4 talált cikk a követelés elengedése , jegyzett tőke , ingyenes kifejezésre

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?

Kérdés: A betéti társaság 2004. évben osztalékfizetést hagyott jóvá. Gazdálkodása úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2011. évben az elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? Amennyiben a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül a saját tőkébe, amit végelszámolás esetén csak osztalékként lehetne kifizetni. Megszűnés esetén nem tudnák az osztalékot, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet kifizetni, mert nem tudják a jövedelem utáni adókat, járulékokat megfizetni. Van-e más megoldás?

Kérdés: A betéti társaságnak 1 beltagja és 2 kültagja van 20-20-20 ezer Ft vagyoni betéttel. A társaságnak 2006. 12. 31-ig 12 millió Ft eredménytartaléka képződött. 2007. januárban 2 tag kilépett, a beltag felesége belépett, és a bent maradt beltag betétje megnövekedett, így a társaság jegyzett tőkéje továbbra is 60 ezer Ft maradt. A kilépő tagok csupán a vagyoni betét visszafizetésére tartottak igényt. Az előírások alapján kilépéskor a kilépő taggal el kell számolni, de annak tiltását nem találtuk, hogy a tagok az eredménytartalékból őket tulajdoni részesedésük arányában megillető részéről nem mondhatnak le. Az APEH-állásfoglalás alapján a társaságnak keletkezik illetékfizetési kötelezettsége, mégpedig 21%. Helyes-e az APEH álláspontja? Az illetékfizetési kötelezettség már 2007. évben is fennállt? Meg lehet-e azt tenni, hogy utólag a tagoknak kifizetendő eredménytartalékot 3 oszlopos mérleggel nyilvántartásba vesszük, és megállapodás alapján a tagok most mondanak le ennek kifizetéséről, tehát az ajándékozást most terjesztjük elő illetékkiszabásra?

Kérdés: A 100%-ban külföldi tulajdonban lévő kft. jelentős vevője 2006 óta felszámolási eljárás alatt áll. A felszámoló nyilatkozata alapján a 16 millió forintot meghaladó követelés megtérülése nem várható. Ezért a külföldi tulajdonos 2009 januárjában bejelentette a kft. végelszámolással való megszüntetését. A kft.-nek nincs az állammal és más belföldi szállítóval szemben tartozása. Külföldi kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kölcsöntartása 80 ezer euró, szállítói tartozása 160 ezer euró, míg kapcsolt vállalkozásoktól 2006 előtti áruszállításból származó követelése 140 ezer euró. A tartozások és a követelések beszámítására nincs lehetőség. Pénzügyi rendezésre a végelszámolás alatt álló kft. forráshiány miatt nem képes. A végelszámoláshoz kapcsolódóan várhatóan mindenki lemond az egymással szembeni tartozásáról, követeléséről. A kft. saját tőkéje negatív, és várhatóan a végelszámolást követően sem lesz több a 3 millió Ft összegű jegyzett tőkénél. Kell-e ajándékozási illetéket fizetnie az elengedett kötelezettségek miatt a végelszámolás alatt álló, megszűnő belföldi kft.-nek?