Bérelt lakás közüzemi díjainak megfizetése részletfizetéssel

Kérdés: A telephelyünkön magánszemélyek bérelnek lakáscélú felhasználásra ingatlant. A közüzemi díjak kiszámlázott ellenértékére kértek részletfizetést. Adható-e kamatmentesen részletfizetés szja- és taofizetési kötelezettség nélkül? Ha igen, van-e a kamatmentes időszaknak meghatározott időintervalluma/maximális törlesztési ideje?
Részlet a válaszából: […] A kamatmentes részletfizetés engedélyezése személyi jövedelemadózás szempontjából jár következménnyel. Ilyen esetben az Szja-tv. 72. § (1) bekezdésben foglaltak szerint kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik. Ez a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Bérleti jog értékesítése

Kérdés: A vállalkozás a kivitelezés alatt lévő épületben a helyiségek bérleti jogát értékesíti, a szerződés szerinti 10 évre, egyszeri térítési díj ellenében. A térítési díj véglegesen átadottnak minősül, a bérlő hozzájárulása a felújítási, a karbantartási költségekhez a határozott idejű bérlet időszaka alatt. A bérleti szerződés a díj első részletének megfizetése után lép hatályba, a helyiségek birtokbaadására csak akkor kerülhet sor, ha a teljes térítési díjat a bérlő megfizette. A térítési díjra a bérbeadó részletfizetést engedélyezhet. Mikor kell könyvelni az egyszeri térítési díjakat? Lehet-e az előleget értelmezni? Az egyszeri térítési díjat halasztott bevételként időbelileg el kell határolni?
Részlet a válaszából: […] ...áfának az időpontja) a helyiségek birtokbaadásának az időpontja. Az egyszeri térítési díjat a bérbeadó árbevételként, a bérbevevő ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként számolja el.A leírtakból következően, ha a bérlő a helyiségek birtokbaadása előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt néhány kérdést tisztázni kell.A konténerekben elhelyezett kiszolgálólétesítmények nem minősülnek ingatlannak (építménynek), mert a konténer nem felel meg az építmény műszaki tartalmának, ugyanis nem szükséges anyagaira, szerkezeti elemeire szétbontani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.