartottuk jelentősnek, nem könyveltük. Most könyvelni kell, és az tetemes árfolyamveszteség lesz. Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint ezt az árfolyamveszteséget el lehet határolni, de egy részére céltartalékot kell képezni, ami valószínűleg veszteséget fog eredményezni. Megítélésünk szerint a kötelező átértékelés miatt nem biztosított a megbízható és valós összkép kialakítása: ráfordítást számolunk el a nem realizált árfolyamveszteségre, de nem számolunk el bevételt a majdani bérleti díjban való megtérülésre. Eltérhetünk-e az Szt.-től a 4. § (4) bekezdése alapján úgy, hogy eltekintünk az év végi értékeléstől, az árfolyam-különbözet összegének megfelelő összegű bevételt határolunk el, illetve úgy, hogy a bérbe adott eszközt is átértékeljük? Társaságunk könyvvizsgálatra nem kötelezett. Ha az eltérések valamelyikével élhetünk, akkor elegendő-e a számviteli politika módosítását jóváhagyatni könyvvizsgálóval, vagy ettől kezdődően folyamatosan kell könyvvizsgálót igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] ...Hangsúlyozni kell, hogy az áthárítás csak a bérletidíj módosításával (a módosított bérleti díj árbevételkénti, a bérbevevőnéligénybe vett szolgáltatáskénti elszámolásával) történhet, azárfolyam-különbözetnek külön tételben való áthárítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatott nyilvántartási(legfeljebb forgalmi, piaci) értékét,amelyeket időbelileg nem lehet elhatárolni. (A térítésnélkül kapott, igénybe vett szolgáltatás értékét költségként, ráfordításként isel kell számolni!)A rendkívüli ráfordítások között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

K + F költségek aktiválása

Kérdés: A kft. kísérleti fejlesztési tevékenységet végez egy újfajta élelmiszer előállítására. Részfeladatok kidolgozásával külső társaságot bíz meg. A kutatásról nem lehet tudni, hogy az árbevételben megtérül-e vagy sem. Ha a termék emberi fogyasztásra alkalmas, akkor a gyártás megkezdése előtt piackutatást kell végezni. A kft. a kísérlethez 25 százalék vissza nem térítendő, és 75 százalék visszatérítendő, kamat nélküli támogatást kap. Saját forrás kb. a kutatási költségek fele. A kutatáshoz szükség van tárgyi eszközökre is. A kísérlet várható időtartama 3 év. A kft. a K+F költségeket elszámolhatja-e a tárgyévi költségek között, vagy kötelező aktiválni? Hogyan kell elszámolni a K+F-hez szükséges tárgyi eszközöket, illetve a kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásba adott, de saját célra végzett alap- és alkalmazott kutatás számlázott, témaszámra utalványozható költségeit – mint igénybe vett szolgáltatás költségeit – mind az 5., mind a 6. számlaosztályban elkülönítetten kell kimutatni.A kísérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
1
2