Vállalkozóvá válást elősegítő támogatás

Kérdés: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó 2022. 08. 01-én átalányadózóként kezdte meg a tevékenységét. A vállalkozóvá válást elősegítő támogatás (TOP-5.1.1.-15) a vállalkozó bevételének számít? Három hónapra kap 600.000 Ft-ot, és nem kell elszámolni vele tételesen.
Részlet a válaszából: […] ...a munkaerőpiaci programból lakhatási támogatásként nyújtják, és a támogatással kapcsolatban havi elszámolást kell benyújtani az illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztálya felé. Az ilyen címen kapott bevétel nem lesz az átalányadózó vállalkozó bevétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Versenyló vásárlása, bejelentése, nyilvántartása

Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó mikrogazdálkodó kft. versenylovat szeretne vásárolni Hollandiából. Egy idő után díjlovaglási tevékenységből származna bevétele. Milyen TEÁOR-számon kell ezt bejelenteni, és van-e más bejelentési kötelezettség a versenylótartással kapcsolatban? Amegvásárolt lovat a tárgyi eszközök között kell-e szerepeltetni? Hány százalékos leírási kulccsal számolom az értékcsökkenési leírást? A ló tartási és versenyeztetési költségei a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...személy esetén a G1020-02. számú nyomtatványon kell kérni. A bejelentéssel kapcsolatban kérdéssel lehet fordulni a területileg illetékes hatósági állatorvoshoz a helyi kormányhivatalban.A tenyészlovat – ha egy éven túl szolgálja a vállalkozási tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Adókötelezettség apporthoz kapcsolódóan

Kérdés: Egy gazdasági társaság az általa magánszemélytől vásárolt mezőgazdasági művelés alól kivont földingatlant később (de még a tárgyévben), a beszerzési árnál magasabb áron apportálja egy másik működő gazdasági társaságba, majd az apport értékével tőkeemelést hajtanak végre. Az Itv. szerinti illetékfizetésen túl milyen adózási kötelezettsége keletkezik az apportot átadó, illetve az apportot átvevő társaságnak? Keletkezik-e áfabevallási és -befizetési kötelezettség, illetve jól gondolom-e, hogy az átadónál (apportáló) a beszerzési és átadási (apport-) érték közötti különbözet után társaságiadó-alapot képező bevétel keletkezik? Feltételezve, hogy az értékkülönbözetet könyvvizsgáló vagy ingatlanforgalmi szakértő jóváhagyja.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 17. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, az ott előírt feltételek teljesülése esetén nem tekintendő termékértékesítésnek a terméknek, vagyoni értékű jognak nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként (apport) történő rendelkezésre bocsátása.Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Őstermelő halála esetén a számlázás

Kérdés: A kft. az őstermelőkkel mezőgazdasági szolgáltatási szerződést köt: minden munkaműveletet a kft. végez el, és havonta számláz, a terményt is a kft. vásárolja fel és fizeti ki. Ha az őstermelő elhalálozik, akkor a továbbiakban kinek a nevére kell számlázni a költségeket? Kinek a nevére kell kiállítani a felvásárlási jegyet? Tudjuk, hogy az adott személy elhalálozott, de a hagyatéki eljárásra belátható időn belül nem kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...szerinti esetben. Ezért az őstermelőnek az elhalálozásáról szerzett információk birtokában a kft.-nek már meg kellett volna keresnie az illetékes jegyzőt, hogy az a hagyatéki eljárást indítsa meg. Ez nem csak a kft.-nek az érdeke, fontos az örökhagyó vagyona...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Befektetési alap a helyi adó vonatkozásában

Kérdés: Cégünk befektetésialap-kezelő társaság. Az a kérdés merült fel, hogy az ingatlant fejlesztő, bérbe adó befektetési alap alanya-e a helyi iparűzési adónak, figyelemmel arra, hogy a befektetési alap helyett társaságunk, az alapkezelő jár el?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 35. §-ának (1) bekezdése szerint helyi iparűzésiadó-köteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya pedig a Htv. 35. § (2) bekezdése értelmében a vállalkozó. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Munkagép használatba adása keretszerződés keretében

