5 talált cikk az adásvétel , eva , tevékenység , igénybe vett szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Portfóliókezelés könyvelésében kérem a segítségüket a befektető cég (a pénz átadója) szempontjából. A társaság határozatlan idejű portfóliókezelési szerződés keretében jelentős összeget adott át euróban magyar és külföldi portfóliókezelőknek. A portfóliókezelők döntenek a megvásárolandó értékpapírokról, a vásárlások időpontjáról, az értékpapírok értékesítéséről és újrabefektetéséről is. A portfóliókezelők minden hónapban küldenek kimutatást a társaság részére a portfólióban történt mozgásokról és a hó végén fennálló értékpapír-állományról.
1. A pénz átadásakor tartós kölcsönkövetelés keletkezik? Mivel euróban történt a pénz átadása, a devizás tételek értékelési szabályait kell-e alkalmazni a pénz átutalásakor a portfólió bekerülési értékére és az év végi választott árfolyamra történő átértékelésre is?
2. Kell-e könyvelni a portfólión belüli értékpapírok mozgását, az esetleges értékesítésen keletkezett nyereséget/veszteséget? Ha igen, egyéb vagy pénzügyi bevételnek/ráfordításnak számít-e? A portfóliókezelőktől semmiféle "hozamot" nem kapott vissza a társaság a saját bankszámlájára, az értékpapírok esetleges értékesítéséből származó nyereség/veszteség a portfóliókezelőnél vezetett pénzszámlán/értékpapírszámlán került kimutatásra.
3. Kell-e könyvelni az értékpapír adásvételének jutalékát? A jutalékok is csak a portfóliókezelőknél vezetett pénzszámlán/értékpapírszámlán kerültek kimutatásra.
4. Kell-e könyvelni a portfóliókezelésért járó díjat vagy a sikerdíjat? Van olyan portfóliókezelő, amely áfás számlát állít ki a sikerdíjáról, míg mások a pénzszámlán (értékpapírszámlán) jelentkező nyereségből vonják le a sikerdíjukat. Ez utóbbi különösen áfa szempontjából érdekes, a külföldi portfóliókezelők díja után a társaságnak kell-e adóznia az EU-s szolgáltatások szabályai szerint?
5. Kell-e és ha igen, milyen analitikát vezetni a portfólióban szereplő értékpapírokról és azok változásáról?
6. Van-e annak jelentősége a számviteli elszámolás szempontjából, hogy a portfóliókezelő milyen (pl. határidős, opciós, futures) ügyleteket is végez a portfólión belül?
7. Milyen teendők vannak az év végén a portfólió értékelésével és leltározásával kapcsolatban?
8. Mit kell könyvelni a portfóliókezelési szerződés megszűnésekor, amikor a portfóliókezelő visszaadja a befektetett pénzt és a nyereséget/veszteséget?

