8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Átalakítás költségeinek megtérítése
Kérdés: Társaságunk saját tulajdonú irodaházban irodák bérbeadásával foglalkozik. Egyik bérlőjével megállapodott arról, hogy a bérleményt (az irodát) átalakítja a bérlő kérésének megfelelően. Adott pénzügyi keretig az irodaátalakítás költségei a bérbeadót terhelik, a keret felett felmerült átalakítási költséget pedig a bérlő megtéríti a bérbeadó részére, amely összegről a bérbeadó irodakialakítás költsége jogcímen számlát állít ki. Az irodaátalakítás költségei a bérbeadó könyveiben az épület értékét növelő tételként (mint felújítás) kerülnek elszámolásra. Az átszámlázott irodakialakítás értékesítése nettó árbevételként kerül könyvelésre. Abérlő által megtérített rész bekerülési költsége elszámolható-e továbbszámlázott szolgáltatásként, vagy az átalakítás teljes költségét beruházásként kell elszámolni?
2. cikk / 8 Fejlesztést és költséget ellentételező támogatás
Kérdés: A kft. vállalatirányítási rendszer bevezetésére nyert pályázatot (GOP). Az elnyert támogatás nincs nevesítve, hogy fejlesztési vagy működési költségekre kapott támogatás. A projekt elszámolható költségei között szerepel bér és járulékok, tanácsadás, ingatlanberuházás, hardver- és szoftvertechnológiai fejlesztés. A projekt 2012. 01. 23-án indult, 2013. 10. 31-én zárult le. A támogatást 2014. 10. 10-én utalták ki. A projekt során beszerzett eszközök folyamatosan aktiválásra kerültek, így az értékcsökkenés is elszámolásra került 2012., 2013. években. Hogyan, mi alapján kell megbontani a kapott támogatási összeget fejlesztési támogatásra és a működési költségek fedezetére kapott támogatásra? A működési költségekre jutó támogatás teljes összegében 2014. évi bevétel lesz, mivel a költségek 2012-2013-ban merültek fel?
3. cikk / 8 Polgári jogi társaságból (PJT) szövetkezet
Kérdés: PJT kábeltelevíziós rendszer nem tud átalakulni, de nem működhet PJT formájában sem. 16 tag alapított egy szövetkezetet 5000 Ft/fő részjeggyel. A PJT-ben tagdíjat szedtek a tagoktól, és elkészítették a kábeltelevíziós hálózatot 2000 lakásban. A PJT átadja az eszközeit működtetésre, üzemeltetésre, és kötelezi a szövetkezetet a hálózat bővítésére, korszerűsítésére. Milyen értéken kell számláznia a PJT-nek? Kell-e áfát fizetni? A szövetkezet azt visszaigényelheti? Mi lesz az áfa alapja? Illetéket kell-e fizetnie a szövetkezetnek a kapott hálózat után? Hogyan kell könyvelni? A PJT vezetői társadalmi munkában látják el a feladatot. Az ügyvéd szerint minden mehet úgy, ahogyan leírtam. Semmit nem kell fizetni, mert mindez a lakosság részére történik.
4. cikk / 8 Környezet-kármentesítés költségeinek elszámolása
Kérdés: Környezet-kármentesítés miatt nagy összegű ráfordítás merült fel egy ingatlannal kapcsolatban. A cég ennek a részbeni finanszírozására állami támogatást kap. A kármentesítést költségként kell elszámolni, vagy az ingatlanra rá kell aktiválni? Telekről van szó. A kármentesítés miatt a telek lényegesen értékesebb lett, de a ráfordítást nem lehet amortizálni. Mi a helyes eljárás?
5. cikk / 8 Felújítási hányad számvitele, adózása
Kérdés: A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a szövetkezeti közös tulajdonban lévő épületrészek felújítására befizetett összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni, és a még fel nem használt összegeket halasztott bevételként kell kimutatni. Mit kell érteni itt felhasználáson? Ha a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanrészt a lakásszövetkezet nem vette állományba, akkor a felújítás értékét mire kell aktiválni? A felújítást mikor kell a tagoknak áfával számlázni?
6. cikk / 8 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
7. cikk / 8 Üzlethelyiség részbeni átengedése
Kérdés: Cégünk nőikonfekció-gyártással és -forgalmazással foglalkozik. Az egyik bevásárlóközpontban üzlethelyiséget bérelünk. Hasonló profilú céggel szerződést kötöttünk, hogy az üzlet egyharmad részén az ő áruit áruljuk. Ezért az üzletnyitással, a felújítással kapcsolatos költségek egyharmadát megfizetik. A felmerülő üzemeltetési költségek egyharmadát is megtérítik. Pénztárgépünk elkülöníti a cégünk termékei utáni árbevételt a másik cég termékei utáni árbevételtől. A másik cég árbevételével hetente számolunk el. A leírt gazdasági eseményeket mikor, milyen dokumentumokkal kell kísérni, könyvelni? Milyen társaságiadó- és áfakapcsolata van? Milyen összegben kell a bérelt ingatlanon végzett beruházást aktiválni, hogyan kell utána az értékcsökkenési leírást elszámolni?
8. cikk / 8 Ismételt letétbe helyezés, közzététel
Kérdés: Előfordulhat, hogy a már letétbe helyezett, közzétett 1998-1999-2000. évi éves, egyszerűsített éves beszámolónál olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolják. Nem világos számunkra, ilyen esetben az érintett évek közzétett és módosuló adatait hogyan kell ismételten közzétenni, évenként külön-külön vagy a feltárás évében összevontan? A megoldást egy összetett példán kérjük bemutatni, egészen a tőkeváltozás megállapításáig.