Kft.-üzletrész értékesítése

Kérdés: A 3000 E Ft-os törzstőkével rendelkező kft. egyik tagja eladásra kínálja 1000 E Ft névértékű tulajdonrészét 600 E Ft vételárért. A cég saját tőkéje 6000 E Ft. A részesedést 50-50%-os arányban megvásárolják a maradó tulajdonostársak. Mi alapján és mennyi szja- és ehofizetési kötelezettsége lesz a vevőknek? Ha a részesedést a kft. vásárolja vissza 600 E Ft-ért, a cégnek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? A kft. a visszavásárolt részesedést egy éven belül ingyenesen átadja a társaság megmaradó tagjainak, mi alapján és milyen fizetési kötelezettsége lesz az átvevő tagoknak? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Ha a kft. a visszavásárolt részesedést egy éven belül továbbértékesíti a társaság megmaradó tagjai felé az eredeti 600 E Ft-os áron, a vevők részéről keletkezik-e és mi alapján adó- és ehofizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Ehhez viszont az előző bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség kapcsolódik (természetesen magánszemélyenként 700-700 E Ft után).Illetékfizetési kötelezettség legfeljebb a tulajdonosváltás cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Üzletrész-ajándékozás

Kérdés:

2000-ben alakult kéttagú betéti társaság vagyoni betétje 40 E Ft volt. 2009-ben kft.-vé alakult, a jegyzett tőkét az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ra. Később az egyik tag üzletrészét a másik tag részére eladta, így jelenleg egyszemélyes kft.-ként működik. A jelenlegi tulajdonos üzletrészét felesége részére elajándékozná, emiatt az alapító okiratot módosítani kell, esedékessé válik a törzstőke 3 millió forintra emelése is, ami az eredménytartalékból történne. A jelenlegi tulajdonosnak az ajándékozás miatt keletkezik-e szja- és eho-fizetési kötelezettsége az eredménytartalékból történő emelések miatt? Az ajándékozás illetékmentes-e? (A házasságot 2008-ban kötötték és külön vagyonnal nem rendelkeznek.)

Részlet a válaszából: […] ...nélkül történik, az ajándékozásnak minősül. Az üzletrész-ajándékozás nem szerepel az Itv. 17. §-a szerint az ajándékozási illeték alól mentes vagyontárgyak között. Az ajándékozási illeték általános mértéke a megajándékozottnak juttatott ajándék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Tulajdoni hányad telek ellenében

Kérdés: Két gazdasági társaság társasházi tulajdonnal rendelkezett. A társasházi tulajdont megszüntették, az épületet lebontották. Helyére közös építési engedéllyel új társasház épült. A létrehozandó társasházban az "A" társaság végezte a beruházást saját költségén, a "B" társaság az építési telekkel vett részt. A "B" társaság által átadott telekrész értéke megegyezik az "A" társaságtól kapott tulajdoni hányad értékével. Milyen bizonylatkiállítási kötelezettsége van a társaságoknak? Megteheti-e "B" társaság, hogy a nyilvántartott telekértéket átvezeti a tulajdoni hányad főkönyvi számlára? Ebben az esetben milyen adózási és illetékvonzatok merülnek fel? Értelmezhetik-e ezt a társaságok úgy, hogy "B" társaság ingyenes átadás jogcímen tulajdoni hányadot ad át, míg "A" társaság ingyenes átadás címen tulajdoni hányadot ad a létrehozandó felépítményből? Ebben az esetben milyen illeték­kötelezettség terheli a társaságokat?
Részlet a válaszából: […] ...a másik társaságnál az épület bekerülési értékének a telkekközé történő átvezetése. Ha mégis megtennék, egyértelművé válna azilletékfizetés elkerülésének a szándéka is. A kérdésben leírt másik értelmezés már járható út: a térítésnélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Más cégnél lévő ingatlan apportálása

