10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Minimálbérnél kevesebb munkabér esetén az ekho alkalmazása
Kérdés: A munkáltató egy magánszemélyt alkalmaz heti 10 órában csomagoló munkakörben, havi 60 E Ft munkabérrel. Ez után megfizeti az általános szabályok szerinti adókat, járulékokat. Továbbá ugyanezt a magánszemélyt megbízza előadó-művészeti tevékenységre, mindig az adott projektre adott honorárium összegében – ami maximum havi 600 E Ft-ra tehető. Ez a megbízási díj már teljes egészében ekhós szabályok szerint adózna, mivel egy másik jogviszonyában (bár a munkáltató és megbízó személye azonos...) az általános szabályok szerinti közterheket fizet. Szabályos ez így?
2. cikk / 10 Adófizetési kötelezettség főfoglalkozású átalányadózónál
Kérdés: Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók adó- és járulékfizetési kötelezettségének helyes értelmezésében kérem segítségüket! Ha a főfoglalkozásúnak minősülő átalányadózó egyéni vállalkozó éves bevétele nem haladja meg a 2 M Ft-ot, ám ezt a bevételt már áprilisban eléri, akkor a fennmaradó hónapokra a minimálbér lesz a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja, vagy mivel a bevétele nem haladta meg az adómentes értékhatárt, a további hónapokra nem keletkezik járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?
3. cikk / 10 Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak
Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
4. cikk / 10 Alapítvány cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenységének elkülönítése
Kérdés: Az alapítványok cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenysége elkülönítéséhez kapcsolódóan néhány kérdés. A rendszeresen végzett, továbbszámlázott szolgáltatás árbevételként könyvelt, de nem jövedelemszerzésre irányuló összege megvalósítja-e a vállalkozási tevékenységet, mivel haszon nélkül továbbszámlázott? (Parkolási költségek, telefon magáncélú használatának továbbszámlázása.) Esetleg költségmegtérüléskénti elszámolása? Változna-e a szabály, ha bérbeadásnál nem jövedelemszerzési céllal közüzemi díjakat terhelne tovább? A kamat és hozam arányosításánál a "kapcsolódó (bank) költségek" a kamat- és hozambevételekhez kapcsolódó bank és egyéb költségeket jelentik? Vagy minden más költséget is, mint a letétkezelés, opció, ügynöki jutalék stb.? A kormányrendelet többször értelmetlenül használja az "(ár) bevétele" fogalmat. Mit ért ez alatt?
5. cikk / 10 Külföldön foglalkoztatott családi kedvezménye
Kérdés: Magyar (belföldi) állandó lakóhellyel és személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgár 2012-ben teljes naptári évben és 2013-ban 183 napot meghaladóan a Varsói Egyetemen matematikát tanított, mint vendégtanár, és matematikai kutatással foglalkozott, mely a közérdeket szolgálta. A munkaszerződés szerinti munkabérét EU-s pályázati pénzekből fizette az egyetem. A létérdek alapja ezen időtartam alatt természetesen Lengyelország. 2013 augusztusától Magyarországon dolgozik. Jövedelme az első 7 hónapban magasabb, mint az év hátralévő hónapjaiban. A 2013-as évi családi adókedvezményt érvényesítheti-e Magyarországon, tekintve, hogy várhatóan az éves összes jövedelme 75%-át nem éri el a Magyarországon szerzett jövedelme? Figyelembe kell-e venni a számításnál a Lengyelországban kapott jövedelmet, ami adómentes?
6. cikk / 10 Közhasznú nonprofit kft. szakképzési hozzájárulása
Kérdés: A nonprofit kft. közhasznú tevékenysége közé tartozik a rehabilitációs foglalkoztatás. Vállalkozási tevékenységként konyha üzemeltetését, illetve karbantartási tevékenységet végez, ahol rehabilitációs foglalkoztatottakat alkalmaznak. A Munkaügyi Központtól kapnak bértámogatást, ami teljes mértékben nem fedezi a bérüket. A nonprofit kft. ügyvezetője megbízási díjat kap havonta. Ebben az esetben mi lesz a szakképzési hozzájárulás alapja?
7. cikk / 10 Jövedelemminimum, 10%-os kulcs alkalmazása
Kérdés: A Tao-tv. 19 §-ában szabályozott 10%-os adókulcs alkalmazható-e abban az esetben, ha a társaság – mivel adózás előtti eredménye és adóalapja nem éri el a "minimumadó-alapot" – a jövedelemminimum összege után adózik?
8. cikk / 10 Minimumjövedelem, mint a társasági adó alapja
Kérdés: Minimumjövedelem számításához kérem segítségüket. A kft. 2007. évi adózás előtti eredménye: -1 872 000 Ft, adóalapja: -1 670 000 Ft. Összes éves bevétele: 56 800 000 Ft, az elábé: 32 500 000 Ft, korrigált bevétel: 24 300 000 Ft, amelynek a 2 százaléka 486 000 Ft. Arányosított adóalap: -1 670 000 Ft 50 százaléka: -835 000 Ft, a minimumjövedelem: 486 000 Ft 50 százaléka: 243 000 Ft. Összes éves minimumjövedelem: 835 000 + 243 000 = -592 000 Ft. Így a minimumjövedelem alapján nincs társasági adó! Vagy valamit elvétettem?
9. cikk / 10 Járműhasználat üzemanyagköltsége
Kérdés: Egyéni vállalkozóval átalánydíjas vállalkozási szerződést kötöttünk. Kérdésem: ha a szerződésen kívül más "apró" munka elvégzésére szóban is megbízást kap, lehet-e a pluszmegbízásra üzemanyagköltséget részére kifizetni? És ez milyen adó-, illetve egyéb kötelezettségekkel jár a felek részére?
10. cikk / 10 Kamatbevétel adózásának szabálya
Kérdés: Ha a magánszemélynek a kifizetőtől kapott éves kamatbevétele meghaladja az Szja-tv. szerinti adómentes határt (évi 10 ezer forintot), az e fölötti rész a magánszemély egyéb összevonandó jövedelmének minősül-e? Ekkor kinek kell az adót levonnia és befizetnie? Ez a 10 ezer forintos adómentességi határ független-e az adott kölcsön összegétől? A magánszemélynek a kifizetőtől kapott kamatbevétele milyen adómértékkel adózik, mikor és kinek kell bevallania, illetve befizetnie, ha meghaladja az évi 10 ezer forintos adómentes határt?
