Ügyvezetővel szembeni követelés

Kérdés: A kft.-nek volt ügyvezetőjével (nem tag) szemben van lejárt követelése. A jogviszony időközben megszűnt. Hogyan kell év végén a számvitelben és a társasági adónál eljárni az ilyen jellegű tételeknél?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély bevétele (sőt a magánszemély egyéb jövedelme), amelynek a 78 százaléka után az ügyvezetőt 15 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli. Ezt az Szja-tv. 46. §-ának (6) bekezdése alapján a kifizetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Takarékszövetkezet felszámolásakor kapott összeg

Kérdés: A takarékszövetkezet felszámolásakor kaptunk egy levelet, mely szerint az OBA-kártalanítás bruttó összege: tőke 2 000 000 Ft, kamat 5000 Ft. Hogyan könyveljük? A folyószámlán lévő pénzösszeget átvezetjük a Takszöv.-vel szembeni követelésre, az OBA-tól kapott összeget pedig követeléscsökkenésként rögzítjük, a kamat kamatbevétel lesz? Vagy a Takszöv.-nél lévő tőkeösszeget rendkívüli ráfordításként, az OBA-tól kapott összeget rendkívüli bevételként számoljuk el? A gondot az okozza, hogy a felszámolás során a követelésre kapott összeg csak a követelést csökkenti. Itt is felszámolásról van szó, de belép az OBA, amelyik kártalanítást fizet. Melyik a helyes megoldás? Hogyan befolyásolja a jövedelem- (nyereség-) minimum alapját?
Részlet a válaszából: […] ...alapját növelni nem kell. Mivel rendkívüli bevételt nem kell elszámolni, az OBA által fizetett kártalanításnak nincs közvetlen hatása a jövedelem- (nyereség-) minimum alapjára. (Természetesen a kamatként kapott összeg kivétel, mivel azt kamatbevételként kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Evaidőszak előtti követelés rendezése

Kérdés: A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az eva­időszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.
Részlet a válaszából: […] ...szerintieredménytartalékból történik az osztalékfizetés, akkor a magánszemélytulajdonosok részére fizetett osztalékot személyi jövedelemadó és azEho-tv.-ben meghatározott értékhatárig egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség terheli. Ez azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.