Bérelt üzlethelyiség felújítása

Kérdés: Önkormányzattól bérelünk üzlethelyiséget, amelyen felújítást végzünk. A bérleti szerződés határozatlan időre szól, az önkormányzat 15 évig nem mondja fel a bérletet. Az önkormányzat a felújításért nem fizet, nem lehet a bérleti díjban elszámolni. Ha elhagyjuk az üzletet, megtehetjük, de az önkormányzat akkor sem fog fizetni a felújításért. A felújítás során újra kellett betonozni az aljzatot, ezenkívül festésre és burkolásra is sor került. Egy összegben elszámolható a felújítás költsége, vagy értékcsökkenést kell elszámolni évente? Ha ez utóbbi, akkor mennyi idő alatt lehet ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] Egyszerű a kérdésre a válasz. A kérdésben a bérelt üzlethelyiségben elvégzett munkák: az aljzat betonozása, a festés, a burkolás a számviteli törvény szerint nem minősül felújításnak. Így ezen munkák költségeit a felmerülés időszakában kell az eredmény terhére, az 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Önkormányzati bérlemények kezelése

Kérdés: Az önkormányzati tulajdonban álló kft. szerződést kötött az önkormányzattal az önkormányzati tulajdonú helyiségek, bérlemények kezelésére. A kft. saját költségként számolja el a bérlemények üzemeltetési költségeit. A kft. ingatlan-bérbeadásból származó bevételeit és kiadásait kezeli. A kft. állítja ki a bevételről a számlákat, a költségszámlák is a nevére érkeznek. A kezelésért 10 százalék jutalékot kap a kft. Helyes-e a könyvelés, ha a kft. a bevételeket a 91. számlára, a költségeket a 815. számlára könyveli? Esetleg a fenti gazdasági eseményeket csak a 4. számlaosztályban kellene nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a válasz alapvetően attól függ, hogy mit tartalmaz a kft. és az önkormányzat között a bérlemények kezelésére vonatkozó szerződés. Erről a kérdező semmit nem ír!A kérdésben leírtak alapján arra lehet következtetni, hogy az önkormányzat felhatalmazta a kft.-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Szívességi használat elszámolása

Kérdés: A kft. a vállalkozás székhelyén végzi tevékenységét, ami általában az ügyvezető saját ingatlana. Ingyenesen bocsátja rendelkezésre a műhelyt, a raktárt, a garázst. Ebben az esetben szívességi használat valósul meg. Számviteli szempontból mi a helyes eljárás? Ingyenes szolgáltatás, vagy egyszerűbb lenne egy minimális értéken kiadni? Az ingatlanon végzett beruházások (pl. ablakcsere, festés) ilyen esetben elszámolhatók, áfájuk visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] ...– a kérdés szerinti esetben – a kft.-nek az ügyvezetővel vállalkozási szerződést kell kötnie, amely szerint a kft. az ügyvezető ingatlanában (épületében, telkén) végzi a tevékenységét, amely ingatlant az ügyvezető ingyenesen bocsátja a kft. rendelkezésére....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Bérelt üdülő felújítása, berendezése

Kérdés: A kft. üdülőt bérel, alkalmazottak üdültetésére és tréning helyszínéül. Az üdülőt felújította, műszaki cikkeket, kondigépeket, matracokat stb. vett bele. Az önkormányzatnál egyéb szálláshely címén jelentkezett be. Elszámolhatók-e költségként a felsorolt beruházások, tárgyi eszközök, levonható-e az áfa, illetve béren kívüli juttatásként hogyan számoljam el?
Részlet a válaszából: […] ...rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Ha a kérdés szerinti felújítás megfelel a törvényi követelményeknek, akkor azt bérbe vett ingatlanon (épületen) végzett felújításként kell állományba venni, a felújítás költségét mint bekerülési értéket terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.

Bérbevevő igényeihez igazodó munkák

Kérdés: Cégem ingatlan-bérbeadással (iroda és raktár) foglalkozik. Az irodaház nem új. A bérbevevő megtekinti az irodát, és ha megfelelő, megkötjük a szerződést. Ezt követően következik egy standard kialakítás, amely a bérbeadót terheli. Ezenfelül vannak extraköltségek, amelyeket a bérbevevőnek továbbszámlázunk. Ha jelentős a bérlő, akkor előfordul, hogy a kialakítás költségeit teljes egészében átvállaljuk. Ezeket a költségeket az 5. Számlaosztályban könyveljük, és a bérleti időszak függvényében elhatároljuk. Szerintem ez a megoldás nem helyes, mert alapítás-átszervezés költségeként kellene könyvelni, majd aktiválni. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy egyik sem!A kérdésben leírt esetekben belső szabályozásban rögzítenikellene előre, hogy milyen munkák költségei tartoznak a standard kialakításköltségei közé, amelyek a bérbeadót terhelik. Az ezt meghaladóak tartozzanak azextramunkák közé, amelyeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.