Adófizetési kötelezettség főfoglalkozású átalányadózónál

Kérdés: Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók adó- és járulékfizetési kötelezettségének helyes értelmezésében kérem segítségüket! Ha a főfoglalkozásúnak minősülő átalányadózó egyéni vállalkozó éves bevétele nem haladja meg a 2 M Ft-ot, ám ezt a bevételt már áprilisban eléri, akkor a fennmaradó hónapokra a minimálbér lesz a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja, vagy mivel a bevétele nem haladta meg az adómentes értékhatárt, a további hónapokra nem keletkezik járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) szerinti átalányadózást választó egyéni vállalkozó a vállalkozói bevételből, egyes tevékenységek szerint különböző mértékben, meghatározott költséghányad levonásával állapítja meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Alapítvány továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvénye

Kérdés: Egy országos szakmai egyesület, valamint egy szintén országos szakmai alapítvány többnapos, közös, továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt szervez. A rendezvény az alapítvány cél szerinti, közhasznú tevékenységét is szolgálja. Az egyesület a rendezvény költségeit a részére átutalt részvételi díjakból, az alapítvány a támogatásaiból fedezi. A részvételi díj tartalmazza a szakmai programok költségeit, az előadások közötti büfé, ebéd, baráti vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat. Az alapítvány vállalja (fedezi) a konferencia költségei közül:
- az előadások helyiségének bérleti díját,
- átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
- rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
Részlet a válaszából: […] ...vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat, akkor személyijövedelemadó- és járulékfizetéssel sem kell számolni. Ha azonban az alapítvány hozzájárul a büfé, ebéd, baráti vacsora költségeihez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Őstermelő vagy családi gazdálkodó

Kérdés: Ha egy őstermelő – aki egy kft. 100%-os tulajdonosa és egyben ügyvezetőjeként a kft.-ben biztosított, havi rendszeres jövedelmet kap a személyes közreműködéséért, és egyben egy másik kft. 30%-os tulajdonosa, ahonnan nem kap rendszeres havi jövedelmet – bejelentkezne családi gazdálkodónak az őstermelés helyett, akkor ő lehet-e ebben az esetben a családi gazdaság teljes foglalkoztatású tagja?
Részlet a válaszából: […] ...támogatásokat sem (ezeket nem lehet beszámítani a járulék alapjába sem).A mezőgazdasági őstermelő biztosítási és ennek következtében járulékfizetési kötelezettségea) az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig;b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Szakértői tevékenység adózása

Kérdés: 7-es adószámmal rendelkezem, EU-szakértői díjamat milyen adók terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni az adóelőleget (mert a jövedelem nem kifizetőtől származott), azt az adott negyedévet követő hó 12-éig kell megtennie.A járulékfizetési kötelezettség két alapvető feltétele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetőleg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Visszavásárolt sportutalványok engedményezése

Kérdés: "A" cég 2011. 12. 15-én sportutalványt vásárolt "B" cégtől dolgozói részére, amelynek fizetési határideje december 23. "B" cég adásvételi szerződést kötött a dolgozókkal december 23-án, és 100%-os értéken visszavásárolta a sportutalványokat. "B" cég, "A" cég és a munkavállalók között engedményezési szerződés jött létre (mivel "A" cég tartozik az utalványok értékével "B" cégnek, "B" cég pedig az utalványok értékével a dolgozóknak). A szerződésben "B" cég arról rendelkezik, hogy "A" cég utalja át a saját munkavállalóinak a "B" cég felé fennálló tartozását. "B" cég azt a tájékoztatást adta "A" cégnek, hogy így adhat adómentes juttatást dolgozói részére, az csupán a kezelési költségébe kerül. Igaz ez? Ha nem, akkor "A" cégnek, illetve a dolgozóknak keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden az, hogy "B" cégnek nincs igaza, az "A"cégnél is, a magánszemélynél is keletkezik adó- és járulékfizetésikötelezettség, méghozzá 2011. évben.Az "A" cég által megvásárolt sportutalványokat a vételidőpontjában készletre kellett venni, majd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Tanulmányi költségek átvállalása

