6 talált cikk a bizomány , illeték kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?

Kérdés: Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?

Kérdés: Kérdésem az egyéni vállalkozói beruházáshoz kapcsolódik, mégpedig épület (panzió)-építéshez. Mik azok a költségek, amiket elszámolhatok anélkül, hogy meglenne a használatbavételi engedély? Mivel sok sajátanyag-vásárlás történt, ami után, áfások lévén tavaly óta, azt is csak a használatbavételi után igényelhetem vissza. Ebből az anyagból külső kivitelező dolgozott szakmunkán, de készült saját alkalmazottal is munka, úgyhogy tipikus saját vállalkozáson belüli és külső vállalkozás megbízásával történt beruházásról van szó.

Kérdés: Hogyan történik az importáfa kontírozása? Az első rendeltetési helyig felmerült szállítási költség is alapja az áfának? A VPOP által kivetett áfát a T 3686 – K 4652, T 4661 – K 3686 tétellel kell könyvelni? És mit kell könyvelni a 467-re? A pénztári kiegyenlítést hogyan kell könyvelni? A bevallásban melyiket hol tüntetem fel?

Kérdés: Egyéni vállalkozó szabad felhasználású hitelt vett fel, melynek egy részét a tulajdonában lévő szálló és söröző felújítására használta. A vállalkozói igazolványát csak a felújítás befejezése után váltotta ki. Milyen dokumentumok alapján és milyen értéken tarthatom nyilván a tárgyi eszközök között a szállót? A hitelező bank jóval magasabbra értékelte az ingatlant, mint a beszerzési ár volt, melyik alapján számolhatom el az értékcsökkenést? A hitel összege rá van terhelve az ingatlanra, de a hitelösszegnek csak töredékéről van számla a könyvelésben, ennek ellenére elszámolhatom költségként a hitelkamatot? A hitelt kezelhetem a vállalkozás érdekében felmerültnek? Bevihető esetleg a bank által értékelt összegben apportként? Ha így járok el, ennek van bármilyen adóvonzata? A törlesztőrészleteket a magánbankszámlájáról fizeti, és nem kíván másikat nyitni a vállalkozáshoz, erre nem is kötelezi semmi. Az Áfa-tv. szerint ez nem beruházás, mivel nem új eszköz jön létre, így az építő-anyagok és berendezések áfája levonható áfaként, de csak ha beveszem a tárgyieszköz-nyilvántartásba? Hogyan járjak el helyesen?

Kérdés: Egyéni vállalkozó és házastársa személyes tulajdonában van egy lakóingatlan (telek és lakóház). Az egyéni vállalkozó az ingatlanon kizárólag a vállalkozási tevékenységet szolgáló beruházást kíván megvalósítani (szolgáltatóházat építeni). Ehhez a lakóházat le kell bontani. Ha az ingatlan kívülálló személyé lenne, a vállalkozó megvásárolhatná. Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. szerint külön adózik a vállalkozásból származó jövedelme és külön a magánszemélyként realizált jövedelme után. Megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó – piaci áron – a saját személyes tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban a nevükön szereplő ingatlant (ingatlanrészt)? Létrejöhet-e erre adásvételi szerződés [tulajdonosváltozás, rendeltetésváltozás (földhivatal]), az eladóknál illetékkötelezettség (illetékhivatal)]? Ha az adásvétel nem értelmezhető, akkor a vállalkozó a bontás és az építés költségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként számolja el? Mi a helyes eljárás?