6 talált cikk az ajándékozás , üzletrész-ajándékozás , illetékfizetés kifejezésre

Kérdés: A Számviteli Levelek 317. számában a 6506. kérdésre adott válasznak azon kitételét nem tartja a levélíró elfogadhatónak, hogy az Itv. 17. §-a nem veszi ki az illetékfizetési kötelezettség alól az üzletrész ajándékozását. Ez ugyanis önmagában igaz, de azt sem írja sehol a törvény, hogy az üzletrész-ajándékozásra nem vonatkoznak a 17. § (1) bekezdésében írt, személyi alapon biztosított mentességi okok.

Kérdés: Kapcsolódóan az 5886. kérdésre adott válaszhoz megjegyzem, az Szt. 21. §-ában nincs utalás arra, hogy az elhunyt tag halálának napjára közbenső mérleget kell készíteni, mint ahogyan írják. Szükségem lenne a jogszabályi helyre való hivatkozásra, mert az örökösödési illetéket a 2011. 05. 31-én közzétett hibás beszámoló saját tőkéje alapján szabták ki, amelyben 17 millió forint összegű tőketartalék volt szabálytalanul.

Kérdés: A társaság egyszemélyes tulajdonosa újonnan alakított társaságát el kívánja ajándékozni magánszemély ismerősének. A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint. A társaságban egy lakóingatlan van, 22 millió forint értékben, amelynek forrása tagi kölcsön. Az ügylet során kit és milyen mértékű adó- és illetékfizetési kötelezettség terhel?

Kérdés: Belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező, Magyarországon bejegyzett kft.-nek két tulajdonosa van: apa és fia. Tulajdoni hányaduk 50-50 százalék. A kft.-nek a belföldi ingatlanon a tulajdonjoga már 2009. 12. 31-én fennállt. 2010 októberében az apa ajándékozási szerződéssel a teljes üzletrészét a fiának ajándékozta. Ezzel a fiú tulajdoni hányada a kft.-ben 100 százalékra emelkedett. Keletkezik-e a fiúnak illetékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: A kft.-nek két tulajdonosa van, a szülő és a gyermek, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. A jegyzett tőke 2x1,5 M Ft, a saját tőke 30 M Ft, a kft. ingatlan vagyonnal nem rendelkezik. A szülő a gyermekének ajándékozza az üzletrészét. Kinek és milyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettsége keletkezik?

Kérdés: Magyar székhelyű társaságnak kizárólag német tulajdonosai vannak, méghozzá egy család. A szülők szeretnék átadni egyik gyermeküknek a társaságot, és kivonni belőle a befektetett pénzüket, a jegyzett tőkét és az adózott pénzükből folyósított tagi hitelt. A társaság évek óta veszteséges volt, vagy minimális nyereséget produkált (saját tőke kb. a jegyzett tőkével azonos nagyságrendű), de a társaságban a felépített ingatlan már jóval többet ér, mint a felépítéskor. A tulajdonosok úgy gondolják, hogy a tevékenység módosításával a jövőben esetleg több eredményt tudnának elérni. A szülők üzletrészüket gyermeküknek szeretnék eladni. Az üzletrész értékét befolyásolja-e az ingatlan értéke, vagy elég, ha a saját tőke, jegyzett tőke arányának megfelelően a névértéken értékesíti az üzletrészét? Szóba jöhet még az ajándékozás és a tulajdonosi hitel átvállalása. Milyen adózási, illetve illetékfizetési vonzata van egyik, illetve a másik konstrukciónak? Az APEH az egyezség szerinti árat korrigálhatja-e később, lévén, hogy nem egymástól független felekről van szó?