5 talált cikk az építési-szerelési munka , hatósági engedély , ingatlan kifejezésre

Kérdés: Cégünk ipari csarnokok, gyárépületek bontásával foglalkozik. Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében e szolgáltatás – mivel építési hatósági engedélyköteles, illetve építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött – a fordított adózás körébe tartozik. A 2016. 06. 14-től hatályos 312/2012. Korm. rendelet azonban a bontási engedélyt, tudomásulvételi eljárást, az egyszerű bejelentést megszüntette. E naptól a 191/2009. Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni a bontási tevékenységnél, ami alapján a bontást a hatósághoz nem kell bejelenteni. Ezt felváltotta az építőipari kivitelezési tervek elkészítése és annak az e-naplóba való feltöltési kötelezettsége. Ezen változást – szerintünk – az Áfa-tv. nem követte. Az Áfa-tv. idevonatkozó §-ait szorosan értelmezve, tevékenységünk a továbbiakban egyenes áfás lenne, mivel sem bontási engedély, sem tudomásulvételi eljárás, sem egyszerű bejelentés nem kapcsolódik hozzá. A szolgáltatást igénybe vevő fél még nem tudja, hogy a gyárépületek lebontása után a területet miként fogja hasznosítani. Önök szerint a bontási tevékenység áfaköteles vagy a fordított adózás körébe tartozik?

Kérdés: A kft. haszonélvezeti jogot alapított a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanra. Ez után az ingatlanon 150 millió forintos átalakítást valósított meg, az ingatlan üzletház lett. Ezt a ráfordítást a kft. idegen ingatlanon végzett beruházásként vette állományba, és értékcsökkenést számolt el utána. A kialakított üzletek egy részét a magánszemély, a többit a társaság bérbeadással hasznosítja. A bérlők egy része szeretné megvenni az általa használt üzlethelyiségeket. Az elképzelés az, hogy az üzletház társasházzá átalakítását követően a magánszemély értékesíti az egyes üzletek tulajdonjogát, a társaság pedig az egyes üzletekre jutó haszon­élvezeti jogot. A haszonélvezeti jog eladási értékének megállapításánál figyelembe kell-e venni az idegen ingatlanon végzett beruházás arányos részét, vagy azt külön tételben kell értékesíteni? Az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése ingatlanértékesítésnek minősül-e, vonatkozik-e rá az Áfa-tv. mentessége, illetve adókötelessé tehető-e? Kell-e alkalmazni a két éven belüli értékesítés szabályait? A társasházzá alakítás után az analitikában is meg kell bontani az egyes üzletekre jutó idegen ingatlanon végzett beruházást, vagy az értékesítéssel arányosan elegendő azt kivezetni?

Kérdés: Az áfaalany kft. támogatás keretében a meglévő (bérelt) ingatlanon átalakításokat végez (zsaluzás, szigetelés, épületgépészeti szerelés, ácsmunka, falazás, kőművesmunka). Az átalakítás építésiengedély-köteles (a támogatás a benyújtott számlák 60 százaléka). Az áfaalany által megrendelt munkák fordítottan adóznak. A támogatási szerződés mellékletében szerepel olyan tétel, hogy masszázsmedence, szauna. Ezek is fordítottan adóznak?

Kérdés: A társaság 2008. május 1-je után alvállalkozói szerződést kötött egy olyan céggel, amely maga is alvállalkozóként dolgozott 2007. 09. 10-től. 2007-ben áfával növetlen számláztak a fővállalkozónak. 2008-ban nem nyilatkoztak az APEH felé, hogy fordítottan kívánnak adózni. Ezért mindenki, a társaság is egyenesen adózott. A megbízótól 2009-ben levelet kaptunk, hogy a 2008-ban benyújtott számláinkat helyesbítsük, és új fordított áfás számlákat állítsunk ki. Most megküldték a fordított áfára vonatkozó nyilatkozatuk másolatát. Mitévők legyünk? Visszaigényelhetjük az áfát, és azt utaljuk át nekik? A 2008. évet már lezártuk!

Kérdés: Az egyéni vállalkozó, aki szóbeli megrendelés alapján a következő szolgáltatást végezte daruval, áfás számlát állított ki. A szolgáltatás az áruház kivitelezésénél szigetelő anyagok, fémlemezek feldaruzása az épületre. Az építőipari cég azt az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősítette, és áfa nélküli számlát kért. A kérdező szerint a daruzás anyagmozgatás, és nem építési-szerelési és egyéb szerelési munka, bár az egyéni vállalkozó a szolgáltatását építésiengedély-köteles építkezésen végezte. A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 2. §-ának d) pontjában megfogalmazott építési-szerelési munka fogalmába az anyagmozgatás (daruzás) mint önálló szolgáltatás nem tartozik bele. Kinek van igaza?