4 talált cikk a hitel , szerződés , megszűnés , illeték kifejezésre

Kérdés: A 6557. számú kérdésre adott válaszuk szakmai véleményem szerint nem jó, félrevezető. Véleményem és a tárgyban rendelkezésemre álló kommentárok, az illetékes minisztériummal folytatott egyeztetés alapján az új szabályozás nem tartalmaz ez ügyben szűkítést a korábbiakhoz képest. Az új Ptk. 3:187. §-ában írott szűkítés valóban annak diszpozitív jellege miatt szükséges, viszont az egész szabályozás célja változatlanul a hitelezői érdekek fokozott védelme. Ebben az értelmezésben a "tagok" egy olyan homogén csoport, amely az adott cég vonatkozásában a külső hitelezőkhöz képest jelentősen erősebb érdekérvényesítő képességgel bír, ezáltal a jogszabálynak kell ezt az egyenlőtlenséget feloldania, kiegyenlítenie az említett szigorítással. A cél ebben az esetben az, hogy a számviteli törvényben is rögzített "osztalékfizetési korlát" figyelembevételével, annál – összességében – magasabb összegű értéket ne lehessen ezen a címen kivonni, mert az valóban sértené a kisebb befolyással bíró hitelezői érdekeket. Az egyes tagok egymás közötti elszámolásai már kívül esik a szabályozni kívánt körön, arra ez nem vonatkozhat. Az új Ptk. diszpozitív jellege mellett semmi nem indokolja, hogy egy homogén csoportba tartozó individuumok saját akaratukból és önálló megállapodásuk alapján szabadon dönthessenek. Ha ők a törzsbetétekből következő arányoktól eltérően akarják az osztalékot kifizetni, akkor azt minden további nélkül megtehetik, ahogy eddig is arra volt módjuk. A "tagok számára kedvezőbb" kitétel tehát az összes tag együttesét jelenti. Ha elfogadnánk a helytelen Ptk.-értelmezésből fakadó adókonzekvenciákat, akkor már 2014. március 15-e óta nem lehet egységesen kezelni az osztalékot, mivel az új Ptk. fokozatosan, 2016. március 15-ig lép hatályba.

Kérdés: A bevételi nyilvántartást vezető bt. a beltag halála miatt végelszámolását határozta el. A végelszámolás kezdő napjával az Eva-alanyisága megszűnik, vissza kell térnie az Szt. hatálya alá, nyitó mérleget kell készítenie. Bankszámláján az evás időszakból származó lekötött betét szerepel, amelynek forrása az evás időszakból származó ki nem vett osztalék. Szerepeltethető-e ez az összeg a nyitó mérlegben, mint az alapítókkal szembeni kötelezettség? Mi lehet az osztalék megállapításának időpontja? Kit illet meg az osztalék? A beltag örökösei lemondhatnak-e az őket megillető osztalékról a kültag javára? Milyen adózási kötelezettséggel jár ez? Vagy ez csak a végelszámolás végén osztható fel? Lehet-e a nyitó mérlegben eredménytartalék?

Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a leg­optimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága megszűnésekor visszatér az Szt. hatálya alá. Nyitómérlegébe milyen kötelezettségeket vehet fel? Felveheti-e kötelezettségei közé az evás időszak alatt megtermelt jövedelem osztalékkifizetési kötelezettségét? Felvehet-e a taggal szembeni kötelezettséget tagi kölcsönből?