8 talált cikk az eszközátadás , pénzeszközátadás , illetékfizetés kifejezésre

Kérdés:

1. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, mindkét cég a kiva hatálya alá tartozik. Az egyik társaság likviditási, finanszírozási célból ingyenes pénzeszközátadást teljesít a másik társaság felé 2023-ban. Van-e bármelyik társaságnak:
– adóalap-növelési kötelezettsége,
– illetékfizetési kötelezettsége, illetve
– bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé?
2. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, a kiva hatálya alá tartozó adóalany ingyenes pénzeszközátadást teljesít, vagy követelést enged el a társasági adó hatálya alá tartozó cégnek. Van-e bármelyik társaságnak adóalap-növelési, illetékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: A kft.-ben az ügyvezető halála miatt új ügyvezető tulajdonos lesz. A tevékenységet a kft. nem folytatja tovább. A kft.-ben lévő épület után az áfát visszaigényelte, de most a fizetési időszak hátralévő részére jutó áfaösszeget be kell fizetni. Hogyan kell ezt könyvelni? Az áfa átutalásához nincs elegendő pénz. Járható út-e, hogy az új tulajdonos jegyzett tőkét emel, kifizeti a kft. tartozásait, és utána határozza el a végelszámolást?

Kérdés: A kft. pénztárából visszafizetési kötelezettség nélkül pénzeszközt ad át egy másik kft.-nek. A pénzeszköz átadásáról írásbeli megállapodás születik, hiszen a felek ez alapján tudják az átadást/átvételt könyvelni. Kell-e illetéket fizetni a pénzeszközátadás után? Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján nem, de a 11. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése alapján igen. Melyik az "erősebb" paragrafus és miért?

Kérdés: Egy használtelem- és hulladékgyűjtéssel foglalkozó nonprofit kft. és partnere versenyt hirdet rendszeresen iskolák között, amelynek célja minél több használt elem begyűjtése. A különböző helyezéseket elért iskolák nyereménye lehet pénzbeli és természetbeni támogatás is. A nyeremények nyújtásáról az iskola és a társaság megállapodást köt. Rendkívüli esetben óvodások is beszállnak a versenybe, és így ők is részesülnek a jutalomból. A nonprofit kft. és partnere a nyeremények finanszírozásával, illetve megosztásával kapcsolatban különmegállapodást kötnek. Helyesen jár-e el a kft., ha a nyereményeket térítés nélküli eszközátadásként számolja el? Kell-e áfát, illetve társasági adót fizetnie a térítés nélküli eszközátadás után? Levonható-e a partnerre áthárított költséggel arányosan a vásárolt eszközök input­áfája? Felmerülhet-e illetékfizetési kötelezettsége az iskolának a nyeremény után?

Kérdés: Társaságunk egy vásár alkalmával ajándéksorsolásos játékot szervezne. A kisorsolt ajándékok a 2008. évi foci-EB-re szóló jegyek lennének. Kollégánk egy internetes oldalon megrendelte és ki is fizette bankkártyával a jegyek árát. Interneten visszaigazoló bizonylatot kaptunk. Később kiderült, csak egy hivatalos weboldal van, ahol a jegyeket meg lehet rendelni. Mi nem ezen rendeltük, és így bizonytalan, hogy megkapjuk azokat. Amennyiben nem kapunk jegyet, és a pénzt sem kapjuk vissza, hogyan számoljuk el az egyéb követelések között kimutatott összeget? Elengedett követelésként? Térítés nélkül átadott pénzeszközként? Van-e utána illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: 2007. 11. 09-én az APEH hírlevelében megjelent (PM Szakállamtitkár 15918/2007/1 – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559371322) állásfoglalásban többek között az alábbiakat olvastam: A különféle "működési támogatások", végleges pénzeszközátadások illetékjogi megítélésénél is érvényesül az az általános polgárjogi jogelv, hogy az ügyleteket tartalmuk szerint kell megítélni. Ez a kategória sok tranzakciót (például az anyavállalat által a leányvállalat működését segítő ajándék, állami támogatás stb.) fedhet le. Közömbös tehát a megnevezés, ha az ügylet tartalmi szempontból ajándékozásnak minősül! Kérdésem a következő: Amennyiben a működési támogatást alapítvány vagy egyéb társadalmi szervezet kapja működése finanszírozásához állami vagy nem állami (pl. vállalkozói) szférából, akkor az ugyanúgy illetékköteles, mintha azt egyéb gazdálkodó kapná? A kérdés azért aktuális, mert pl. hajléktalanok szociális ellátását végző alapítvány (amely kiemelten közhasznú) forrásait csak a közszférából kapja normatíva alapján, illetve mivel önkormányzat helyett lát el közfeladatot, az önkormányzat is nyújt nem normatívnak minősülő támogatást. A teljes működési támogatási bevétele után kötelezett illetéket fizetni? Hogyan kell helyesen eljárni azoknál a társadalmi szervezeteknél, amelyeknél pl. vállalkozók nyújtanak támogatást; a támogatás célja a társadalmi szervezet működésének finanszírozásához való hozzájárulás? Érvényesülhet-e a társadalmi szervezeteknél ezen a területen az illetékmentesség, illetve milyen kritériumok teljesítése esetén?

Kérdés: Az illetéktörvény alapján 2007. évben illetékköteles-e az a végleges pénzeszközátadás, amit egy belföldi gazdasági társaság ad át egy külföldi illetékességű cégnek? Van-e különbség abban, hogy a külföldi társaság EU-illetékességű vagy nem?

Kérdés: Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a 2007. január 1-jétől érvényes szabályok szerint, ha a számviteli törvény szerinti gazdálkodók között ingyenes eszközátadás (pénzeszközátadás) történik?