Kérdés: Olyan dolgozót szeretnénk alkalmazni, akinek a korábbi munkahelyén tanulmányi szerződés alapján visszafizetési kötelezettsége lenne a tanulmányai miatt (tandíj, utazás, könyvek stb.). Ezeket a költségeket mint leendő munkáltató átvállalnánk. A régi munkáltató leszámlázná cégünknek a költséget, és kifizetnénk. Keletkezik-e a dolgozónak, illetve társaságunknak adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Kezelhetjük ezt oktatás költségeként?
Részlet a válaszából: […] ...a korábbi munkáltató által átvállalt tanulmányiköltségeket az új munkáltató kifizeti, úgy neki nem keletkezik adó- ésjárulékfizetési kötelezettsége, mivel azokat a korábbi munkáltató márteljesítette. Ugyanakkor az új munkáltató által fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Kölcsön nyújtása a társaságnak

Kérdés: A mikrovállalkozás (bt.) csak néhány tízezer forint pénzeszközzel rendelkezik. Egy új projekt miatt nagyobb összeget kell beruháznia. Az egyik tag kölcsönözne a bt.-nek. Adhat-e a bt. tagja kamatmentes kölcsönt a bt.-nek? Kamat felszámítása esetén mi a minimális, illetve a maximális kamatmérték? Igaz-e, hogy egy éven belül vissza kell fizetnie a kölcsönt a tagnak? A magánszemély tagnak a kapott kamat után milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön összegére jogszabály értékhatárt nem állapítmeg. A tagi kölcsön nyújtása nem tartozik az engedéllyel végezhető pénzügyiszolgáltatások közé. Ebből az következik, hogy a bt. tagja a vállalkozásátmeneti pénzügyi nehézségei áthidalására a bt.-nek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak, ha egy fodrásztanuló gyakorlati helyét biztosítja? A tanuló által fizetett képzési díj után milyen adó- és járulékkötelezettség áll fenn? Van-e valamilyen kedvezmény a tanuló alkalmazása folytán?
Részlet a válaszából: […] ...értéke. Abban az esetben, ha a tanuló az adóterhet nem viselőjuttatás értékhatárát meghaladó jutalomban részesül, úgy e juttatás utánjárulékfizetési kötelezettség nem keletkezik, a kifizetőnek azonban százalékosmértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Egyéni vállalkozó és az adójóváírás

Kérdés: Az egyéni vállalkozó eddig járulékfizetése után kedvezményt vehetett igénybe éves bevallásánál, személyi jövedelemadójánál. Ebben az évben ez a kedvezmény megszűnt. Zavaró az, hogy az adójóváírás a Szja-tv. 33. §-ának (1) bekezdése szerint a megszerzett bér 18%-a, az (5) bekezdése az értékhatár megállapításánál az egyéni vállalkozói kivétet és vállalkozói osztalékalapot veteti figyelembe. Vagyis járna az egyéni vállalkozónak is adójóváírás? Az Adókódex sem erre, sem a 34. § (adóterhet nem viselő járandóságok adójának levonása) értelmezésére nem ad magyarázatot.
Részlet a válaszából: […] A 2004. évben sem változott az a szabály, hogy amagánszemély munkaviszonyából származó bérjövedelme után érvényesíthető azadójóváírás, feltéve hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy azadóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves összes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Étkezési hozzájárulás

Kérdés: Étkezési hozzájárulás jegyben, illetőleg pénzben meddig adómentes?
Részlet a válaszából: […] ...támogatás adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amely után a kifizetőnek 44 százalékos adófizetési és 29 százalékos járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.Ha a munkáltató a természetbeni étkeztetés bármelyik formáját pénzben "váltja ki",...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.