Virtuális számlákon szereplő tételek elszámolása

Kérdés:

Ügyfelem partnerei – általában külföldi magánszemélyek, ritkábban cégek – a Stripe nevű fizetési szolgáltató (fizetésfeldolgozó platform) segítségével bankkártyával egyenlítik ki a megrendelt szolgáltatások árát. A regisztrált fiókban választható, hogy a Stripe a weboldalon történő fizetéseket melyik bankszámlára továbbítsa napi, heti, havi automatikus vagy manuális átutalással. Van egyszeres és kettős könyvvitelt vezető ügyfelem is, aki ezt a fizetési platformot használja. Milyen dátummal és hogyan könyvelendő és kezelendő az ilyen jellegű fizetés? Mivel a Stripe nem bank, bankszámlakivonatnak megfelelő bizonylatot nem tudnak az ügyfelek letölteni, azonban egyéb kimutatást, amely a befolyt összegek elszámolására vonatkozik, igen (többnyire Excel- vagy képernyőkép nyomtatható). A Stripe külön egyenleget állít elő minden olyan pénznemhez, amelyet a vevők fizettek be. Amikor ezeket az egyenlegeket a regisztrált bankszámlára átutalja a Stripe, akkor automatikusan elküldi azokat az azonos pénznemű bankszámlára. Ha nincs regisztrált számla ugyanabban a pénznemben, a Stripe automatikusan átváltja a pénzt, hogy megfeleljen a fiók pénznemének. Forintnál a filléreket nem utalja át a Stripe, csak az egész forintot, illetve a jutalékokkal csökkentett összeg kerül a vállalkozás bankszámlájára. Kérem, szíveskedjenek részletesen leírni mind az egyszeres, mind a kettős könyvvitelre vonatkozóan, hogy milyen bizonylat alapján, mely dátummal és könyvelési kontírozással tudjuk szabályosan könyvelni ezen tételeket!
Egyik egyéni vállalkozó partnerünknek egy később induló online nyelvtanfolyam árát fizetik így a vevők. A számlázásra vonatkozóan is szeretnénk információt kapni: szükséges előlegszámlát kiállítani teljesítésként a fizetés dátumával, majd később végszámlát kell kiállítani, vagy ez előrefizetésnek minősül, és a tanfolyam kezdetét kell teljesítési időpontként feltüntetni? A vevők devizában fizetnek, a jóváírás szerinti árfolyam biztosan nem egyezik meg a választott (MNB) árfolyammal, egyszeres könyvvitel esetén a számlán feltüntetett deviza forintösszege lesz a bevétel, nem pedig a jóváírt összeg? A Stripe fizetési szolgáltatóval kapcsolatosan válaszuk alkalmazható az ügyfeleink Paypal, Wise, Revolut vagy más egyéb fizetési szolgáltatóval kapcsolatos tranzakcióira is?

Részlet a válaszából: […] ...jutalék is külön tételként megjelenik). Mivel pénzeszközökről van szó, ezért a pénz­eszközöket érintő gazdasági eseményeket a jóváírás, terhelés napjával tételesen kell könyvelni egyszeres és kettős könyvvitel vezetése esetén is.Amennyiben a vevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Adómentes termékértékesítés előlege, végszámlája – mikrogazdálkodó

