Német magánszemély részére fizetett jutalék

Kérdés: Társaságunk nagy értékű eszközök nemzetközi kereskedelmével foglalkozik. Az idei év során egy német illetőséggel bíró magánszemély aktív közreműködésével jött létre egy ügylet. A magánszemély, előzetes megállapodásunknak megfelelően, üzletszerzői jutalékra jogosult. A magánszemély német illetőségű, a tevékenységet nem Magyarországon végezte. Milyen bizonylatok szükségesek ahhoz, hogy kifizethessük számára a jutalékot? Jól gondoljuk-e, hogy a német adóhatóság illetékességigazolásának birtokában, szja levonása nélkül kifizethető a jutalék? Milyen adatszolgáltatási kötelezettség – beleértve a német magánszemélyt és a NAV-ot is – terheli a magyar kifizetőt?
Részlet a válaszából: […] Elsősorban a kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezményt – ha van ilyen – kell alkalmazni olyan esetekben, amikor a juttatás külföldi személy részére történik. Németország esetében a Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Külföldi magánszemély megbízási díja

Kérdés: Az egyesület külföldi magánszemély részére megbízási díjat fizetett. A könyvelés sem szerződést, sem információt nem kapott a magánszemélyről. Mi a helyes számviteli eljárás? A nettó kifizetés a könyvelésben úgy szerepel, mintha belföldi magánszemély részére történt volna kifizetés, könyveltük az adó- és járulékterheket is. A NAV felé az adatszolgáltatást nem tudjuk teljesíteni. Így az érintett adónem adatai a számvitelben, illetve az adóhatóságnál eltérnek.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. szerint szükséges bizonylatolás miért maradt el. Ezen igazolás és nyilatkozat birtokában írásban kérjenek segítséget a területileg illetékes állami adóhatóságtól, hogy az ismeretlen külföldi magánszeméllyel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségüknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Távmunkát végzők számításba vétele

Kérdés: Cégünk 2011. évtől megszünteti egyik telephelyét, és az ott dolgozókat távmunkásként kívánja alkalmazni. A távmunkában dolgozókat az átlagos statisztikai állományi létszám számításánál hol kell figyelembe venni? A munkaszerződés módosításában a munkavégzés helye a lakcíme lesz, a székhelyet esetleg szerepeltetni kell? Ennek – szerintem – a legnagyobb jelentősége az iparűzési adó megosztásánál van. A munkaszerződés módosításában még mit kell leírni? Hogyan történik a munkaidő nyilvántartása?
Részlet a válaszából: […] ...évi C. törvény 37. §-ának (1)bekezdése alapján a vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez azönkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyelrendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Gépkölcsönzés gépkezelővel

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége építőipari gépek, berendezések kölcsönzése. Vannak olyan speciális földgépek, amelyek működtetését csak az arra a típusú nehézgépre vonatkozó gépkezelői vizsgával és a gépkezeléshez szükséges egyéb dokumentumokkal rendelkező gépkezelő láthatja el. Az ilyen típusú gépeket csak gépkezelővel együtt adhatjuk bérbe. A szerződés egyértelműen rögzíti, hogy a bérbevevő feladata a biztonságos működés feltételeinek biztosítása, továbbá a műszaki irányítás feladatának ellátása. A bérbevevő számos esetben székhelyünktől eltérő helységekben foglalkoztatja a szóban forgó gépeket, amiről információval nem rendelkezünk. Meg kell-e osztani a "gépkölcsönzés gépkezelővel" címen realizált bevételt az önkormányzatok között a helyi iparűzési adó megállapításához?
Részlet a válaszából: […] ...nem kedvező.A Htv. 37. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján azépítőipari tevékenységet folytató vállalkozót, ha az önkormányzat illetékességiterületén a folyamatos vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama a30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.