Egészségügyi szolgáltatási járulék az iparűzésiadó-alap megosztásánál

Kérdés: Ügyfelem egy kft. ügyvezetője nyugdíj mellett, kiegészítő tevékenységgel látja el a feladatait. 2014. évben a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a NAV felé bevallotta és befizette a 10%-os egészségügyi szolgáltatási járulékot, melynek mértéke 2014. adóévben 6810 Ft/hó összeg volt. Ugyanakkor ez az összeg nem szerepelt az adózó 2014. évi könyvelésében, 2016. 01. 31-én könyvelték. A Tao-tv. nem jelentős összegű hiba önellenőrzés keretén belül történő feltárása esetén választást ad a társaságnak. A hiba feltárásának következményeként vagy önellenőrzi a 2014. évi társaságiadó-bevallását, vagy annak költséghatását a 2016. évi társasági adóban veszi figyelembe. Erre a Tao-tv. 8. § (8) pontja teremti meg a lehetőséget. A társaság élt a választási lehetőséggel, és a 2014. évi egészségügyi szolgáltatási járulékot 2016-ban számolta el költségként. Az iparűzésiadó-alap megosztásának számítása során ezt az összeget a társaság 2014. évben vagy 2016. évben veheti figyelembe személyi jellegű ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] A Htv. Melléklete 1.1 pontja releváns szabálya szerint személyi jelleg ű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintend ő , amit a számvitelr ő l szóló törvény annak min ő sít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illet ő leg a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Háziorvosi bt. bevétele

Kérdés: Egy háziorvosi tevékenységgel foglalkozó bt.-nek figyelembe kell-e vennie a társadalombiztosítástól kapott támogatás összegét a költségszámlák áfatartalmának arányosításakor? (A bt.-nek áfás tevékenysége is van!) A kapott támogatás (amelyet egyéb bevételként könyvelünk) iparűzésiadó-alapot képez?
Részlet a válaszából: […] ...1990. évi C.törvény hatálya alá tartozik, az árbevételként elszámolt – fentiek szerinti -egészségügyi szolgáltatás díját a helyi iparűzési adó adóalapjánál isszámításba kell venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Vizitdíj elszámolása

Kérdés: A vizitdíj számviteli elszámolásával kapcsolatosan egymásnak ellentmondó szakmai iránymutatások jelentek meg. A Számviteli Levelek 157. számában a 3226. számú kérdésre adott válasz szerint a társasági formában működő egészségügyi szolgáltatóknak a vizitdíjat, az OEP-től megkapott bevételt – mint az E. Alaptól járó támogatást – az egyéb bevételek között kell elszámolniuk. Egy másik szaklap egyik számában a Háziorvos bevételei címszó alatt közzétett vélemény szerint a vizitdíjból származó bevételt, ugyanúgy, mint a "kártyapénzt", az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni, mivel az az elvégzett tevékenységgel arányosan jár, ezért a kapott támogatás szolgáltatásnyújtás ellenértékének részbeni vagy teljes megtérítését jelenti. Az egymástól eltérő tartalmú iránymutatások az iparűzési adó alapjának a meghatározását is érintik. Jogszabályi hivatkozással tegyék egyértelművé a helyes elszámolás rendjét! Ha az egyéb bevételkénti elszámolás a helyes, mutassák be a "kártyapénz" és a vizitdíj számviteli elszámolásában megjelenő eltérést eredményező jogszabályi hátteret!
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a Számviteli Levelek 157.számában a 3226. számú kérdésre adott válaszunk jogszabályi előírássalalátámasztott, tehát azt nem kell megváltoztatnunk. A kérdésben hivatkozottiránymutatás viszont csak a logikára építve tehet azonossági jelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Fogorvosi alapellátás díja

Kérdés: A fogorvosi bt. az OEP alapellátás-támogatást (visszafizetés nélkül) az Szt. 77. §-a alapján egyéb bevételként kezeli. Ha nem nettó árbevétel, beszámít-e az iparűzésiadó-alapba?
Részlet a válaszából: […] ...(1)-(2) bekezdéseszerint árbevételként és nem egyéb bevételként kell elszámolni. Így – mint anettó árbevétel része – a helyi iparűzési adó alapjába beszámít az OEP-tőlkapott díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Iparűzési adó alapja: a háziorvosi tevékenység

Kérdés: A háziorvosi tevékenységet folytató bt.-t az OEP közvetlenül finanszírozza. Mi tartozik a nettó árbevételbe az iparűzési adó számítása során, illetve milyen tételek vonhatók le anyagköltség címén a nettó árbevételből?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 39. §-ának (1) bekezdése értelmében az iparűzési adó alapja az anyagköltséggel, az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétel. Az egyes adóalapelemeket a Htv. vonatkozó értelmező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.