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az alábbiakban ismertetett tényállás szerinti ügylet során felmerült költségek közvetített szolgáltatások értékeként vagy alvállalkozói teljesítések értékeként elszámolhatóak-e az iparűzési­adó-alap meghatározása során, vagy a számviteli törvény értelmében az igénybe vett szolgáltatások költségei? Adózó vállalkozási tevékenysége m.n.s. egyéb oktatás, akkreditált felnőttképző intézményi besorolással rendelkezik. Adózó fő vállalkozási tevékenysége képzések megtartása, továbbá pedagógiai szakértés, szaktanácsadás. Tevékenysége végzése során tanácsadással, szakértéssel, akkreditált 30 órás pedagógus-továbbképzéssel, nem pedagógus akkreditált továbbképzéssel foglalkozik. Vállalja továbbá önkormányzatok közoktatásifeladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervének, esélyegyenlőségi tervének, kistérségek közoktatási tervének, minőségirányítási rendszerének elkészítését, továbbá hazai és uniós pályázatok elkészítését, valamint intézmény- és programakkreditációt. Adózó fenti tevékenységek végzéséhez igénybe vesz más vállalkozókat is. A képzést/tanácsadást/szakértést végző vállalkozók által kiszámlázott szolgáltatások értékét adózó közvetített szolgáltatások értékeként számolta el adóalap-csökkentő tételként az iparűzésiadó-bevallásában. Adózó kimenő (vevő) számláiban gazdasági eseményként akkreditált felnőttképzés; máshová nem sorolt egyéb oktatás; pedagógiai szakértés, szaktanácsadás; üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás szerepel. A kimenő bizonylatokon "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" megjelölés szerepel. Adózó a jegyzőkönyvi észrevételében hivatkozott arra, hogy véleménye szerint a szerződései egy része vállalkozási szerződésnek minősül. A vállalkozói szerződés kapcsán az eredménykötelem meglétét emeli ki. Véleménye szerint feladatai a megvalósíthatósági tanulmány készítése, pedagógiai program átdolgozása, nyilvánosság biztosítása, foglalkoztatás támogatása pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátása, intézményakkreditáció eredménykötelemmel bírnak, mivel valamely dolog tervezésére, elkészítésére, átalakítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására irányult, mert a tevékenység ellátásáról írásos dokumentum készül. Fent ismertetett tényállás alapján kérem, hogy az alábbiakban megfogalmazott kérdések megválaszolásával szíveskedjenek állásfoglalásukat a vásárolt szolgáltatások minősítésére megadni.
1. A megvalósíthatósági tanulmány készítésére, a pedagógiai program átdolgozására, a nyilvánosság biztosítására, a foglalkoztatás támogatására pályázat készítése, komplex szaktanácsadói feladat ellátására, valamint az intézményakkreditációs feladat ellátására kötött szerződések vállalkozási szerződésnek tekinthetők-e, vagy megbízási szerződésnek? Elhatárolható-e a két szerződéstípus aszerint, hogy a tárgya szellemi vagy fizikai munkavégzésre irányul?
2. A fent megrendelt tevékenységek közül mely tevékenység végzése tekinthető eredménykötelmen alapuló és mely tevékenység gondossági kötelmen alapuló munkavégzésnek? Kimeríti-e az eredménykötelem fogalmát az, ha a vásárolt szolgáltatás lezárásának eredményeként írásbeli dokumentum készül? (Pl. jelentés, bizonylatolás, összeállított dokumentum stb.) Ehhez kapcsolódóan kérjük, szíveskedjenek kifejteni azt, hogy a Ptk. 389. §-ában megfogalmazott "munkával elérhető más eredmény létrehozására" kitétel alatt konkrétan mi értendő.
3. A projektszerződések és az akkreditált képzési szerződések esetében, amennyiben a megrendelői szerződésben részletezett feladatokat teljes mértékben szerződéssel más vállalkozók végzik, tekinthető-e a szolgáltatás változatlan formában történő továbbértékesítésnek, annak ellenére, hogy a projektkészítéssel és akkreditált képzéssel megbízott adózónak egyéb koordináló feladatai is vannak? (Az adózó neve alatt fut az akkreditáció, a projekt, illetve az adózó állítja ki a tanúsítványt, köti a felnőttképzési szerződést.)
4. A megrendelői szerződésben a közvetítés lehetőségére annyiban történik utalás, hogy a szerződések többségében tartalmazzák az alvállalkozók, illetve teljesítési segéd igénybevételi lehetőségét. Ez a szerződési kitétel megfelel a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó tartalmi kritériumnak?

Kérdés: Ruházati termékek gyártásával foglalkozó belföldi cég (gyártó) szerzi be az alapanyagot és valamennyi kelléket. A termékek formatervezettek, a kiszabás után az összevarrást bérmunkában végezteti el. A gyártóhoz szállított termékre a gyártó még díszítőelemeket varr fel. Ez a bérmunkaszerződés tekinthető-e alvállalkozói szerződésnek, és mint ilyen minősíthető-e közvetített szolgáltatásnak? Az iparűzési adó alapja csökkenthető-e ezzel a tétellel? És ha igen, milyen feltételei vannak?

Kérdés: A kft. lakóházat vásárol, mert abban szállásadási tevékenységet szeretne végezni. A házat teljesen át kell alakítani, felújítani. Az udvaron parkolót épít. Mivel kicsi az udvar, ezért a szomszéd telken (ami a kft. tagjaié) további kiszolgálóépületet, pavilont, szalonnasütőt, medencét szeretne építeni. A munkálatokat külső vállalkozóval, részben saját anyaggal valósítja meg. Saját rezsis beruházásnak minősül-e, az áfát visszaigényelheti-e? Mi a könyvelés menete? A tagok telkén végzendő munkálatok tekintetében mi a helyzet? A tereprendezés, fák, virágok ültetése is a beruházás része? Az áfa visszajár?

Kérdés: A bizományos által lebonyolított importot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?