29 cikk rendezése:
1. cikk / 29 Göngyölegdíjak devizában
Kérdés: Belföldi partnerünkkel kötött szerződésben a göngyölegdíjak devizában kerültek meghatározásra, a számla devizában kerül kiállításra. Szerződésünk alapján göngyölegek visszavételéről jóváíró számlát állít ki a partner. A visszaszállított göngyölegek esetén a jóváírásnál milyen árfolyamot kell alkalmaznia (a számlán feltüntetnie) a partnernek? Befogadható-e a jóváíró számla akkor is, ha nem az eredeti számlát helyesbíti? Amennyiben nem köteles a partner az eredeti, kiszámlázott árfolyam alkalmazására, abban az esetben az árfolyam-különbözetet árfolyam-különbözetként kell kimutatni? Év végén a készletet át kell értékelni? Tudomásom szerint a betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron kell nyilvántartani, vagy esetleg mérlegelt átlagár alkalmazható? Például egy új partner ugyanazon göngyölegtípusokra (pl. szabvány méretű EUR raklap) más összegű betétdíjat számol fel.
2. cikk / 29 Naposcsibe-elhullás könyvelése
Kérdés: Partnerem húshibrid naposcsibét értékesít. A csibék 24 óránál nem idősebb, még nem etetett, 32 grammnál nem könnyebb minőségben kerülnek a kamionra. A naposcsibék szállításával együtt számlát is kiállítanak. Ügyfelem – a vevővel kötött szerződés szerint – a hizlalás 1-10 napjáig az esetlegesen felmerülő rejtett hibákra szavatossági felelősséget vállal. A 10 nap letelte után sor kerül a helyszíni szemlére, amikor megállapítják az elhullott naposcsibék mennyiségét. A helyszíni szemlén készült jegyzőkönyv alapján a kár rendezésére X db naposcsibe jóváírásra kerül a vevő részére. Hogyan kell a vevő számára dokumentálni az elhullást? Mi alapján történjen a pénzügyi rendezés? Kell-e jóváíró számla? Beszélhetünk-e ez esetben kártérítésről vagy kártalanításról?
3. cikk / 29 Pénzforgalmi áfa, fizetés határidőn belül
Kérdés: A cég, amelynek könyvelek, alvállalkozó és pénzforgalmi áfás. A fővállalkozó 3% skontót von le a számlák végösszegéből, ha határidő előtt fizet. Addig az alvállalkozó kimenő számlájának végösszegét könyveljük követelésként: T 311 – K 911, 467. Ha a fővállalkozó határidő előtt teljesít, a számla 97%-át fizeti ki: T 384 – K 311. (Az áfa 97%-a kerül a tételes áfakimutatásba és a bevallásba.) A kifizetés napjával könyveljük a 3%-os skontót: T 8791 – K 311. Könyvelésünk jó? Úgy tudom, hogy a 3% után az áfát nem kell megfizetni.
4. cikk / 29 Vevőanalitika a könyvelési rendszeren kívül
Kérdés: Lehetséges-e a vevőanalitikának a könyvelési rendszeren kívüli kihelyezése, vagyis egy külön szoftverben való kezelése? A vevőszámlákat egy cég külön számlázóprogrammal állítja ki, a számlák kiegyenlítését is ezen program fogja rögzíteni. Lehetséges-e a számlázóprogram alapján havonta összesítve könyvelni az árbevételt, az áfát és a vevőkövetelést, a számlakiegyenlítéseket? A könyvelőprogram használatát kötelező jelleggel nem írja elő törvény vagy jogszabály, így akár kézzel is végezhető a könyvelés. Ezért véleményünk szerint, ha biztosítani tudjuk a megfelelő analitikák meglétét, akkor a fenti eljárás elfogadható. Kérjük a fentiekkel kapcsolatos állásfoglalásukat!
5. cikk / 29 Euróban vagy forintban meghatározott ár?
