Térkövezés minősítése

Kérdés: Cégünk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Bérlőnk – ipari tevékenysége folytatásához – raktársátrat bérel, amelynek a területét térköveztük. Beruházásnak minősül-e ez a térkövezés a bérbeadó részéről, vagy fenntartási költségként is elszámolható? Ha beruházás, milyen amortizációs kulccsal indokolt kezelni? A Tao-tv. milyen amortizációs kulcsot ír elő?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a térkövezés mennyi ideig szolgálja a vállalkozási tevékenységet (jelen esetben a bérbeadást), továbbá abból, hogy a raktársátorban az ipari tevékenység térkövezés nélkül folytatható-e (függetlenül attól, hogy a jelenlegi bérlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Romos lakóépület felújítása, átalakítása

Kérdés: Az újonnan alakult kft. romos, műemléknek minősített, üzemszerű használatra alkalmatlan lakóépületet vásárolt, amelyben felújítás és átalakítás után szállodát kíván nyitni. Az érvényes engedélyek birtokában a kivitelezés megkezdődött. A kivitelező számlája szerinti áfa visszatérítését az adóhatóság megtagadta azzal, hogy a kft. megsértette a számviteli törvény előírását, mert a kivitelező részszámláját tárgyieszköz-beszerzésként számolta el. Az adóhatóság szerint az épület felújításával kapcsolatos munkákat a számviteli törvény szerint felújításként kell elszámolni. A leírt felújítás és átalakítás beletartozik-e a tárgyi eszköz beszerzési értékébe?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz, hogy az adott esetben egyértelműen igen! Az adott helyzetben – bár a munkák egy részének jellege olyan, mint a felújítás – valójában beruházásról, a beszerzett, de még használatba nem vett eszköz értékét növelő beszerzési költségekről van szó.Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Klímaberendezés áthelyezése

Kérdés: A társaság gyártórészlege új telephelyre költözött. A 2 éve felszerelt klímaberendezéseket a szerviz leszerelte, az új telephelyre áthelyezte. A szerviz a klímaberendezések lebontását, felújítását és az új telephelyre való telepítését és üzembe helyezését 150 ezer forint összegben számlázta. Ez az összeg elszámolható karbantartásként?
Részlet a válaszából: […] ...és mint ilyeneket az üzemi gépek, berendezések, felszerelések között állományba is vették. (A klímaberendezések nem a telephely – mint ingatlan – használatát szolgálták.)Ez esetben a klímaberendezések leszerelése, új telephelyen való felszerelése, üzembe helyezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Reklámhordozó óriásplakát önkormányzati adója

Kérdés: 2018. január 1-jétől az önkormányzatok építményadóval terhelhetik a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozót. Társaságunk rendelkezik olyan eszközzel (óriásplakáttal), mely a törvény szerinti reklámhordozó fogalomnak megfelel. Ezek közül néhányat megszüntettünk 2017-ben, ezért azok után nyilván nem kell adót fizetni. Kérdéses azonban, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a berendezést 2018-ban szereljük le? A Htv. szerint az adókötelezettség csak a reklámhordozó létesítését követő évtől keletkezik, ugyanakkor a leszerelendő óriásplakátot még korábban létesítettük. Ezért az évben leszerelt eszköz tekinthető-e olyannak, mint amelyik egyáltalán nem adóköteles, illetve csak akkor kellene utána adót fizetni, ha 2019-ben is meglenne? Miképp kell eljárni abban az esetben, ha az óriásplakáton az év egy részében nincs plakát, tehát az üres, figyelemmel arra, hogy reklámhordozónak csak az minősül, amely túlnyomórészt reklám közzétételére szolgál? Változtat-e a helyzeten az, ha január 1-jén nincs reklám a plakáton? Vannak továbbá olyan reklámeszközeink is, amelyek mindkét oldalára lehet reklámfeliratot elhelyezni. Ebben az esetben az eszköz mindkét oldala után kell építményadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 11/A. §-a alapján 2018. január 1-jétől valóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó, azaz funkcióját vagy létesítésének célját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Bérbe vett ingatlanon végzett beruházások

