Átvállalt tartozás

Kérdés: Z kft. tartozása a hitelintézet felé 5 millió forint. A Z kft. tartozását átvállalta Y kft. A hitelintézet elfogadta a tartozásátvállalást. 2011. 09. hónaptól Z kft.-nek nincsen tartozása a hitelintézet felé (T 45 – K 98). Z kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 4 millió forint (-). 2011. 09. hónaptól az Y kft.-nek 5 milliós tartozása van a hitelintézet felé (T 88 – K 45; T 39 – K 88) (hiteltörlesztés: T 45 – K 38; T 88 – K 39). Y kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 8 millió forint (+) nyereség. Z kft. csökkentheti-e az átvállalt 5 millió forintos tartozással a 2011. évi társaságiadó-alapját? Az Y kft.-nek növelni kell-e a társaságiadó-alapját az átvállalt tartozás (88-as főkönyvi számlaszám egyenlege) összegével?
Részlet a válaszából: […] ...pontjának előírása szerint csökkenti az adózás előtti eredményt azátvállalt tartozás miatt elszámolt bevétel, ha azta) belföldi illetőségű adózó (kivéve az alapítványt, aközalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Külföldi szervezet, illetőségigazolás

Kérdés: Külföldi kapcsolt vállalkozásainknak kamatot fizettünk 2010-ben. Az országokkal van kettős adóztatást elkerülő egyezmény. Elő van-e írva, illetve szükséges-e illetőségigazolás beszerzése, hogy a 30%-os adót utólag ne kelljen megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...tekintettel arra, hogy a külföldi illetőségű személynem minden esetben válik adóalannyá. Ahhoz, hogy ez megállapítható legyen, akifizetőnek rendelkeznie kell az illetőségigazolással. Ezt az Art. 4. számúmellékletének 7. pontja írja elő. E szerint "a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Német állampolgár osztaléka utáni szja

Kérdés: Ha egy kft.-nek két tagja van, és az egyik német állampolgár, akkor a felvett osztalék után a német állampolgárnak hány százalék szja-t kell fizetnie? A német állampolgárnak van a németországi adóhivataltól igazolása, hogy ott regisztrálva van mint német adóalany, és a német szabályok szerint adózik. A kettős adóztatást elkerülő egyezmény számomra nem világos, hogy mikor és hány százalék (5, 10 vagy 15%) adót kell fizetni.
Részlet a válaszából: […] ...személyek egyes jövedelmeinek adózásával kapcsolatosan az Art. 4. számú melléklete szerint kell eljárni. Ez azt jelenti, hogy a külföldi illetőségű osztalékban részesülő esetében a törvény szerinti adólevonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.
Részlet a válaszából: […] ...magyarázat támasztja alá.A kérdésben említett, Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerinti szabályok alkalmazása a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható osztalékból származó jövedelemre vonatkozik. Az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Külföldinek adott juttatás minősítése

Kérdés: Külföldi partnerünket az üzleti vacsorán kívül Forma-1 autóversenyre is elvittük a tolmácscsal együtt. A jegyek ára és a taxiköltség elszámolható-e reprezentációként, mint kapcsolódó szabadidős szolgáltatás, vagy természetbeni juttatásként kell könyvelni? Ez utóbbi esetben milyen járulékvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...által Magyarországon foglalkoztatott külföldinek minősülő személyre.Egyéb esetben természetbeni juttatásról van szó. A külföldi illetőségű személynek nem Magyarországról származó jövedelemszerzése esetén vizsgálni kell, hogy milyen jogcímen szerezte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...eredményét a térítés nélkül kapott eszközök (a 9891. számlán véglegesen elszámolt) értékével, ha az átadó termelő cég belföldi illetőségű adózó, külföldi személy (de nem ellenőrzött külföldi társaság) vagy magánszemély. (Természetesen, ez hitelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Osztrák állampolgár honoráriumának adókötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett osztrák többségi tulajdonban lévő, munkagépek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás megbízási szerződés keretében megbíz egy osztrák állampolgárt, hogy Ausztriában és Németországban keresse meg a magyar igényeknek megfelelő új és használt munkagépeket. Tevékenységéért félévente fix összegű "honoráriumot" kap. Milyen adózási (szja-levonás, egyéb járulékok), illetve illetőségigazolási vonzata van a magyar kft.-nél ennek a kifizetésnek? Hogyan alakul az adózás, ha mérnöki tanácsadásról szól a megállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek 14. cikke tartalmaz szabályozást a szabad foglalkozásról.E szerint az olyan jövedelem, amelyet az egyik szerződő államban illetőséggel bíró személy szabad foglalkozásból, vagy más hasonló jellegű önálló tevékenységből élvez, csak ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Természetbeni juttatás és reprezentáció

Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és a természetbeni juttatás között? Mikor esik egy esemény a több adót, járulékot fizetendő kategóriába? Mi egy kis cég vagyunk, nálunk kávé-, cukor-, innivalóvásárlás történik alkalmanként, melyet 44+11 százalékkal növelten számoltunk el személyi jellegű költségként. A törvény módosulása után az árbevétel fél százalékát el nem érő mértékben nem számoltunk a 44+11 százalékkal.
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles értéke után (függetlenül attól, hogy azt biztosított kapja vagy sem) a kifizetőnek az ezekben részesülő magánszemély illetőségétől függetlenül kell eho-t fizetnie [Eho-tv. 3. §-ának bb) pontja].Az Flt-tv. módosítása összhangot teremtett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Végelszámolás: felosztott vagyon utáni adókötelezettség

Kérdés: A gazdasági társaság végelszámolásának befejezésekor, ha van felosztható vagyona, mely vagyonelemek után kell adóznia, s miként (osztalékadó, jövedelemadó)?
Részlet a válaszából: […] ...ha ennek feltételei fennállnak (készpénzben, vagy nem a tag belföldi hitelintézetnél nyitott számlájára utalt összeget, vagy külföldi illetőségű a tag; Tao-tv. 27.§-a, Art. 5. számú melléklet), az osztalékadó megfizetése a külföldi illetőségű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Rendezvények költségeinek közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 9. szám 151. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége is van a juttatónak. Az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség független a kedvezményezettek személyétől (azok illetőségétől), a kötelezettség ugyanis nem az egyes juttatásokhoz kapcsolódik, hanem az adófizetés alól mentesített részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.
1
2