30 cikk rendezése:
1. cikk / 30 Iparűzésiadóalap-megosztás a telephelyek között
Kérdés: Közhasznú nonprofit kft.-ként működő társaságunk vállalkozói tevékenységet is folytat 3 telephelyen. 2023. év vonatkozásában a társaság vállalkozói eredménye pozitív lett, így iparűzési adó fizetésére vagyunk kötelezettek, ezáltal felmerült, hogyan is kellene megosztanunk az iparűzési adót. Az iparűzésiadó-megosztási szabály szerint a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás, az eszközérték-arányos megosztás módszerét vagy a kombinált módszer szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét vagyunk kötelesek alkalmazni. A társaság 1. telephelyén nincs alkalmazott, az ingatlan bérbe van adva, abból származik a nyereség. A 2. telephelyen eszköz nincs, mivel béreljük az ingatlant az eszközökkel együtt is, így ott minimális saját tulajdonú eszköze van a társaságnak. Bármelyik módszert is választjuk, az egyik önkormányzatnak "nem teszünk jót". Amennyiben a kombinált módszert alkalmazzuk, hogy az 1-re és a 2-es telehelyre is a kedvezőbb módszerrel, kombinált megállapítási lehetőséggel élve állapítjuk meg az adót, akkor ezzel a 3. telephelyen (= székhelyen) lévő önkormányzatnak juttatunk kevesebb adót. Van az ilyen jellegű megosztásra vonatkozóan valami ajánlás? Mit jelent a kombinált módszerű számítás? A fent leírtat, hogy egyikre-másikra a kedvezőbb alkalmazást?
2. cikk / 30 Választható-e átalányadózás iparűzési adónál?
Kérdés: Helyi iparűzési adóval kapcsolatosan kérdezem: 2022. évben volt katás egyéni vállalkozó szeptember 1-től átalányadózást választott. Milyen egyszerűsített adózást választhat az iparűzési adózásban? Választhatja-e az átalányadózás szerintit, vagy 8 millió szerint vallhatja be az adót szeptember 1-től december 31-ig tartó időszakra?
3. cikk / 30 Bértámogatás fogászati cégnél
Kérdés: Egy fogászati cég kiva szerint adózik. Tevékenységéhez a NEAK-tól általános támogatást és bértámogatást is kap. Kiva szerinti adózásnál a kapott bértámogatás befolyásolja a kiva alapját? A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásához milyen számviteli elszámolással járnak ezen általános (tevékenységre kapott) és bértámogatások? Milyen támogatás árbevétel, és milyen egyéb bevétel?
4. cikk / 30 Telephely bejelentése kataalanynál
Kérdés: Egy betéti társaság létesítő okiratán az ellenjegyzés időpontja 2021. 08. 01. A cégbírósági bejegyzés kelte 2021. 08. 07. A betéti társaság bejelentette, hogy kata szerinti adóalanyiságot választ. A Katv. 4. § (2) bekezdése alapján a kata szerinti adóalanyisága 2021. 08. 01-én jön létre (az ellenjegyzés napja korábbi, mint a vállalkozás nyilvántartásba vételének napja). A betéti társaság a tevékenységét 2021. 09. 30-ig csak a székhelyén végezte, és a székhely szerinti "A" önkormányzathoz határidőben bejelentette a Htv. 39/B. § (3) bekezdése szerinti 2,5 millió forintos adóalap választását. 2021. 10. 15-én a betéti társaságnak telephelye keletkezett egy másik, "B" önkormányzat illetékességi területén. A "B" önkormányzathoz a 2,5 millió forintos adóalap-választás bejelentése már nem lehetséges, tekintettel a Htv. 39/B. § (9) bekezdésében meghatározott kata hatálya alá tartozás kezdőnapjától számított 45 napos határidő elmúltára. AHtv. 39/B. § (3) bekezdése szerint ugyanakkor a kisadózó 2,5 millió forintos adóalap választására vonatkozó bejelentett döntése esetén az adó adóévi alapja a székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint (illetve annak időarányosított része). Ez alapján kizárt, hogy a betéti társaság ugyanarra az időszakra az "A" önkormányzat esetében más adómegállapítási módot alkalmazzon, mint "B" önkormányzat esetében. Aleírtak alapján hogyan kell jogszerűen megállapítania a betéti társaságnak az "A" és a "B" önkormányzat illetékességi területére jutó, településszintű helyi iparűzési adó alapját?