Kérdés: A cég bérel egy kivett lakóház, udvar megnevezésű, 411 négyzetméter területű ingatlant. A bérbeadóval megállapodtak, hogy legkésőbb 5-6 éven belül a cég megveszi az ingatlant. A bérleti szerződést úgy kötötték, hogy a cég értéknövelő beruházásokat hajt végre az ingatlanon. Az udvaron található romos garázst és a garázzsal egybeépített kerítést a cég elbontotta, a fákat kivágta és az udvart átalakította parkolóvá. Az udvar másik oldalán található kerítésen végzett kisebb bontás után a kerítést átalakította. A későbbiek során a lakóépületet is szeretné felújítani és irodává, tárolóvá átalakítani. Ez egyelőre bérelt ingatlanon végzett beruházás, felújítás, célszerű megbontani aszerint, hogy épület, parkoló vagy kerítés. Nem tudom eldönteni, hogy a bekerülési érték része-e, vagy igénybe vett szolgáltatás (a kerítésbontás, sittelhordás, illetve épületbontás, sittelhordás, kapukészítés). Amikor megveszi a cég az ingatlant, akkor a bekerülési értéket meg kell osztani telekre és építményre, az építményeket épületre, kerítésre, parkolóra. Az ingatlan megvásárlását követően hogyan kezelem majd a bérelt ingatlanon végzett beruházást, felújítást?
Részlet a válaszából: […] ...elszámoláshoz szükséges alapfogalmak sem tisztázhatók a kérdés alapján.Sokszor leírtuk, hogy olyan tárgyi eszköz nincs, mint az ingatlan. Az ingatlan a tárgyi eszközök egy csoportjának a közös elnevezése. Így a cég ingatlant nem tud bérbe venni, legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Telek eladása építési telekként

Kérdés: A feleslegessé vált földterületet – a telekmegosztás és a területen lévő épületek lebontása után – építési telekként a társaság 2018-ban értékesíteni kívánja. Mivel az eladásra kerülő telken lévő ingatlanokat már 2017-ben le kell bontani, növelni szeretnék a 2016. december 31-én kimutatott telek értékét a bontási költségek mellett a lebontott épületek kivezetéskori nettó értékével is. Ezzel eleget tesznek az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelvnek?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem tesznek eleget!Az Szt. 47. §-ának (5) bekezdése alapján az építési telek (földterület) és a rajta lév ő épület, építmény egyidej ű beszerzése esetén az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Felújítás vagy karbantartás

Kérdés: A saját tulajdonú ingatlanon elvégzett, közel egymillió forint összértékű villanyszerelési munkák felújításnak vagy karbantartásnak minősülnek? Például villanyóraszekrény áthelyezése, teljesítménybővítés, mért fővezetékek kiépítése, álmennyezet bontása és visszaépítése, fényforrások cseréje.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megfogalmazása nem eléggé pontos és szakszerű ahhoz, hogy arra vagy a kérdés egy részére is egyértelmű választ lehessen adni.A felújítás és a karbantartás értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. és 9. pontja tartalmazza. Az elvégzett munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Bontási tevékenység áfája

Kérdés: Cégünk ipari csarnokok, gyárépületek bontásával foglalkozik. Az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében e szolgáltatás – mivel építési hatósági engedélyköteles, illetve építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött – a fordított adózás körébe tartozik. A 2016. 06. 14-től hatályos 312/2012. Korm. rendelet azonban a bontási engedélyt, tudomásulvételi eljárást, az egyszerű bejelentést megszüntette. E naptól a 191/2009. Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni a bontási tevékenységnél, ami alapján a bontást a hatósághoz nem kell bejelenteni. Ezt felváltotta az építőipari kivitelezési tervek elkészítése és annak az e-naplóba való feltöltési kötelezettsége. Ezen változást – szerintünk – az Áfa-tv. nem követte. Az Áfa-tv. idevonatkozó §-ait szorosan értelmezve, tevékenységünk a továbbiakban egyenes áfás lenne, mivel sem bontási engedély, sem tudomásulvételi eljárás, sem egyszerű bejelentés nem kapcsolódik hozzá. A szolgáltatást igénybe vevő fél még nem tudja, hogy a gyárépületek lebontása után a területet miként fogja hasznosítani. Önök szerint a bontási tevékenység áfaköteles vagy a fordított adózás körébe tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...igénybevevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Ingóságok besorolása az önkormányzatnál

Kérdés: Önkormányzat tárgyieszköz-nyilvántartásában az ingatlanok forgalomképesség szerint vannak besorolva. Az ingóságokat is be kell/lehet forgalomképesség szerint sorolni, vagy csak az ingatlanokat?
Részlet a válaszából: […] Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 30. §-a tartalmazza az önkormányzat vagyonkimutatására vonatkozó előírásokat.A zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás a helyi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Magántulajdonban lévő ingatlan felújítása

Kérdés: A betéti társaság a bt.-tagok magántulajdonában lévő ingatlanban (épületben) működik. Az épület egészén tetőfelújítás történt, valamint a vizesblokkokat is felújították. A számlák a bt. nevére szólnak. A társaság az épület kb. 30%-át használja. Ilyen arányban – mint karbantartás – számolható el a bt. költségei között, vagy felújításként aktiválható?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a hiányosan megfogalmazottak alapján nehéz egyértelmű választ adni. Számviteli elszámolás szempontjából nem tekinthető megfelelő kiindulópontnak az, hogy a társaság az épület kb. 30%-át használja! Mi alapján használja? Ha bérleti szerződés keretében, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.
1
2
3
4
9