Elszámolás a tulajdonossal megszűnő társaságnál

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke – áfával növelten – mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?
Részlet a válaszából: […] ...(az épület) piaci értéke (a kérdés szerint 35,4 millió forint) alapján az épületet megszerző tulajdonost (akkor is, ha az magánszemély) illetékfizetési kötelezettség terheli. Azilleték mértéke 4%, a 35,4 millió forint után 1416 ezer forint.Ha az épületet a tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Tulajdonosi kölcsön apportálásával tőketartalékba helyezés

Kérdés: A kft. a jelentős összegű anyavállalati kölcsön miatt alultőkésítés címén még társasági adót is fizet. A feltőkésítés során célszerű lenne olyan nagyságú saját tőkét kialakítani (kb. 3000 millió Ft összegben), ami kiküszöbölné az adófizetést. A tulajdonosi kölcsön apportjával végre lehetne hajtani a tőkeemelést úgy, hogy a jegyzett tőke és tőketartalék aránya 10:2990 legyen? Milyen adó- és illetékterhe van az apportnak? Lehet csak a tőketartalékot növelni a tulajdonosi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...történik.A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással történő tőkeemelésnek adóterhe nincs, a cégbírósági eljárás miatt van azonban illetékfizetési kötelezettsége.Hangsúlyozni kell, a tőketartalékot közvetlenül a tulajdonosi kölcsönből nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség isterhelheti.A magánszemély tulajdonosoknak az osztalékról való lemondásamint követelés elengedése azonban ajándékozási, illetékfizetési kötelezettséggeljár, amelynek megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. [Ezenállítással vitatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Törzstőkeemelés illetéke

Kérdés: A kft. 50 százalékos tulajdonosa a törzstőke emelésével egyidejűleg a tőketartalékba pénzt szeretne befizetni. Ezen ügylet után keletkezik-e ajándékozási vagy visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...ezt követően lehet könyvelni, amennyiben annak az eszközeit a társaságrendelkezésére bocsátották.) A cégbírósági eljárás illetékfizetésikötelezettséggel jár, az illetéktörvény 45. §-a alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Követelés elengedésének illetéke

Kérdés: A kft. követelése 5 millió forint a zrt.-vel szemben. A kft.-nek a zrt. már öt éve tartozik. A zrt. felszámolási eljárás alatt áll. A kft.-nek kell-e ajándékozási illetéket fizetnie, ha elengedi 5 millió forintos követelését abban az esetben, ha a követelést a felszámoló nem minősítette behajthatatlannak, illetve ha behajthatatlannak minősítette? A zrt.-nek kell-e ajándékozási illetéket fizetnie, ha a kft. elengedi 5 millió forintos követelését úgy, hogy a követelést a felszámoló nem minősítette behajthatatlannak, illetve ha azt behajthatatlannak minősítette?
Részlet a válaszából: […] ...(Ha a kft. nem engedi el akövetelését, a zrt.-nél nem lesz elengedett kötelezettség, és így nem leszvagyonszerzése, nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.)Ha a behajthatatlanság törvényi követelményei teljesülnek,akkor a kft.-nek a szóban forgó követelését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.