Jogdíjkedvezmény figyelembevétele az iparűzési adónál

Kérdés: A cégünk filmjogokat vesz licencbe, majd azt további licencbe adja. A filmjogok szerzői jogi védelem alá esnek a szerzői jogi törvény szerint. A társaság jogosult volt a társasági adó alapját csökkenteni a Tao-tv. 4. § 20. pontja, illetve a 7. § (1) bekezdésének s) pontja 2016. június 30-ig hatályos szabályai alapján. A cég a filmjogok jelentős részét 2016. június 30-át megelőzően szerezte, és ezeket folyamatosan licenceli, így a Tao-tv. 29/A. § (29)-(30) bekezdései szerint 2021. június 30-ig csökkentheti a társasági adó alapját. A cég olyan filmjogokat is forgalmaz továbbá, amelyeket 2016. június 30-át követően szerzett, az ezen jogokból származó bevételekre a Tao-tv. átmeneti szabálya nem alkalmazható. A kérdés az, hogy ha a cég a Tao-tv. átmeneti szabálya alapján igénybe veheti a jogdíjkedvezményt, akkor a Htv. átmeneti szabálya alapján mentesül-e az iparűzési adó alól a 2016. június 30-át követően szerzett filmjogainak licencbe adásából származó bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...időlegesen felmentést adott az új, szűkebb tartalmú jogdíjfogalom alkalmazása alól.A Htv. 51/B. §-a (2) bekezdése szerint, ha az iparűzési adó alanya a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. § (29)-(30)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Jogdíjbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatás

Kérdés: Amennyiben egy filmjogok létrejöttét nyomon követő, és azokkal később kereskedő adózó által számlázott, védjegyhez kapcsolódó tanácsadási díjak nem minősülnek jogdíjbevételnek, hogyan állapítsuk meg a helyi iparűzési adó alapját? A védjegy eredeti tulajdonosának fizetett royalty és tanácsadási díjakat közvetített szolgáltatásként kezeltük. A helyi adókról szóló törvény alapján a nettó árbevételbe nem számít bele a jogdíjbevétel, viszont az adóalapból levonható-e a közvetített szolgáltatások értéke? Kell-e fizetni iparűzési adót a jogdíjnak nem minősülő továbbszámlázott tanácsadási díjak "árrése" után, vagy ezt az összeget még csökkenteni lehet az iparűzési adó szempontjából nem adóztatott jogdíjbevételhez kapcsolódó közvetített szolgáltatások összegével?
Részlet a válaszából: […] ...helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor kiindulásipont a nettó árbevétel.A helyi iparűzési adóban a nettó árbevételen a számvitelitörvényben meghatározott értékesítés nettó árbevételének a társasági adóról ésaz osztalékadóról szóló törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Iparűzési adó: könyvkiadás

Kérdés: Ügyfelem könyvkiadással foglalkozó céget vezet. Visszatérő problémája az esedékes iparűzési adó alapjának megállapítása, a nettó árbevétellel szemben milyen költségek érvényesíthetők. A mások által végzett szolgáltatások közül melyek azok, amelyek az iparűzési adó adóalapját csökkentő tételként figyelembe vehetők?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján az iparűzési adó alapja az értékesített termék, illetve végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.