Katás egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadása

Kérdés: Egyéni vállalkozóként régebben pályáztam EU-s támogatásra ingatlanvásárláshoz természetgyógyászati rendelőm kialakítására. Immár 4 éve túl vagyunk azon az időn, ameddig (3 év) cél szerint kellett használni a pályázati feltételeknek megfelelően. Kifizettem a hitelt is. Az ingatlant bejegyezték a nevemre a földhivatalnál. Most nyugdíjba megyek, a két rendelőből csak egyben tevékenykedek tovább, és bejelentkeznék a kata alá. A másik helyiséget kiadnám, de a kata tiltja az ingatlan-bérbeadást ezen adózás alatt. Arra gondoltam, a kata kezdetekor a vagyonleltárban már nem szerepeltetem az ingatlant, és magánszemélyként – minden előírás betartásával – adnám ki azt. Megtehetem-e és hogyan, milyen módon, milyen dokumentálással, esetleg adóteher is van? Elfogadható az általam vázolt megoldás, vagy tudnak praktikusabbat ajánlani?
Részlet a válaszából: […] ...fejezete szerint kell eljárni azzal, hogy mivel az ingatlannal kapcsolatban korábban egyéni vállalkozóként már számolt el költséget, az ingatlan értékesítésekor a bevételből ezeket már nem lehet levonni, szerzési értékként nem lehet figyelembe venni.Miután...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Értékesített, de birtokba nem adott ingatlan nyilvántartása

Kérdés: Ügyfelünk az ingatlant a tárgyév augusztusában értékesítette, de azt csak a teljes vételár megfizetése után, a tárgyévet követő évben adta a vevő birtokába, ezzel az időponttal szállt át a tulajdonjog is a vevőre. Az ügyfél az ingatlant (raktár- és irodaépületek) az értékesítés előtt és az értékesítés után is bérbeadás útján hasznosította. A helyi önkormányzat álláspontja szerint, mivel az ügyfél szándéka az ingatlan értékesítésével megváltozott, a tárgyév zárásakor a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlant át kellett volna minősíteni készletté, és a tárgyévet követő évben történő értékesítésekor mint készletértékesítést elszámolni. Helyes ez az álláspont?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes!Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az ügyfél azért sorolta az ingatlant a befektetett eszközök (a tárgyi eszközök) közé, mert azt rendeltetésének megfelelő célra kívánta (bérbeadás útján) hasznosítani. Ezen szándékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanértékesítés

Kérdés: A cseh gazdasági társaság magyarországi fióktelepe ingatlanait a saját (100 százalékos) tulajdonában álló magyar kft.-nek kívánja adásvétellel értékesíteni. A tranzakcióra értelmezhető-e az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontjában leírt illetékmentesség?
Részlet a válaszából: […] A cseh gazdasági társaság magyarországi fióktelepe és a 100 százalékos tulajdonában álló kft. a Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának d) alpontja alapján kapcsolt vállalkozás. A visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség egyik feltétele ezzel teljesül. Az Itv. 26....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Bővítés utáni ingatlanértékesítés

Kérdés: Három kft. 2006-ban vásárolt egy ingatlant. Az osztatlan közös tulajdon 75/100-a "A" kft., 10/100-a "B" kft., 15/100-a "C" kft. tulajdonában van. Mind a három kft. az ingatlanvásárlás áfáját 2006-ban visszaigényelte. Az "A" kft. az ingatlanon lévő üzletek bérbeadását áfakötelezetté tette. A három kft. 2007-ben az első szint fölé egy második szintet is épített. A II. szint műszaki átadása, használatbavétele – ideiglenes használatbavételi engedély alapján – 2007. december 1-jével megtörtént. A végleges használatbavételi engedélyt – mert nem kérték – csak 2010. január 10-én kapta meg a három kft., a földhivatalban is ekkor vezették át a bővítést. A bővítés után a tulajdoni hányadok változtak. Az osztatlan közös tulajdon 205/315-a "A" kft., 85/315-a "B" kft., 25/315-a "C" kft. tulajdonában van. "C" kft. eladhatja-e a 25/315 részét fordítottan (mivel már nem új az ingatlan), vagy áfásan kell eladnia, mivel még új ingatlannak minősül?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre viszonylag röviden lehetválaszolni. A válasznál indokolt abból kiindulni, hogy a bővítés, a ráépítéseredményeként változik-e a beépített ingatlan rendeltetése, tekinthető-e elsőrendeltetésszerű használatbavételnek az ingatlan egésze, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a fentiekben az eredeti kérdésnekcsak a lényegét idéztük, a kérdés részleteire a válaszban visszatérünk.A válasz csak azokra a társasházakra vonatkozik, amelytársasházak tulajdonosai kizárólag jogi személyiséggel rendelkező belfölditársaságok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Felújítás áfája

Kérdés: A társaság 2007 decemberében kiválással alakult. A kiválás során egy használatbavételi engedéllyel rendelkező, nem lakás céljára szolgáló ingatlan került a társaság tulajdonába a tőketartalékkal szemben. A kiválás célja ezen ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása, 2009. évtől. Előtte 2008. október 1-jétől az ingatlant felújítják. A társaságnak a bérbeadásig nem lesz bevétele, az adóköteles bérbeadás alá nem jelentkezett be, illetve nem választotta az új Áfa-tv. szabályainak alkalmazását. A társaság tevékenységei között szerepel az ingatlan-bérbeadás. 2008-ban az ingatlanfelújítás áfája visszaigényelhető? A gondot az okozza, hogy két, 2006. évi APEH-állásfoglalás nem azonos módon ítéli meg a fenti esetet.
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozottfelújítás megfelel-e az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontjában részletezettfelújításnak. Ha megfelel, akkor az ingatlan értékét növeli, ha nem, akkorannak költségeit az eredmény terhére kell elszámolni, függetlenül attól, hogynincs bevétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Korábban beszerzett ingatlan értékesítése 2008-ban