5. cikk / 30 Nonprofit gazdasági társaság alanya-e az iparűzési adónak?
Kérdés: Az önkormányzat közhasznú nonprofit gazdasági társasági formában működteti kulturális intézményét, mely kizárólag az alapító okirata szerinti előadó-művészeti tevékenységet végez, vállalkozási tevékenységet nem. Ezért kérdéses, hogy ez a nonprofit gazdasági társaság vajon alanya-e az iparűzési adónak? Ha igen, akkor az előadó-művészeti tevékenységből eredő bevétel, azaz a jegyárbevétel iparűzésiadó-köteles-e, figyelemmel arra, hogy ez a társaság alapítási célja szerinti tevékenységéből származik?
6. cikk / 30 Eszközérték szerinti adóalap-megosztás
Kérdés: Az iparűzésiadó-alap megosztása során pontosan hogyan kell figyelembe venni a tárgyévben, év közben újonnan beszerzett, vagy épp értékesített, s így év közben kivezetett telek értékét? A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény mellékletének 1.2 pontja nem részletezi, hogy mikori állapotot kell az év végi adóbevallásnál ehhez alapul venni. A kitöltési útmutatókat is tanulmányoztuk, de erre vonatkozó iránymutatást nem találtunk. Bizonytalanok vagyunk az iparűzési adó alapjának megosztása kapcsán, hogy egy év közben értékesített telek esetében miként járunk el helyesen?
7. cikk / 30 Kivaalanyok hipaalapjának egyszerűsített meghatározása
Kérdés: A Htv. lehetőséget ad arra, hogy a kiva hatálya alá tartozó adózó iparűzésiadó-alapját a "kisvállalati adója alapjának" 120%-ában határozza meg. Amennyiben ezt a hipaadóalap-meghatározási módot választja az adózó, akkor az ipa alapjának meghatározásakor 2015., 2016. évek tekintetében a kivabevallás "Kisvállalati adó számított alapja" sorban lévő összeget kell figyelembe venni? A 2017. évi kivabevallás 21. sora a "Kisvállalati adó alapja", mely megegyezik a Htv.-ben rögzített "kisvállalati adó alapja" megnevezéssel. A 2015. és 2016. évi kivabevalláson ezzel szemben "kisvállalati adó számított alapja" szerepel ("kisvállalati adó alapja" megnevezés ezen évek bevallásaiban nem található). A hipa alapjának számításakor a kivabevallás ezen sorában szereplő összeget kell figyelembe venni? Ha a "kisvállalati adó számított alapja" egy pozitív összeg, de a "Megállapított kisvállalati adó" nulla forint (a beruházásokkal, szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos kifizetések adóalap-csökkentő tételként való beállítása miatt), akkor mi lesz a hipa alapja? Nulla Ft, vagy a "kisvállalati adó számított alapja" sorban szereplő összeg 120%-a (tekintve, hogy a Htv. a "kisvállalati adó alapja" és nem a "kisvállalati adó számított alapja") megnevezést rögzíti.
8. cikk / 30 Eladásra szánt lakások alvállalkozói
Kérdés: Az építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016-2017. években. A lakások értékesítése 2017-ben lesz. 2016-ban csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzésiadó-alap megállapítása során? (A kérdező idézi a Htv. alvállalkozói teljesítések értéke értelmező rendelkezését!) Ha igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016. évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016. évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017. évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017. évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető figyelembe?
9. cikk / 30 Alvállalkozói teljesítés az iparűzési adónál
Kérdés: A helyi iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek közül az alvállalkozói teljesítések értékével kapcsolatos csökkentő tétellel összefüggően merült fel alkalmazási problémánk. A helyi adókról szóló törvény szerinti definíció úgy fogalmaz, hogy az "adóalany által továbbadott (számlázott)" alvállalkozói teljesítések értékével lehet az adóalapot csökkenteni. A törvény tehát múlt időben fogalmaz, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a ténylegesen már továbbadott, vagyis a megrendelő felé már kiszámlázott alvállalkozói teljesítések azok, amelyek az adóalapból levonhatók. Vagyis a befejezetlen termelésként a készletek között állományba vett alvállalkozói teljesítések nem csökkentik az adóalapot, hiszen azok éppen amiatt minősülnek befejezetlen termelésnek, mert az árbevételben még nem realizálódtak. Kérjük a véleményüket!
10. cikk / 30 Exportértékesítés iparűzési adója
Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?