Kérdés: Új kft.-t szeretnénk létrehozni, abba apportként egy ingatlant bevinni, ami jelenleg egy másik kft. befektetett eszközei között szerepel, a bruttó és nettó értéke is jóval alacsonyabb piaci értékénél. A régi cégben át kell-e értékelni az ingatlant a piaci értékére? Hogyan történik a számviteli elszámolása, milyen adóvonzata van? Az apportot befogadó cégben milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...értékesíteni!Az Itv. 18. §-ának (1) bekezdése szerint az ingatlannakvisszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, másmódon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Ebbőlkövetkezik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Társasháznál a bérleti díj felhasználása költségek fedezetére

Kérdés: A 3927. kérdésre adott válasz foglalkozott a társasházakkal kapcsolatos elszámolásokkal. A válasz azonban nem tért ki arra az esetre, amikor a saját bérleti díj bevételeit fordítják közös költségre vagy beruházási jellegű felújítási munkálatokra. Ez esetekben a társasház-tulajdonos társaságoknál hogyan kell elszámolni a számlázott éves közös költséget, illetve a felújítási munkák értékét, hiszen nem történt sem a közös költségekre, sem a felújítási alapra befizetés? Mit kell pénzügyi rendezés hiányában könyvelni? Milyen adó-, esetleg illetékvonzata lehet ezeknek az ügyleteknek a társasháznál, illetve a tulajdonos társaságoknál?
Részlet a válaszából: […] ...a halasztott bevétel elhatárolásának megszüntetésekorcsökkenti a társaságiadó-alapot a véglegesen bevételként elszámolt összeg. Azilletéktörvény 17. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján – az előbbi mondatbanleírt esetben – mentesül az ajándékozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Polgári jogi társaságból (PJT) szövetkezet

Kérdés: PJT kábeltelevíziós rendszer nem tud átalakulni, de nem működhet PJT formájában sem. 16 tag alapított egy szövetkezetet 5000 Ft/fő részjeggyel. A PJT-ben tagdíjat szedtek a tagoktól, és elkészítették a kábeltelevíziós hálózatot 2000 lakásban. A PJT átadja az eszközeit működtetésre, üzemeltetésre, és kötelezi a szövetkezetet a hálózat bővítésére, korszerűsítésére. Milyen értéken kell számláznia a PJT-nek? Kell-e áfát fizetni? A szövetkezet azt visszaigényelheti? Mi lesz az áfa alapja? Illetéket kell-e fizetnie a szövetkezetnek a kapott hálózat után? Hogyan kell könyvelni? A PJT vezetői társadalmi munkában látják el a feladatot. Az ügyvéd szerint minden mehet úgy, ahogyan leírtam. Semmit nem kell fizetni, mert mindez a lakosság részére történik.
Részlet a válaszából: […] ...a PJT közöstulajdonában maradnak. Így nincs térítés nélküli átadás/átvétel, és ebbőlkövetkezően közvetlenül nincs áfa-, illetve illetékfizetési kötelezettség sem.Az Áfa-tv. 13. §-a(2) bekezdésének a) pontja alapján áfaköteles szolgáltatásnyújtásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Bérelünk egy telephelyet, és azon beruházást hajtunk végre. Bővítjük az ott létesített műhelyépületet. Ezt beruházásként könyveljük. Ha a tulajdonos felmondja a bérletet, az ingatlant nem tudjuk elvinni. Leírhatjuk-e egy összegben az értékcsökkenést? Ingyenes eszközátadásnak minősül-e, ha a tulajdonos nem hajlandó fizetni a bővítésért?
Részlet a válaszából: […] ...számolja el, növeli atársasági adó alapjának megállapításakor az adózás előtti eredményt, abérbeadónál ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség lép be a térítés nélkülátvett épületbővítés, illetve új épület piaci értéke alapján. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem – után kell a személyi jövedelemadótmegfizetni, mivel esetében a megszerzésre fordított összeg nulla volt.Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 11. §-a szerintaz ajándékozási illeték tárgya az ingó ajándékozása. Az ingó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.