Kérdés: Ügyfelem úgy szerződött májusban a vevőjével, hogy egy terméket nettó 14 000 euró értéken ad el neki, 307 Ft előzetes árfolyamon, amit forintban is meghatároztak a szerződésben. A vevő 6 havi törlesztési lehetőséget is kapott, amelyben a forintban kifejezett összegek szerepelnek a fizetési határidővel. A szállítási szerződésben azonban kikötötték: árfolyam-emelkedés esetén a gép vételárát forintban az egyes pénzügyi teljesítések alapján érvényes kereskedelmi banki eladási devizaárfolyamon kell meghatározni. Minden egyes résztörlesztés jóváírásának napján érvényes irányadó árfolyammal számított, euróban meghatározandó résztörlesztésnek tekintendő. A fentiek alapján ügyfelem kiszámolta, hogy járna még neki 71 E Ft árfolyam-különbözet. Egyáltalán lehet ilyet számlázni? Mit javasolnak?
6. cikk / 29 Jóváíró számla?
Kérdés: Van egy integrátor cég, amely összetett berendezést épít különféle szállítók műszeregységeiből, amelyekre a garanciát, a jóváírásokat közvetlenül az egyes szállítók biztosítják. Egy ilyen tételre kellene kiállítanunk jóváírást a vevő számára. Megtehetjük ezt? Vagy követni kell az eredeti értékesítési vonalat?
7. cikk / 29 Jóváíró számla
Kérdés: Hogyan lehet szabályosan jóváíró számlát kiállítani? Egy bizonyos tevékenységet átvettünk egy másik cégtől (továbbiakban: LS) szerződés alapján. Nem a céget vettük meg, csak mi folytatjuk azt a bizonyos tevékenységet, minden hasznával és kötelezettségével együtt. Mi leszünk a "SZOLGÁLTATÓ". Az LS kiállított egy számlát, amelyről a szerződés aláírása után, annak alapján már nekünk, a "SZOLGÁLTATÓ"-nak kellene egy tételre jóváírást adni. Megtehetjük ezt? Köthetünk-e erre az ügyletre tartozásátvállalási szerződést? Vagy az a jobb megoldás, ha a tételt a vevő számlázza a "SZOLGÁLTATÓ"-nak?
8. cikk / 29 Skontó elszámolása a következő számla kiegyenlítésekor
Kérdés: Külföldi szállítónkkal szembeni kötelezettségünket – a szerződés értelmében – az esedékességet megelőző fizetés esetén skontó levonása mellett utalhatjuk. Ha egy korábbi (bankból már átutalt) szállítói számlára érkezett jóváírást a szállító nem utalt vissza, hanem a későbbi szállítói számlákban "kompenzáljuk", akkor a kompenzált szállítói számláknál is érvényesíthetjük a skontót?
9. cikk / 29 Bérlet vagy lízing?
Kérdés: Szerződést kötöttünk személygépkocsi-bérletre, maradványérték-elszámolással. Az időtartam 48 hónap. A futamidő végén a gépkocsi tulajdonjoga a bérbeadóé marad. Az első bérleti díj a bruttó maradványérték, majd havonta bérleti díjak és árfolyam-különbözet került kiszámlázásra. Az egyedi bérleti szerződés változó kamatozást tartalmaz, viszont a havi bérleti díjak kamatot nem tartalmaztak. A futamidő végén elszámoltunk, a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Az eladási ár és az általa kalkulált könyv szerinti érték különbözetével elszámolt, melynek eredménye jóváírás. Kérdésem a teljes bérlet költségeinek, illetve a jóváírás elszámolása.
10. cikk / 29 Visszaszállított áru számlázása
Kérdés: Cégünk 1998 óta működő, nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás. A visszárut – ami elsősorban a multikkal folytatott kereskedelem, illetve különmegállapodás következménye – átlagáron vettük vissza készletünkbe, a számlázást pedig vevőjóváírásként rendeztük. Az elmúlt év végén új programot vásároltunk, ahol a készletnyilvántartás csúsztatott átlagáron történik. Az új program alapján a visszáru készletre vételét vásárlásként kezeljük, a vevő állítja ki a visszáru számláját, és nem mi a vevőjóváírást. Így az árut árréssel növelten vesszük vissza készletünkre. Milyen áron kell a visszárut készletre venni a csúsztatott átlagáras módszer esetében, átlagáron vagy árrésünkkel növelt eladási áron?