Bérbeadó által számlázott üzemeltetési közös költségek minősítése

Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?
Részlet a válaszából: […] ...kerülmeghatározásra.) A tényleges költségek ismeretében csak a különbözet kerülrendezésre. (Természetesen a különbözetet nem jóváírással, illetve terhelésselkell rendezni, hanem helyesbítő számlával. A kérdésben leírt gyakorlat nemegyeztethető össze az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Számla kiállítása részszámla után

Kérdés: Helyes-e a részszámla és az utána következő végszámla könyvelése a következő módon? Tényleges szállítás még nem történt, a részszámlát 2006. 05. 13-án a szerződésbeli megállapodás szerinti teljesítésigazolás alapján állítják ki (nettó érték 500 Ft), könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, 500 Ft. A végszámla teljesítési dátuma 2006. 08. 09., a tényleges szállítás (átadás/átvétel) megtörtént. A számlán szereplő tételek nettó értékei: megrendelt tételek: 1000 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911), már kifizetett részszámla: -500 Ft (könyvelése automatikusan: T 311 – K 911, negatív előjellel), végösszeg: 500 Ft. A kifizetett részteljesítések levonásának könyvelése valóban jóváírásnak minősül? A számítógépes környezet és az adatbázis-kezelési logikai összefüggések miatt megengedhető-e egy gazdasági esemény több részletre bontott könyvelése? Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy sem az Szt., sem azÁfa-tv. nem ismeri a részszámla, illetve a végszámla fogalmát, így azokhasználata félreértésekre adhat okot, és helytelen elszámolásokateredményezhet.Ha a részszámla a részteljesítésről kiállított számla, akkorez úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Előleg visszautalásának bizonylatolása

Kérdés: Társaságunk vállalkozási szerződést kötött karbantartási munka végzésére. A munka első részletének előlegéről számlát helyettesítő okmányt állítottunk ki, január 30-ával. Az átutalás megtörtént. Júliusban a szerződés teljesítése meghiúsult. Az előleget visszautaltuk. A gazdasági eseményről milyen bizonylatot kell kiállítani, és milyen időponttal? Hogyan könyveljük a helyesbítő bizonylatot, ha az előleget a szolgáltatás árbevételeként már elszámoltuk?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítését megelőzően az ellenértékbe beszámítható pénzösszeget fizetnek (előleg), a pénzösszeg átvételének (jóváírásának) a napja teljesítési időpontnak tekintendő. Az átvett (jóváírt) pénzösszeget úgy kell tekinteni, mint ami az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Az előleg bizonylatolása

Kérdés: Hogyan szabályos a bizonylatok kiállítása, ha a termékértékesítést előlegfizetés előzi meg? A számlát helyettesítő okmányról kell-e negatív okmányt kiállítani? Mi legyen azon a teljesítési időpont?
Részlet a válaszából: […] ...követően számlát helyettesítő okmány kiállítására kötelezett, melyen teljesítési időpontként a pénzösszeg átvételének (jóváírásának) napját kell feltüntetni. Gyakran előfordul ugyan, de hibás az az eljárás, miszerint a számlát helyettesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.