12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Osztalékelőleg, osztalék szja-ja, ehója
Kérdés: 2016. évben megváltozott az osztalékelőleg és az osztalékkifizetés szabálya. Több szakcikket olvastam már az adott témában, de hogy a magánszemélynek kifizetett osztalék (előleggel együtt) után az eho összegét a magánszemélynek mikor kell bevallania, arról nem. A 2015. évi szabályok szerint, a végleges osztalékkifizetés után, a magánszemélynek az eho összegét a 2017. évi személyijövedelemadó-bevallással egyidejűleg kell bevallania és megfizetnie. 2016. évtől hogyan változik ennek az elszámolása?
2. cikk / 12 Egy főre jutó jövedelem családi gazdaságban
Kérdés: Amennyiben december hónapban jön létre egy családi gazdaság, akkor az egy főre eső jövedelmet a december 31-én meglévő létszámmal kell kiszámolni? Vagyis az adóbevallásban az év elejétől származott összes bevételt és összes ráfordítást annyifelé osztjuk, ahányan december 31-én vannak a családi gazdaságban? Amennyiben már korábban voltak olyan tagok, akik őstermelőnek számítottak, hogyan kell az adóelőleget és ehoelőleget számolni? Év közben külön-külön, év végén pedig az összesített adatokból újra kell számolni? Viszont így eltérő adatokat kapunk.
3. cikk / 12 Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása
Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
4. cikk / 12 Osztalékká nem vált osztalékelőleg szja-ja
Kérdés: Kft. tagjai 2009. évben osztalékelőleget vettek fel – közbenső mérleg alapján –, melyből a 25% szja levonásra került. Azonban a 2010. évi taggyűlés során kiderült, hogy a tárgyévi adózott eredmény nem nyújtott fedezetet az osztalékelőlegre, így a 2009. évi adózott eredmény lesz csak osztalék. A véglegessé vált osztalékelőleg utáni ehót a magánszemélyek a májusi közgyűlés után június 12-ig fizetik meg? Az osztalékelőlegből osztalékká nem váló összeget a kft.-nek vissza kell fizetni. Ilyen esetben ennek az szja-előlegét a kft. a 08-as bevalláson hogyan tudja visszaigényelni, mert abban csak pozitív szám szerepelhet? Esetleg másként kell a különbözetet rendezni?
5. cikk / 12 Tulajdonos ingatlanának bérbeadása
Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költségelszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
6. cikk / 12 Osztalék szja-bevallási határa
Kérdés: Az egyik kistulajdonosunknak a 2007. évi eredményünkből az idei évben a 25% szja levonása után 50 000 Ft osztalékot fizettünk ki. Kérdésünk, hogy az Szja-törvény 11. § (3) bek. f. pontja szerint be kell-e vallania majd az adóbevallásában? A maximum 50 000 Ft-os bevallási határ a teljes osztalékra, vagy a levonások (szja, eho) utáni – nettó – kifizetés összegére vonatkozik-e?
7. cikk / 12 Osztalékelőleget terhelő eho
Kérdés: A 3061. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: a 2007 májusában véglegesített – 2006. évben kifizetett – osztalékelőleg esetében, mivel az előleg nem volt eho-köteles, a 2006. évi 11 százalékkal, vagy a 2007. évi 8 százalékkal kell-e a 450 E Ft felső határt teljesíteni? Az osztalékként véglegesített 2006. évben osztalékelőleget kapott magánszemélynek a 0753. sz. bevallásában kell-e szerepeltetni, vagy az osztalék jóváhagyásakor be kell fizettetni, és a társaságnak kell bevallani?
8. cikk / 12 Bérbeadásból származó jövedelem járuléka
Kérdés: A 2959. számú, Bérbeadásból származó jövedelem járuléka című kérdéshez szeretnék még kérdést feltenni. Amennyiben a bérbeadó belföldi magánszemély, és szintén az összevont adóalap részeként kíván ezen jövedelme után adózni, akkor 14 százalék eho-fizetési kötelezettsége ugyan nem keletkezik, de 11 százalékos eho-fizetési kötelezettsége igen?
9. cikk / 12 Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek
Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
10. cikk / 12 Kerekítési szabályok
Kérdés: A vállalkozások költségvetési kötelezettségeit eddig halmozva kerekítettem. Ilyen alapon hol le-, hol felfelé. Éves szinten 500 Ft alatti kerekítési különbözet maradt, amelyet rendkívüli tételként (bevétel, kiadás) számoltam el. Már nem először olvastam, hogy pl. az elmúlt évben az egy személyre szóló eho-t minden hónapban felfelé kellett kerekíteni, így év végén több ezer forint kerekítési különbözetet kellett elszámolni. Akkor mi a helyes megoldás?
