Számlázott kutatás-fejlesztés

Kérdés: Kutatás-fejlesztési tevékenységgel bíztunk meg egy alapítványt 2009-ben. Az alapítvány két évig számlázta ennek a díját, amellyel csökkentettük az innovációs járulék összegét. A díjat a beruházási számlára tettük, majd ha befejeződik, aktiválni fogjuk kísérleti fejlesztésként. A szerződésben vállalt fejlesztés nem járt eredménnyel, az alapítvány ismételten megpróbálja azt eredményesen befejezni. Mit kell tenni a beruházási számlán lévő projekt értékével, amennyiben eredménytelenül zárul a megrendelt kutatás-fejlesztés? Az innovációs járulék két évben történő csökkentése is jogosulatlan volt?
Részlet a válaszából: […] ...kell, hogy a kutatás-fejlesztésitevékenységet közhasznú minősítésű alapítvány végezte (önmagában az alapítványnem elegendő az innovációs járulék csökkentéséhez), továbbá azt, hogy a végzetttevékenység valóban kutatás-fejlesztésnek minősül, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Kutatási költségek elszámolása

Kérdés: Orvosi kutatással foglalkozó cég végez kutatást saját magának és külső megbízó részére is. Hogyan könyveljem a kutatásra fordított költségeket, ha a költségek felmerülésekor nem mondják meg, hogy abból mi terheli a saját és mi a külső megbízók részére végzett kutatást? Hogyan fogom esetleg – évek múltán – aktiválni a saját részre folytatott kutatás eredményét, ha a költségek csak a költségnemek között kerülnek kimutatásra? Éveken áthúzódó kutatásról van szó. A kutatások nagy részét pályázati pénzekből fedezik, ahol az elszámoláskor költségnemenként kérik a kiadások bemutatását.
Részlet a válaszából: […] ...kutatáshoz kapcsolódik, hanemazért is, mert az ilyen címen felmerült költségekkel az adózás előtti eredménynem csökkenthető, az innovációs járulék is csak meghatározott külön feltételekteljesülése mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Közhasznú társaság társaságiadó-fizetése

Kérdés: Közhasznú társaságunk főtevékenysége kutatás-fejlesztés, és vállalatokkal kötött kutatási együttműködések alapján végzünk kutatási-fejlesztési feladatokat. A társaságnak szinte kizárólag (98%) a cél szerinti közhasznú (73.10) kutatási-fejlesztési tevékenység ellenértékeként származik bevétele. A kht. nyereséget nem termel, minden forrását a társasági szerződésben foglalt cél szerinti közhasznú tevékenységére fordítja. Társaságunk alvállalkozót, illetve közvetített szolgáltatást nem vesz a K+F tevékenységhez igénybe. Az általunk végzett munka ellenértékével a cégek csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék összegét [2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdése]. Kérdés, hogy a K+F tevékenység bevételei, illetve bármilyen más forrásból származó, cél szerinti közhasznú tevékenység bevételei alapján a kht.-nak lehet-e társaságiadó-kötelezettsége, figyelemmel arra is, hogy a K+F tevékenységet folytató költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezet, illetve az alapítványi formában működő K+F szervezetek cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan mentesek a társaságiadó-kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] A konkrét válasz előtt szükségesnek tartjuk megjegyezni,hogy a költségvetési szervekkel történő összehasonlítás azért nem szerencsés,mert a költségvetési szervek nem alanyai a társasági adónak. Nem hasonlítható aközhasznú társaság adózása az alapítványokéhoz sem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Alkalmazott technológia mint K+F

Kérdés: K+F-nek minősül-e, ha az alkalmazott technológia nem új, csak a társaság életében számít újnak? Elszámolható-e a költség a társaságiadó-alapot csökkentő tételként és az innovációs járulék csökkenéseként?
Részlet a válaszából: […] ...a kísérletifejlesztés közvetlen költségeivel csökkenthető, továbbá a 2003. évi XC. törvény4. §-ának (3) bekezdése szerint az innovációs járulék éves bruttó összegéből akutatási-kísérleti fejlesztési tevékenység közvetlen költsége vonható le,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Innovációs járulék csökkentése

