33 cikk rendezése:
1. cikk / 33 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés:
A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?
2. cikk / 33 Adófizetési kötelezettség főfoglalkozású átalányadózónál
Kérdés: Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók adó- és járulékfizetési kötelezettségének helyes értelmezésében kérem segítségüket! Ha a főfoglalkozásúnak minősülő átalányadózó egyéni vállalkozó éves bevétele nem haladja meg a 2 M Ft-ot, ám ezt a bevételt már áprilisban eléri, akkor a fennmaradó hónapokra a minimálbér lesz a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja, vagy mivel a bevétele nem haladta meg az adómentes értékhatárt, a további hónapokra nem keletkezik járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?
3. cikk / 33 Tagi kölcsön kamata külföldi magánszemélynek
Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?
4. cikk / 33 Kisvállalati adóhoz kapcsolódó kérdések
Kérdés: a) Az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, tekinthető-e kivaalapnak, vagy az nem tekinthető járulékalapnak?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?
5. cikk / 33 Egészségügyi hozzájárulás a családi gazdaságban
Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?
6. cikk / 33 Szakértői tevékenység adózása
Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
7. cikk / 33 Színészek által vásárolt és használt ruha
Kérdés: Művészeti tevékenységet folytató kft. színészeket alkalmaz. A cég "bedolgozik" a színházaknak. A színészek a próbákat saját ruháikban végzik, ezáltal ruháik "nagy igénybevételnek" vannak kitéve. Sőt néhány színdarab esetében is saját ruhát viselnek. Ha nincs az adott előadáshoz illeszkedő ruházatuk, kénytelenek megvenni. Elszámolható-e a színészek által vásárolt ruha, illetve milyen formában, ha az egyértelműen a bevételszerző tevékenység érdekében történik? Erre az esetre is a munkaruhával kapcsolatos szja-szabályozás érvényes, és hatálya alá tartozónak minősül? Szükséges ehhez munkaruha-juttatási rendet létrehozni? Elszámolható-e az áfa? Ha nem számolható el, de a cég mégis kompenzálná ezt a munkavállalóinak, akkor a megszűnő természetbeni juttatások helyett létrejött besorolások közül melyikbe tartozik? Ennek megfelelő járulékfizetéssel?
8. cikk / 33 Ételek, italok tesztelése
Kérdés: Ügyfelünk olyan internetes portált üzemeltet, amelyen különböző egységek ételeinek, italainak minőségét, illetve a hely hangulatát és a kiszolgálást minősítik. Emellett – megrendelésre – hasonló témájú cikkek írásával, szerkesztésével is foglalkozik. Az internetes portálon való hirdetési felületek értékesítésével és cikkírással áfás bevétele keletkezik. Ahhoz, hogy a minősítés megtörténhessen, ügyfelünk ún. étteremtesztelőket küld a vendéglátóegységekbe. A tesztelők fogyasztási korláttal rendelkeznek. Külön munkatárs foglalkozik a tesztek dokumentálásával. A dokumentációba bekerül, hogy mely tesztelő, mely éttermet, mikor látogatja meg, mit fogyasztott, és a hozott számlára is történik hivatkozás. Véleményünk szerint az étteremtesztek az ügyfél tevékenységét szolgáló, áfás bevételt keletkeztető tevékenység érdekében felmerült kiadások, így költségként mint igénybe vett szolgáltatás és nem mint reprezentációs költség elszámolhatók, az áfája pedig levonható! Helyesen gondoljuk? Fenti tartalmú nyilvántartás elegendő-e az étteremteszt költségeinek az igénybe vett szolgáltatások költségei közötti elszámolásához?
9. cikk / 33 Külföldi konferencián való részvétel
Kérdés: Közhasznú társaság, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Tudományos tevékenységet végez, tagjai tagdíjat fizetnek, de jelentős bevétel származik más cél szerinti tevékenységből is. 2009-ben a társaság kifizette az egyik tag utazását New Yorkba, ahol egy konferencián vett részt. A konferencia a társaság tevékenységéhez szorosan kapcsolódik, a tag kizárólag a konferenciára utazott ki, beszámolót készített az útról. Keletkezik-e a társaságnak a kifizetéssel kapcsolatban adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége?
10. cikk / 33 Kulturális járulék nyilatkozat hiányában
Kérdés: Kell-e a kivitelezőnek kulturális járulékot fizetnie abban az esetben, ha a beruházási érték a 120 millió forintot meghaladja, azonban az építtető erről nem az építési szerződésben nyilatkozott, hanem külön levélben, az épület műszaki átadás-átvételét követően?