Kérdés: Egy magyar kft., amely mikrogazdálkodói beszámolót készít, és bejelentette az MNB használatát az Áfa-tv. szerint, terméket értékesít egy EU-s tagállambeli adóalanynak. 1000 euró előleget kér a teljesítés előtt, amelyet a vevő átutalt. Ismereteink szerint a közösségi termékértékesítés során átvett vagy fizetett előleg nem keletkeztet adózási pontot, így sem az áfabevallásban, sem az összesítő nyilatkozatban nem szerepeltetendő. A kft. az előleg összegét a jóváírás napján érvényes MNB-euróárfolyamon tartja nyilván (350 forintos árfolyam), értelmezésünk alapján az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó, mivel nincs fizetendő áfa. A végszámla elkészítése során 3000 euró kerül kiszámlázásra, melyből 1000 euró előleg beszámításra kerül, így 2000 euró lesz a számla végösszege (360 forintos árfolyam). Az Áfa-tv. 80. § (1) bekezdés c) pontja alapján a forintosítást a Ptk. szerinti teljesítési dátum időpontjának megfelelő MNB-árfolyamon könyveljük. Az áfabevallás 02. sorában a teljes 3000 eurós adóalapot a teljesítés szerinti, 360 forintos árfolyamnak megfelelő forintösszegben mutatjuk ki. A 453-as előleg főkönyvi számon árfolyam-különbözetet számolunk el. Helyes-e az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] ...összeg azonos lesz az áfabevallásba beállítandó összeggel).Mivel az előlegről nem kell számlát kibocsátani, a kapott előleget az euró jóváírása napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos árfolyamon kell forintra átszámítva könyvelni (T 386, 382 – K 453),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Devizában adott előleg beszámítása

Kérdés: Az általunk vásárolt termék ellenértékét a belföldi szállító euróban kérte társaságunktól. Előlegként a teljes vételár 50 százalékát euróban utaltuk át forintszámlánkról, amelyet bankunk augusztus 21-én teljesített. A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja augusztus 26-a, a szállító MNB hivatalos árfolyamot használ. Az előlegszámla kelte augusztus 31. Az augusztusi bevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, amelyen a teljesítés augusztus 15., ezen számla kelte szeptember 13. A termékértékesítés szeptember 4-én történt, amelyről a számlát szeptember 7-én állították ki. Az előleget meghaladó, a teljes vételárból még ki nem egyenlített különbözetet szeptember 15-én a forintszámlánkról utaltuk át euróban. Mely időpontokkal és milyen árfolyamon kell társaságunknál mint vevőnél könyvelni a fenti eseményeket?
Részlet a válaszából: […] ...(a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetekben annak megszerzésekor kell megállapítani. A jóváírt, kézhez vett, megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Devizás tételek időbeli elhatárolása

Kérdés: Időbeli elhatároláshoz kapcsolódó fordulónapi átértékelési kérdéssel fordulok Önökhöz.
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
Részlet a válaszából: […] ...megnyitása után 2017-ben az előbbi időbeli elhatárolásokat is meg kell szüntetni, és az esedékességkor, illetve a kiegyenlítéskor (jóváíráskor) érvényes euróárfolyamon forintra átszámított értéken könyvelni kell a ténylegesen esedékes, átutalt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Határidős leszállítási tőzsdei ügyletek

Kérdés: A határidős leszállítási tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérem segítségüket (példán is bemutatva), elsősorban a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre. A határidős ügylet euró vásárlására vonatkozik, az euró kifizetése az előre megkötött árfolyamon kerül a bankszámlán jóváírásra. Kell-e árfolyam-különbözetet elszámolni a jóváírás időpontjában kialkudott ár, illetve az MNB-árfolyamon számított ár eltérésére vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Leszállítási határidős ügylet esetén a szerződés szerinti teljesítés az ügylet zárásakor, az azonnali ügyletek általános szabályai szerint, az ügylet tárgyának tényleges átadásával (leszállításával) és a kötési ár (a kérdés szerint: kialkudott ár) pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Devizában adott előleg beszámítása

Kérdés: Belföldi cég vagyunk, az általunk vásárolt termék ellenértékét belföldi partnerünk euróban kérte. Előlegként a teljes vételárat euróban utaltuk forintszámlánkról, amelyet bankunk március 20-án teljesített. (Számviteli politikánkban bankunk devizaárfolyama szerepel.) A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja március 26., és MNB-középárfolyamot használ. A számla kelte március 31. A márciusi áfabevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, teljesítés március 26., kelte április 15. A termékértékesítés április 4-én történt meg, amelyről számlát állítottak ki. Mely időpontokkal és milyen árfolyamokkal kell könyvelnem a fenti eseményeket? Lesz-e és mikor árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámíthatóvagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót az előlegjóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. A jóváírt, kézhez vettelőleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Euróban kimutatott követelés jóváírása forintban