Kérdés: Társaságunk kutatási szerződést kötött egy kutatással foglalkozó alapítvánnyal, amely alapítvány a szolgáltatását nevünkre decemberi teljesítéssel számlázta. A pénzügyi rendezés is 2006-ban megtörtént. (Ezt a szerződést az innovációs járulék kiváltására kötöttük.) Ezen számlázott szolgáltatás teljes összegét, vagy annak csak időarányos részét számolhatjuk el egyéb ráfordításként 2006. évre vagy a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként vegyük állományba, és értékcsökkenést számoljunk el utána? A kifizetett összeg kiváltja-e, és milyen arányban a 2006. évi innovációsjárulék-fizetési kötelezettségünket?
Részlet a válaszából: […] ...innovációs járulék fizetéséről a 2003. évi XC. törvényrendelkezik. Ezen törvény 4. §-ának (3) bekezdése szerint a járulék éves bruttóösszegéből – többek között – levonható a Ksz-tv. 2. §-a (1) bekezdésébenmeghatározott szervezetektől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Innovációs járulék csökkentése

Kérdés: Az innovációs járulék saját célú kutatásra, fejlesztésre történő felhasználása esetén bevonható-e a munkába külső vállalkozó, illetve megbízási szerződéssel szakértő? Elszámolhatók-e ezek a számlák is költségként a járulékkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...innovációs járulék fizetéséről a 2003. évi XC. törvényrendelkezik. Az innovációs járulék bruttó összege a törvény 4. §-ának (1)bekezdése szerint megállapított járulékalap és a törvény 14. §-ábanmeghatározott mérték szorzata. Az innovációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Innovációs járulék csökkentése

Kérdés: Cégünk innovációs járulék fizetésére kötelezett. Információnk szerint az innovációs járulék összegéből levonható a saját termék fejlesztésének külön számlával igazolt része, akkor is, ha nem kerül aktiválásra. Mi minősül ilyen módon elszámolható saját terméknek? Miként kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] ...innovációs járulék fizetéséről a 2003. évi XC. törvényrendelkezik. Az innovációs járulék bruttó összege a törvény 4. §-ának (1)bekezdése szerint megállapított járulékalap és a törvény 14. §-ábanmeghatározott mérték szorzata. Az innovációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Innovációs járulék

Kérdés: 1. Van-e valamilyen lehetőség az innovációs járulék címén előírt előlegek összegének csökkentésére, a már befizetett előleg visszaigénylésére, ha a már befizetett előleget is kutatás-fejlesztésre kívánja a gazdálkodó szervezet felhasználni?2. Ki és milyen módon igényelheti az Innovációs Alapból a támogatást?3. Technikailag hogyan történik a KTIA-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott levonás? Levonható az éves költség abban az esetben is, ha a megrendelt kutatás-fejlesztés év végére még nem fejeződött be?4. Abban az esetben, ha az innovációs járulék bruttó összegét csökkenti a gazdasági társaság a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított összegekkel, hogyan kell nyilvántartani a kutatási, a kísérleti fejlesztési témákat?
Részlet a válaszából: […] ...program keretében; pályázaton kívül, jogszabályon, nemzetközi szerződésen, illetve kérelmen alapuló egyedi döntés alapján.3. Az innovációs járulék bruttó összege a törvény 4. § (1) bekezdése szerint megállapított járulékalap és a törvény 14....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Innovációs járulék

Kérdés: Hogyan történik az innovációs járulék megállapítása? Költségként vagy ráfordításként kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...KTIA-tv. 4. §-ának (1) bekezdése szerint az innovációs járulék alapja a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, azaz az értékesített termék, illetve végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.