Kérdés: Társadalmi szervezetünk értékesíti az 1988 előtt birtokába került székházát és irodaépületét. Az épületeket áfaköteles és tárgyi adómentes (2008. évtől a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel mentes) tevékenységéhez egyaránt használjuk. A tevékenységekhez kötődő, tételesen el nem különíthető beszerzések áfája az arányosítás szabályai szerint került, illetve kerül megosztásra, a tárgyévi adatok alapján göngyölve kiszámított levonási hányad alkalmazásával. Az ingatlan-bérbeadás és -értékesítés tekintetében adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adófizetési kötelezettséget választottuk, és választásunkról nyilatkozat megküldésével értesítettük 2007. decemberben az adóhatóságot. Az értékesítési folyamat adásvételi előszerződés alapján megkezdődött, 2008. január 1. előtt. A 2007. évi CXXVII. törvény 269. §-ának (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására nem tettünk nyilatkozatot. A vevő szerződés szerint 2008 áprilisában további előleget és az ingatlan birtokbaadását követően várhatóan 2008 májusában fizeti meg az ingatlanok teljes vételárát. Az adásvételi ügylet vonatkozásában az 1992. évi LXXIV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni? Az ügylethez kapcsolódó, 2008. évben kibocsátott számlákat nem fordított, hanem egyenes adózással, áfafelszámítással kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] Társadalmi szervezetük 2008. január 1-jét megelőzően(2006-ban, 2007-ben) kifizetett előlegekkel érintett, ténylegesen 2008-banmegvalósuló ingatlanértékesítésére (székház, iroda) – az előlegfizetések okán -az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Ingatlanok bérbeadásával foglalkozó társaságunk ("A" Kft.) 2004-ben kiválással, kedvezményezett átalakulás keretében jött létre. A társaság tulajdonában lévő ingatlanokat átértékeltük, a jegyzett tőkét az átértékelt eszközérték jelentős hányadával megemeltük. A kiválás folyamatában a tulajdonosi szerkezet nem változott, ugyanaz a magánszemély 100%-os tulajdonában maradt a kiválással érintett és a kivált a társaság is. Az "A" társaság tulajdonosa 2003. évben ingatlanforgalmazással foglalkozó kft.-t ("B" Kft.) alapított, melynek 1%-ban tulajdonosa a kivált cég tulajdonosa (férj) és 99%-ban tulajdonosa a feleség. A "B" Kft. 2006. évben megvásárolt egy budapesti székhelyű kft.-t ("C" Kft.), melynek főtevékenysége ingatlanok bérbeadása. A megvásárolt kft. ("C" Kft.) épületeit felújítjuk, piacképessé tesszük. A tulajdonosok a 2 kft. ("B, C" Kft.) beolvadását tervezik a kiválással létrejött "A" Kft.-be. A budapesti székhelyű kft. ("C" Kft.) eszközeit (az ingatlanokat) piaci áron tervezzük a vagyonmérlegbe felvenni a beolvadás keretében. Kedvezményezett átalakulás keretében megvalósulhat-e a beolvadás, ha az "A" Kft. már részese volt kedvezményezett átalakulásnak (kedvezményezett kiválással jött létre)? Élhet-e továbbra is az "A" Kft. a Tao-tv. 16. § (9)-(11) bekezdés szerinti kedvezménnyel a beolvadást követően a piaci árra felértékelt eszközök tekintetében? A "C" Kft. ingatlanjainak átértékelése szerinti értékkel (kb. 400 000 E Ft) és a "C" Kft. saját tőkéje terhére a beolvadás keretében megemeljük az "A" Kft. jegyzett tőkéjét (kb. 500 000 E Ft). A beolvadást követően a tulajdonosi szerkezet terveink szerint a következőképpen alakul: 1. sz. tulajdonos 80%-ban lehet-e tulajdonos, a 2. sz. tulajdonos 20%-ban lehet-e tulajdonos?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasz előtt egy megjegyzés! A kérdésbőlaz következik, hogy az "A" Kft. a "C" Kft. épületeit felújítja, piacképesséteszi. Ezt megteheti, de az így felmerült költségek nem az "A" Kft. érdekébenmerültek fel, a felújítás költségeit az "A" Kft.-nek le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Ingatlanbeszerzés értékesítés vagy bérbeadás céljából

Kérdés: Ügyfeleink az ingatlant egy építkezéssel foglalkozó vállalkozótól vásárolják az építkezés megkezdésekor, és csak a felépítést követően fogják eldönteni, hogy azt esetleg bérbeadják-e egy bizonyos ideig, és biztos, hogy értékesítik bizonyos idő elteltével. Ha a végcél csak az értékesítés, akkor tárgyi eszközként könyvelnénk, és a beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát visszaigényelnénk. Ha viszont tárgyi adómentes bérbeadáshoz használják az ingatlant, akkor nem igényelhetjük vissza az áfát. Mi a helyes módszer?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben leírtak ellentétesek az Szt. előírásával. Az építkezés megkezdése előtt vásárolt ingatlan nem lehet más, mint telek. Ha a telket és az azon felépített épületet értékesítési szándékkal vásárolják meg, illetve rendelik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítésének áfakötelezettsége

Kérdés: Rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítői tevékenységet végez egyéni vállalkozóként. Mikor és milyen számlázási kötelezettsége van, választhatja-e az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás adómértéke az ingatlan fajtájától függ. Amennyiben földterület (ide nem értve az építési telket), vagy használt lakóingatlan értékesítésében közvetít a vállalkozó, akkor ügynöki szolgáltatása – tekintve, hogy a közvetítés tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.
1
2