Kérdés: Külföldi vevőnknek euróban állítjuk ki a számlát, amelyen az eurós bankszámlaszámunkat tüntetjük fel. Cégünk az MNB devizaárfolyamát használja. Az értékesítés könyvelése a teljesítés napjával MNB-árfolyamon megtörtént. A vevő kifizeti tartozását, az azonban nem az eurós, hanem a forintos bankszámlára érkezik meg. A bankkivonaton a megjegyzés rovatban szerepel az érkezett euró összege, a bank által használt árfolyam és jóváírt forintösszeg. Milyen árfolyamon kell könyvelni a vevőszámla kiegyenlítését?
Részlet a válaszából: […] ...amiről a kérdezőnek nincs információja.Ezen megjegyzés után a kérdésre a válasz:A külföldi vevő által átutalt euróösszeget a jóváírás napjánérvényes választott – hivatalos MNB – euróárfolyamon kell a vevőszámlánelszámolni a devizabetétszámlával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Külföldön vezetett bankszámláról teljesített ügyletek elszámolása

Kérdés: Magyarországon működő kft. osztrák pénzintézetnél is vezet bankszámlát. Ennél a pénzintézetnél euróért vásárolt értékpapírt. Az értékpapír eladása is euróért történik, az eladási árat euróban írják jóvá a bankszámlán. Kérdés, az euróban megkapott eladási ár napi árfolyamon számított forintértéke és könyv szerinti forintértéke közötti nyereség teljes összege elszámolható-e az értékpapír értékesítéséből származó árfolyamnyereségként, vagy külön euróban kell meghatározni az árfolyamnyereséget, és annak jóváíráskori forintértéke az értékpapír értékesítéséből származó eredmény, a többi pedig a devizaműveletek árfolyam-különbözeteként kimutatandó eredmény? A folyamatos forint/euró árfolyam-ingadozások miatt a két módszer között jelentős eltérés keletkezhet.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben valójában benne van a jó válasz is. Az euróért vásárolt értékpapírokat a könyvvitelinyilvántartásokban a vétel időpontjában meglévő érvényes, a társaság általválasztott euróárfolyamon forintra átszámított értéken kell állományba venni azSzt. 60....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Egyéni vállalkozó devizaelszámolása

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető egyéni vállalkozó vagyok. Szolgáltatást végzek belföldön. A szolgáltatást euróban számlázom, a vevő is euróban fizet. Világos, hogy a számla értékét a pénzügyi teljesítés napján kell az szja-alapba beszámító bevételek közé könyvelni, de milyen árfolyamon? Ha a devizaszámlán tartott eurót beváltom, átvezetem az elszámolási betétszámlára, az alkalmazott árfolyam és a beváltás napján érvényes árfolyam különbözete elszámolható-e az egyéni vállalkozónál árfolyam-különbözet címén árbevételként, illetve költségként az árfolyam jellegétől függően? És hogyan történik helyesen az áfa elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv.-ben az euró forintra történő átszámítására máselőírás nincs, a belföldi vevőtől, megrendelőtől kapott eurót is a jóváírás (apénzügyi teljesítés) napját megelőző hónap 15. napján érvényes hivatalosMNB-euróárfolyamon átszámított értéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...forintra), a könyvelési tételek ennek megfelelően alakulnak: a deviza átutalásának könyvelése: T 386 – K 317, majd az átutalt deviza jóváírása az elszámolási betétszámlán (a deviza jóváíráskori, az adott bank vételi árfolyamán): T 384 – K 386, ezt követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.