Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
Részlet a válaszából: […] ...volt!), akkor a könyvelés-az üzletrész visszavásárlási értéke esetében: T 373 – K 4792, a volt tulajdonost terhelő adók (személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó) levonása és bevallása: T 4792 – K 462, 463-8 után a kifizetés: T 4792 – K 384;-az Szt. 38...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 67. §-a alapján – az árfolyamnyereségre vonatkozó előírások szerint keletkezik adófizetési kötelezettsége. Jellemzően a jövedelem a kapott ellenérték (az adott esetben a 30 millió forintot meghaladó érték) és a szerzési érték (3 millió Ft) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...A magánszemélynek az árfolyamnyereségre vonatkozó előírások szerint keletkezik jövedelme, amelyet 15 százalék mértékű személyi jövedelemadó és 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terhel. A magánszemélyt terhelő személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Könyvelés a lengyel telephelyen

Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...és a Lengyel Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 1992. szeptember 23-án aláírt Egyezmény az 1996. évi XCV. törvényben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...– az Szja-tv. 67. §-aalapján – az árfolyamnyereségre vonatkozó előírások szerint keletkezikadófizetési kötelezettsége. A jövedelem a kapott ellenérték (az adott esetben a30 millió forintot meghaladó összeg) és a szerzési érték (3 millió Ft)különbözete,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Osztalékfizetés a pénzmaradvány terhére (eva)

Kérdés: Ügyfelünk (társas vállalkozás) 2003. január 1-jétől evás. Könyvviteli nyilvántartásait az Szt. szerint vezeti. Havonta tagi jövedelmet vesz fel, aminek az adó- és járulékvonzatát fizeti. A 2004. évi adózott eredmény alapján megállapított osztalék után jelentős összeg maradt a pénztárban. Ezt a pénzkészletet kiveheti-e evás jövedelemként adófizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az evás társaság könyvvitelinyilvántartásait az Szt. szerint vezeti, a pénztárban lévő készpénzkészlet nem értelmezhetőjövedelemként, még evás jövedelemként sem, és így az adófizetési kötelezettségnélkül nem vehető ki. Az Szt. hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

Kérdés: Hogyan lehet az eredménytartalékba helyezett összeget (nyereséget) osztalékfizetésre felhasználni? Mi a feltétele, hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kamatának) figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken ajegyzett tőke összege alá.A kifizetendő osztalékként megállapított, személyijövedelemadóval nem csökkentett összeget elő kell írni a tagokkal, atulajdonosokkal szembeni kötelezettségként: T 493 – K 4792....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. tulajdonosai: B. kft. 90%-kal, X és Y magánszemélyek 5-5 százalékkal. A kft. végelszámolás alatt áll, tevékenységet nem folytat. Mérlegadatai: 8000 E Ft ingatlan (amelyet át kell vezetni a készletek közé), 100 E Ft készpénz, 3000 E Ft jegyzett tőke, 5100 E Ft eredménytartalék. A végelszámoló szeretné az ingatlant értékesíteni, de még könyv szerinti értéken sem akadt vevő. A B. kft. átveszi a magánszemélyek részesedését beszerzési értéken. Kinek milyen adófizetési kötelezettsége van, ha a kft. 5000 E Ft értékvesztést számol el az üzleti év végén, és később annál többért tudja értékesíteni az ingatlant, vagy az csökkentett értéken a B. kft. tulajdonába kerül? Vagy ha befejeződne a végelszámolás még az üzleti év vége előtt, és az ingatlan eredeti könyv szerinti értékén kerül a B. kft.-hez?
Részlet a válaszából: […] ...tőkéből arányosan 405-405 ezer Ft jutna. Egy ilyen összegűrészesedéseladás mellett a különbözet után már 25 százalék a személyijövedelemadó.A Gt. 169. §-ának (4) bekezdése alapján a társaság jogutódnélküli megszűnése esetén a vagyont – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Osztalékelőleg kft.-nél (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás kft. év közben – a közbenső mérleg elkészítését követően – a várható adózott eredménye terhére előleget vesz fel. Év közben ezt a tételt hogyan kell könyvelni? És év végén a teljes osztalékot hogyan számoljuk el? Hol kell a mérlegben, az eredménykimutatásban szerepeltetni az osztalékot?
Részlet a válaszából: […] ...összegénekmegállapításánál figyelembe vehető a szabad eredménytartalék is, az evaalanykft.-nél osztalék utáni személyi jövedelemadó nélkül csak az evaalanyiság soránkigazdálkodott eredménytartalék!Az evaalany kft.-nek is csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.