Kérdés: Ügyfelünk mezőgazdasági termékek kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. A kiskereskedelemben a gazdáknak közvetlenül értékesítik a termékeiket. A termékértékesítés előmozdítása érdekében keretszerződést kívánnak kötni. A szerződés alapján a (nem magánszemély) vevők vállalják, hogy 5 éven keresztül évente pl. 5000 tonna terméket vásárolnak ügyfelünktől. Ügyfelünk a szerződéskötéssel egy időben munkagépet kíván adni használatba a vevőknek. A gép tulajdonjogát azonban fenn kívánja tartani a szerződés 5. évét lezáró összesítés megtörténtéig. Ha a vevők a szerződésben vállalt kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítik, akkor az 5. évet követő összesítés után a munkagép térítés nélkül kerül a tulajdonukba. A munkagép értéke általában a szerződésben vállalt összmennyiség értékének az egyharmad része. Ügyfelünk ezt a gépet nyílt végű pénzügyilízing-konstrukció keretében kívánja megvásárolni. A munkagép előbbiek szerinti "sorsa" változtat-e a szokásos nyílt végű pénzügyilízing-konstrukcióban alkalmazott könyvelési tételeken? A munkagép tulajdonszerzésének milyen könyvelési tételei és adózási vonzatai lesznek?
Részlet a válaszából: […] ...érdekes. A munkagép közelebbi megjelölése nélkül arra nem tudunk válaszolni, hogy a lízing keretében történő vagyonszerzést terheli illetékfizetési kötelezettség? Ha a lízing futamideje lejárt, a munkagép az ügyfél tulajdonába került, nettó értéken a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Egyéni vállalkozó, zárt végű lízing

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?
Részlet a válaszából: […] ...helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók – az áfa kivételével -, az illeték, a hitel igénybe­vételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Gázolaj áfájának levonása

Kérdés: Egy mezőgazdasági bérmunkát és kereskedelmet folytató vállalkozás számára könyveltem. A kft. tulajdonában vannak személygépkocsik és mezőgazdasági járművek, illetve bérelt mezőgazdasági járműveket, személygépkocsikat is. A gázolaj után nem igényeltem vissza az áfát, mivel semmilyen nyilvántartást nem adtak át, amiből egyértelműen nyomon követhető lett volna a felhasználás, a számlákon rendszám sem szerepel. Az új könyvelő szerint vissza kellett volna igényelni, mert szerinte a menetlevelek szerint, az APEH-üzemanyagnorma alapján meg lehet osztani a felhasználást. Szerintem ez utóbbi módszer nem helyes, mert például a traktor üzemanyag-felhasználásánál nem mindegy, hogy vontat-e vagy szánt.
Részlet a válaszából: […] ...dokumentáló számlatartalmazza – az adott esetben – a gázolajat felhasználó traktor rendszámát,jelölőadatait és a kft. arra illetékes vezetőjének az igazolását a beszerzés, afelhasználás jogszerűségére vonatkozóan. (Ez utóbbiak hiányában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Termőföld bérbeadása egyéni cégnek

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Korábban vásárolt termőföldjeire illetékmentességet kapott, mert megfelelt az előírásoknak. Magánszemélyként bérbe adhatja-e a termőföldet egyéni cégének? Csak azokat adhatja bérbe, amelyeknél lejárt az 5 évre vállalt művelési kötelezettség? Az egyéni cégbe bevitt termőföldek után fennáll-e a 4% illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...az általa (egyéni vállalkozóként) alapított egyénicégnek bérbe adja, teljesül-e az Itv. 26. §-ának (1) bekezdése szerintiilletékmentesség azon feltétele, mely szerint "a magánszemély a termőföldet aszerzéstől számítva legalább 5 évig nem idegeníti el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Útépítés adózása

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó kft. mezőgazdasági építmény felépítésére vállalkozott. A megbízás tárgya a terményszárító felépítése mellett az is, hogy a kivitelező utat épít a közút és az építmény között a jelenlegi földútnak a közlekedésre alkalmassá tételével. Az út kivitelezése során az építő cég az Áfa-tv. 142. §-át alkalmazza? Mi van abban az esetben, ha nincs földút, hanem telekmegosztással jelölik ki annak a helyét, amelyet azután a kivitelező megépít?
Részlet a válaszából: […] ...a közlekedési hatóság engedélyezi. A közlekedési hatósági jogkört- az adott esetben – a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionálisigazgatósága gyakorolja. Az engedélyezési eljárásban a rendeletbenmeghatározott szakhatóságok is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.
1
2