14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Származási garancia számvitele, áfája
Kérdés: Energiakereskedelemmel foglalkozó társaság vagyunk. Kérdésünk az, hogy a villamos energiához kapcsolódó származási garancia – ami egy forgalmazható elektronikus tanúsítvány – beszerzésének, illetve értékesítésének könyvelése hogyan történik? Mivel kereskedőcég vagyunk, különféle piacokon szeretnénk beszerezni a származási garanciát, majd értékesíteni. Áfa kapcsolódik az értékesítéshez?
2. cikk / 14 A határ túloldalán bérelt raktár
Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves véleményüket (áfa szempontjából). Egy magyar kft. székhelye a határ mentén található. A cégnek lehetősége adódott, hogy kedvező feltételekkel a határ túloldalán béreljen raktárt (nem lenne telephely, csak az áru tárolására szolgálna). A kft. webáruházat és kiskereskedelmi boltot üzemeltet Magyarországon. Az áru jelentős része egy harmadik EU-s országból érkezik. Az lenne a cél, hogy az árut ebből a harmadik EU-s országból ne Magyarországra, hanem ebbe a határ túloldalán lévő bérelt raktárba szállítsák, és a kft. vagy a raktárból szállítaná az árut közvetlenül a magyar vevőkhöz, vagy előbb áthozná azt a magyar székhelyére, és innen történne a szállítás. A vevők mindkét esetben adóalanyok és nem adóalanyok egyaránt.
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?
3. cikk / 14 Saját vállalkozásban megvalósított beruházás
Kérdés: A saját rezsis beruházásokkal kapcsolatban kérdezem: érvényesnek tartják-e a Számviteli Levelek 246. számában az 5067. számú kérdésre adott választ? A kérdező ezt követően több részletet idéz a hivatkozott válaszból, beleértve a válasz összefoglalóját is, majd felteszi a kérdést, valóban tágabb-e a saját vállalkozásban végzett beruházás számviteli értelmezése az Áfa-törvénynél? Konkrétan, keletkeztet-e vagy sem áfafizetési kötelezettséget, ha a számviteli előírások miatt az aktiválandó értékben figyelembe kell venni olyan saját alkalmazásban álló szakemberek bérköltségét, akik kizárólag a beruházás adminisztratív koordinálásával foglalkoznak, megfogalmazzák és képviselik a megrendelő elképzeléseit, követik a folyamatot? (Több ingatlan épül, amelyeket külső tervező, generálkivitelező és egyéb külső vállalkozók építenek meg, a megrendelő az építkezéshez anyagot sem vesz, és a külső vállalkozások által benyújtott számlák értéke nagyságrendekkel meghaladja a saját alkalmazásban álló szakértők bérköltségének összegét.)
4. cikk / 14 Áfatörvény szerinti árfolyam használata
Kérdés: Ha a vállalkozás él az Szt. biztosította lehetőséggel, és külföldi pénzértékben meghatározott követelései és kötelezettségei forintértékét az Áfa-tv. szerinti árfolyam használatával határozza meg – a vállalat egyébként az MNB-árfolyamot használja –, akkor melyik napi árfolyamokon történik az alábbi tételek forintosítása: Közösségen belüli, Közösségen kívüli termékértékesítés különböző paritások mellett, és ezen értékesítések helyesbítő számláinak forintosítása, továbbá Közösségen belüli, Közösségen kívüli szolgáltatásnyújtás, és az erről készült helyesbítő számla forintosítása?
5. cikk / 14 Csoportos adóalanyiság
Kérdés: Az Áfa-tv. 8. §-a rendelkezik a csoportos adóalanyiságról, melynek feltétele, hogy a csoporttagok gazdasági célú letelepedési helye belföldön legyen, és a tagok kapcsolt vállalkozások legyenek. Ha a kapcsolt vállalkozási kört A, B, C, D társaság alkotja, de ebből A-nak mind a gazdasági célú letelepedési helye, mind lakóhelye és szokásos tartózkodási helye külföldön van, a B, C, D társaság létrehozhat-e csoportos adóalanyisági kört? Kell-e nyilatkoznia A-nak arról, ha nem akar részt venni a csoportban? Ha létrejön a csoport, akkor a csoporttagok által egymásnak számlázott termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó harmadik féltől származó beszerzések áfatartalma levonásba helyezhető-e?
6. cikk / 14 Személyszállítás, forgalomba helyezés nélkül
Kérdés: A kft. formában működő faiskola személygépkocsit vásárolt olasz magánszemélytől, aki nem áfaalany. Ezt a személygépkocsit nem kívánják forgalomba helyezni, nincs rendszáma. Így amíg nem kérnek rendszámot, nem kell regisztrációs adót és áfát fizetni. A személygépkocsit, mint üzemi járművet, a faiskola telepén használják, hogy a vevőknek bemutassák a kínálatot. Helyes ez így? Ha igen, mennyi az értékcsökkenési leírás?
7. cikk / 14 Visszaszállított termék bizonylatolása
Kérdés: Társaságunk a külföldi anyavállalattól szerzi be termékeit, amelyeket – ha nem értékesítette Magyarországon – visszaszállítja az anyavállalatnak. Ugyanezen termékek esetében a társaság a belföldi vevő részére is, lehetőséget biztosít a vevő általi visszaszállításra. A termék tulajdonjoga minden esetben átszáll a társaságra, illetve a vevőre. Van-e lehetőség számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával korrigálni a korábbi értékesítést, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? A társaságunk által nem értékesített termék anyavállalat által történő visszavételéhez a társaságnak kell-e számlát kiállítania, vagy befogadhatja az anyavállalat által kiállított jóváíró számlát? Minőségi, mennyiségi kifogás az értékesítéshez kapcsolódóan nem merült fel.
8. cikk / 14 Regisztrációs adó a 2005-ben beszerzett járműveknél
Kérdés: Gépjármű-értékesítő cég vagyunk. Cégünk a magyarországi vezérképviselettől vásárolja meg az új gépjárműveket, amelyeket a vezérképviselet importból szerez be. A vezérképviselet a 2005-ben beszerzett (importált) autókat áfás regisztrációs adóval számlázta le, amelyet 2006-ban fogunk értékesíteni. Változott 2006-ban a regisztrációs adó mértéke és annak áfája is. A 2005-ben beszerzett gépjárműveket milyen regisztrációs adóval és milyen áfamértékkel számlázzam? A másik kérdésem, ha 2005. évben bruttó módon szerződtem az ügyféllel foglaló átvétele mellett, reklamálhat-e az ügyfél, hogy miért nem adjuk az áfa módosításának megfelelően olcsóbban a gépjárművet?
9. cikk / 14 Közvetítés harmadik országból történő közösségi beszerzésnél
Kérdés: Cégünk közvetítőként szerepel egy olyan ügyletben, amikor a harmadik országból acéllemezeket szállítunk az olasz megrendelőhöz. Az áru nem lép be Magyarország területére. Kell-e, és ha igen, kinek kell vámkezelni az árut? Hogyan kell könyvelni az ügyletet, ha a harmadik országbeli partner nekünk számláz, majd árréssel növelve mi számlázunk tovább az olasz partnernek?
10. cikk / 14 Környezetvédelmi termékdíj elszámolása
Kérdés: A 2145. kérdés szerint a Közösségen belüli beszerzés esetén a környezetvédelmi termékdíj összegével meg kell emelni a szállítói számla értékét, és az áfabevallást is emelt összeggel kell elkészíteni. Az Szt. 81. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint viszont a környezetvédelmi termékdíjat ráfordításként kell elszámolni. Melyik igaz?